Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében a házassági vagyonjogi rendszerek bemutatásával foglalkozunk.
A törvény a házassági vagyon rendezése tekintetében két főszabályt állapít meg. Egyrészt előírja, hogyha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
Másrész rögzíti, hogy a házasulók és a házastársak egymás közötti va...
Mi alapján kerülhet jogviszonyba két személy? Mi hozhatja létre közöttük a kötelmet, azaz olyan jogi kapcsolatot, amelyben az egyik fél vagy mindkét fél jogosult valamilyen szolgáltatást követelni a másiktól?
A legszélesebb körben ismert ilyen tény a szerződés. Ez evidens. Szerződést kötünk, a szerződés alapján pedig általában a felek kölcsönösen teljesítenek egymás felé valamit. Vételárat termékért. Díjat valamilyen használati jogért. És így tovább.
Vannak más, ún. kötelemkeletkeztető ...
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakult a hazai ügyvédség helyzete, az új jogszabály sok újdonsággal szolgált a hatékonyság jegyében. A korábban már említett továbbképzési kötelezettségen kívül az „új” ügyvédi törvény további újdonsága az ügyvédasszisztensek nevesítése. Jelen blogbejegyzésünkben az ügyvédasszisztensek tevékenységéről és kiemelt jelentőségéről kívánunk röviden...
A házasság felbontásához törvényszerűen kapcsolódó jogi procedúra szerves részét képezi a gyerektartás kérdése, mint a válás egyik legalapvetőbb kérdése.
A hatályos törvény különbséget tesz kiskorú, valamint nagykorú gyermek tartása között, azonban tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermek tartása a házasság felbontása során sokkal hangsúlyosabb szerepet élvez, ezért jelen cikkünkben a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdésekre térünk ki.
Ahogyan azt korábbi cikkünkben megírtuk, a...
Az új polgári perrendtartás (Pp.) megalkotásának az egyik célja a professzionális pervitel megteremtése volt, amelyre tekintettel a Pp. a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb precizitást követel meg a felektől és különösen a jogi képviselőktől. A fokozott szakmai és adminisztratív elvárások folytán növekedett az egy-egy ügyre átlagosan fordítandó munkaórák száma is, amely így végső soron a felek által viselendő perköltség növekedését is eredményezi. A peres eljárások lerövidítésére vagy akár...
Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki pedig cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A belátási képesség csökkenése azonban a cselekvőképesség elvesztéséhez is vezethet. Jelen cikkünkben a cselekvőképesség korlátozását ismertetjük.
A cselekvőképesség korlátozása súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen annak érdekéb...
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk a 2018. január 1. napján hatályba lépett, új polgári perrendtartásnak a házasság felbontására irányadó eljárási szabályairól.
Jelen bejegyzésünkben a házasság felbontásához fűződő anyagi jogi normákat vizsgáljuk meg alaposabban. Ahogyan azt az előző cikkben is leírtuk, amennyiben a házastársak a bíróságtól kizárólag a házasság felbontását kérik, úgy a feleknek a peres eljárás során nem kell szükségszerűen a házastársi vagyon megosztásáról is rendelkezn...
Bizonyára mindnyájunkban élnek még emlékek azokról az időkről, amikor szüleink jártak el a nevünkben mint törvényes képviselők. Manapság is előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor nem tudunk személyesen eljárni a saját ügyünkben, ezért kénytelenek vagyunk más személyt igénybe venni abból a célból, hogy a nevünkben eljárva nyilatkozatot tegyen.
Erre a Polgári Törvénykönyv teremti meg a lehetőséget, amely szerint más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által me...