A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: helyi adó törvény) felhatalmazása alapján a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat, valamint települési adókat vezethet be. Ingatlanokkal kapcsolatosan két adótípus merülhet fel: az építményadó és a telekadó.  A helyi adó törvény mindkét adónem esetében azonosan szabályoz: „az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény/telek tulajd...
Ügyfeleink, mielőtt polgári peres eljárás megindítását fontolgatják, gyakran és félve kérdezik: „Ügyvéd úr, meddig fog ez a per tartani?” A válaszunk a nem is annyira új perjogi kódex (a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Pp.) hatálybalépése óta nem feltétlenül a szokásos („Évekig/sokáig/nem lehet tudni/az attól függ”), mivel az új Pp. bevezette visszaállította [az 1911. évi I. törvénycikk, az ún. Plósz-féle polgári perjogi kódex vezette be a magyar perjogba, elérhető itt.] az ún. osztott persz...
A házasság felbontásának jogi vonatkozásait rendezi a – már nem is annyira új – Ptk. és a családjogi törvény (Csjt.), mely a korábbi szabályozásnak megfelelően fenntartja az ún. feldúltság elvét.  Az európai országokban a bontás megengedett, ugyanakkor a különböző jogrendszerek bontójogi megoldásai nem azonosak.  Ami a bontójogi elveket illeti, ismert az ún. vétkesség elve, amely szerint a házasság felbontására csak valamelyik (mindkét) fél családjogi szempontból felróható magatartása ad al...
Az öröklésnek többféle módját ismeri a köztudat. Ám az ági öröklés már kevésbé ismert fogalom, ezért jelen cikkünkben igyekszünk ennek mibenlétét a kedves olvasó előtt feltárni.  Ági öröklésről akkor beszélhetünk, amikor az örökhagyónak nincs leszármazója, illetve végintézkedést sem tett. Ezekben az esetekben a törvényes örökléstől eltérően történik az öröklés az ági vagyon tekintetében is. Az ági vagyon olyan vagyon, amelyet az örökhagyó valamelyik felmenőjétől öröklés vagy ajándékozás útj...
A pertársaság jogintézménye egy alanyi vagy más néven személyi keresethalmazat, amelynek szükségszerű eleme az, hogy a felperesi vagy az alperesi oldalon többen vegyenek részt a perben. A pertársaságnak kétféle csoportosítása ismert; az egyik csoportosítási szempont a pertársaság keletkezése – ezen csoportosítás alapján beszélhetünk kényszerű és célszerűségi pertársaságról. A másik csoportosítás a pertársak jogállása szerinti csoportosítás, amely szerint megkülönböztetjük az egységes és az eg...
Az eltűnt személyek holtnak nyilvánítása anyagi jogi feltételeit a – már nem is annyira új – Ptk. a korábbi törvény rendelkezéseivel egybehangzóan állapítja meg.  A holtnak nyilvánítás egy vélelem a halál bekövetkeztéről, amely vélelem természetesen megdönthető.  A jogintézményt az indokolja, hogy a túlzottan hosszú ideig fennálló bizonytalan állapot megszűnjön, az eltűnt személy után függőben maradt jogi helyzetek megnyugtatóan rendeződjenek.  A holtnak nyilvánítás anyagi jogi feltétele, ...
Az ünnepek közeledtével a legtöbb elvált szülő között előforduló nézeteltérés a közös gyermek ünnepnapon való hollétéből adódik. A házasság felbontása során, amennyiben a házastársaknak közös gyermekük, gyermekeik vannak, a szülői felügyeleti jogot érintően is dönteniük szükséges. Abban az esetben, ha közös szülői felügyeletben állapodnak meg a felek, a törvény nem írja elő kötelező érvénnyel azt, hogy a kapcsolattartás részleteit is meghatározzák.  A kapcsolattartás szempontjából sarkalatos...
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) szabályai szerint megismételt közgyűlést két esetben kell tartani. Erre főszabály szerint akkor kerül sor, ha az összehívott közgyűlés határozatképtelen, mert azon a tulajdoni hányadok többsége nem képviselteti magát.  Másrészt akkor is sor kerülhet a megismételt közgyűlésre, ha a levezető elnök a közgyűlést annak határozatképtelenné válása miatt berekeszti. Ez akkor történik, ha a megkezdésekor még határozatképes közgy...