A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 2014. május 1-jével megszüntette azoknak a természetes, illetve jogi személyeknek a haszonélvezeti jogát, akiknek a jogosultsága nem közeli hozzátartozóval 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30. napja után lejáró, határozott időtartamra kötött szerződésen alapult. Az Európai Bíróság C–235/17. számú ügyében hozott ítélete alapján azonban elrendelték az...
Mindenki életében előfordul, hogy kisebb-nagyobb értékű tárgyat talál. Az alábbi cikkünkben ismertetjük, milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak a találónak. A találó nyolc napon belül a dolog elvesztőjének (tulajdonosának) vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles a vagyontárgyat átadni. Utóbbi esetben nyilatkozni köteles arra nézve is, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, továbbá – a személyazonossága igazolása mellett – meg kell adnia a saját, illetve esetleges k...
Főszabály szerint a szerződést megkötő felek a saját kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe. Legegyszerűbben úgy is fogalmazhatunk, hogy a felek jogosultak alvállalkozó igénybevételére. Ezt a főszabályt a felek általánosan is kizárhatják a szerződésükben, de megállapodhatnak úgy is, hogy a szerződést kifejezetten a szerződő fél (vagy egy meghatározott személy) személyesen teljesítse. „[…] úgy tűnik a (2) bekezdés rendelkezéseiből, ho...
A polgári jog szabályainak választ kell adniuk arra is, hogy a tárgyi valóságban egymástól fizikailag megkülönböztethető tárgyak miként képezhetők le a dolog jogi fogalmaira is. Ennek keretében meg kell határozni azt is, hogy a fizikai dolgok miként rendelhetők hozzá a jogi értelemben vett dolgokhoz; erre ad az egyes jogokban – így a magyar polgári jogban is – megoldást az alkotórészi, illetőleg tartozéki kapcsolat polgári jogi kategóriája. Mi az előbbivel foglalkozunk most.  Az alkotórészi ...
A Ptk. cégvezetőkre vonatkozó szabályozása lényegében megegyezik az azt megelőző rendelkezésekkel.  A cégvezető olyan munkavállalója a társaságnak, akit a legfőbb szerv az ügyvezetési feladatokban való közreműködésre jogosít fel.  A cégvezető fogalom törvényi definíciójának része az, hogy a társasággal munkaviszonyban kell állnia, márpedig a törvényi definíciókat a felek közös megegyezéssel sem változtathatják meg, ezért ezt a követelményt eltérést nem engedő szabálynak kell tekinteni.  [r...
Több hazai és külföldi kutatás eredménye azt mutatja, hogy a vendégek többsége kedveli, ha szól a zene a vendéglátóhelyeken, ami nem is csoda, hiszen egy kellemes zene jó hangulatot tud teremteni, továbbá az egymáshoz közel lévő asztalnál ülők sem hallják úgy a másik asztálnál ülők beszélgetéseit. Mindezek okán egyre több vendéglátó egységben élvezhetjük már ezt az extra szolgáltatást. Jelen cikkünkben azt kívánjuk összefoglalni, hogy egy újonnan nyíló vendéglátóhelynek milyen feladatai vanna...
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra. A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője. Önmagában az érdekeltek lehetséges körének a vizsgálata is érdekes lehet...
A régi Ptk. még nem szabályozta az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit. Hogy ilyen szabályozásra szükség van, jól mutatja az, hogy a bíróságok kénytelenek voltak állást foglalni ebben a kérdésben, és ez az állásfoglalás nem is volt vita nélküli. Két lehetséges álláspont ütközött ebben a kérdéskörben. Az egyik szerint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és ekkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ennek ...