A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be (egy kiskapu van csak: a kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik, legkorábban házasodni 16 évesen lehet).  A kiskorúságon belül a polgári jog szabályai megkülönböztetnek korlátozottan cselekvőképes kiskorút, aki a 14. életévét betöltötte, és cselekvőképtelen kiskorút, aki a 14. életévét nem töltötte be (a korlátozott cselekvőképesség és a nagykorúság eléréséhez a születés percét és óráját nem, csak a ...
Szomszédai, ismerősei egyszer csak elkezdenek gratulálni Önnek a televízióban való szerepléséhez, amelyről Önnek eddig tudomása sem volt. Majd kiderül, hogy egy napi sorozat egyik jelenetének hátterében látható, amely miatt ismerősei azt feltételezték, hogy statisztának jelentkezett, s sikeresen fel is vették, ám erről szó sem volt. Bizonyára olyan helyszínre tévedt, ahol épp filmforgatás zajlott, ám Ön erről mit sem sejtett, hiszen előzetesen nem hirdették meg, hogy aznap, abban a bizonyos ...
A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a kapcsolattartásra kötelezett szülőnek a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolattartás körében felmerülő kötelezettségeiről. A Kúria döntésében megerősítette azt az általános követelményt, hogy a kapcsolattartásra kötelezett szülő kötelezettsége a kiskorú gyermeket a kapcsolattartásra felkészíteni, ezzel biztosítani a kapcsolattartást elrendelő gyámhatósági vagy bírósági döntés teljesítését. A tényállás szerint a gyermek 2...
A – már nem is annyira új – polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Pp.), hasonlóan a régi Pp.-hez tartalmazza az ideiglenes intézkedés jogintézményét, azonban bizonyos pontokon eltér a korábbi szabályozástól. Az eltéréseket, illetőleg az ideiglenes intézkedés célját, elrendelésének feltételeit – a törvény miniszteri indokolását alapul véve – az alábbiak szerint mutatjuk be. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés célja a felek helyzetének át...
A Kúria nemrégiben közzétett Pfv.I.21.245/2020/9. számú felülvizsgálati eljárásban kelt döntésében rögzítette, hogy a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül. Ennek leggyakoribb esete az, ha a követelés kötelezettje felszámolási eljárás alá kerül, és a jogosult a hitelezői igényét a jogvesztő 180 napos határidőben nem jelenti be. E jogvesztő határidő e...
A Ptk. fenntartja az 1959-es Ptk. azon szabályát, amelynek alapján a megbízó bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal jogosult a szerződést felmondani. A megbízó felmondása esetére azonban a jogszabály – ha arra nem szerződésszegés miatt kerül sor – a megbízott kárainak megtérítését rendeli. A törvény e körben elfogadta a 3/2006. Polgári jogegységi határozat következtetéseit, amely a Legfelsőbb Bíróság tanácsainak eltérő joggyakorlatára tekintettel kimondta, hogy visszterhes megbízási ...
Előző cikkünkben a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról írtunk. Most azzal foglalkozunk, mi történik akkor, ha a föld tulajdonosa vagy a vadászatra jogosult nem tesz eleget a hasznosításra vonatkozó alapvető kötelezettségének.  A vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának célja leegyszerűsítve az, hogy megvédje a vadat és annak élőhelyét, valamint a másik oldalról az, hogy a vadkárok megelőzését biztosítsa. Ha a kötelezettségeket felszólítás ellenére sem teljesítik...
A kisebb értékű követelések érvényesítésének legegyszerűbb és leggyakoribb módja a fizetési meghagyásos eljárás megindítása, melynek során a közjegyző a jogosult kérelme szerint 15 napos határidővel levélben felszólítja a kötelezettet a fizetési meghagyásban foglalt követelés megfizetésére. A határidő elteltét követően – amennyiben a kötelezett nem élt ellentmondással és fizetésre halasztási vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő – a fizetési meghagyás jogerőssé válik, és a követel...