A polgári jog szabályainak választ kell adniuk arra is, hogy a tárgyi valóságban egymástól fizikailag megkülönböztethető tárgyak miként képezhetők le a dolog jogi fogalmaira is. Ennek keretében meg kell határozni azt is, hogy a fizikai dolgok miként rendelhetők hozzá a jogi értelemben vett dolgokhoz; erre ad az egyes jogokban – így a magyar polgári jogban is – megoldást az alkotórészi, illetőleg tartozéki kapcsolat polgári jogi kategóriája. Mi az előbbivel foglalkozunk most.  Az alkotórészi ...
A Ptk. cégvezetőkre vonatkozó szabályozása lényegében megegyezik az azt megelőző rendelkezésekkel.  A cégvezető olyan munkavállalója a társaságnak, akit a legfőbb szerv az ügyvezetési feladatokban való közreműködésre jogosít fel.  A cégvezető fogalom törvényi definíciójának része az, hogy a társasággal munkaviszonyban kell állnia, márpedig a törvényi definíciókat a felek közös megegyezéssel sem változtathatják meg, ezért ezt a követelményt eltérést nem engedő szabálynak kell tekinteni.  [r...
Több hazai és külföldi kutatás eredménye azt mutatja, hogy a vendégek többsége kedveli, ha szól a zene a vendéglátóhelyeken, ami nem is csoda, hiszen egy kellemes zene jó hangulatot tud teremteni, továbbá az egymáshoz közel lévő asztalnál ülők sem hallják úgy a másik asztálnál ülők beszélgetéseit. Mindezek okán egyre több vendéglátó egységben élvezhetjük már ezt az extra szolgáltatást. Jelen cikkünkben azt kívánjuk összefoglalni, hogy egy újonnan nyíló vendéglátóhelynek milyen feladatai vanna...
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra. A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője. Önmagában az érdekeltek lehetséges körének a vizsgálata is érdekes lehet...
A régi Ptk. még nem szabályozta az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit. Hogy ilyen szabályozásra szükség van, jól mutatja az, hogy a bíróságok kénytelenek voltak állást foglalni ebben a kérdésben, és ez az állásfoglalás nem is volt vita nélküli. Két lehetséges álláspont ütközött ebben a kérdéskörben. Az egyik szerint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és ekkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ennek ...
Évekkel ezelőtt megkezdődött az a folyamat, mellyel a jogalkalmazók kezdenek már megbarátkozni: bírósági és hatósági eljárásokban meghatározott ügyfelek kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal, hatóságokkal. Ez az előírás nemcsak kérelmekre, beadványokra, de a jogorvoslati eljárásokra is irányadó. A fő kapcsolattartási felület és mód a hatósági eljárásokban a véleményem szerint logikus és jól használható e-papír felület. A helyzet azonban csak látszólag egyszerű...
Immár 5. éve van hatályban az új közigazgatási perrendtartás, ami több újítást honosított meg a közigazgatási perekben. Az egyik legfontosabb vívmánynak minősíthetjük, hogy a bíróságoknak jóval szélesebb körben van lehetőségük a keresettel támadott közigazgatási határozatok megváltoztatására. Nézzük meg, milyen döntési lehetőségei vannak a bíróságnak abban az esetben, ha a keresetet alaposnak találja: a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, a közigazgatási cselekményt megsemmis...
A 2022. január 1-jével hatályba lépő jogszabály megalkotásának hátterében egy közel 9 évig folyó per, illetve számos eljárás hosszúságával kapcsolatban megállapított jogsértések sorozata állt. A vonatkozó jogszabály keretet adva a polgári peres eljárások ésszerű időtartamának, összességében azt 60 hónapban határozza meg az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig. Így az eljárási szakaszok időtartama nem haladhatja meg az elsőfokú eljárá...