Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
Arról már korábban is írtunk, hogy ha a pénzügyi szolgáltatóval a fogyasztó vitás helyzetbe kerül, úgy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat segítségért, azzal az előfeltétellel, hogy előzetesen megkísérelte vitás ügyét rendezni a pénzügyi szolgáltatóval.
Idén januártól azonban változás történt a Pénzügyi Békéltető Testület előtt folytatható ügyintézési lehetőségekben, ugyanis megváltozott a digitális ügyintézés módja. Korábban egy alkalmazást kellett letölteni az elektronikus ügyintézé...
Egy eddig kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül fontos jogintézményre szeretnénk felhívni kedves olvasóink figyelmét: a szerződésátruházás jogintézményére.
Miről is szól ez a jogintézmény?
A Ptk. 6:208. §-a szabályai alapján egy háromoldalú megállapodással „a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.” A...
A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó házastársa (vagy bejegyzett élettársa) örökölhet leszármazó, illetve szülő mellett is, feltétele annyi, hogy az örökhagyó halálakor is fennálljon az életközösség. Amennyiben a leszármazó, illetve szülő sem él már, akkor egyedüli örökösnek tekinthető.
A házastársat a leszármazó mellett egy gyermekrész (állagörökség) és az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog...
A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre.
Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekez...
A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be (egy kiskapu van csak: a kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik, legkorábban házasodni 16 évesen lehet).
A kiskorúságon belül a polgári jog szabályai megkülönböztetnek korlátozottan cselekvőképes kiskorút, aki a 14. életévét betöltötte, és cselekvőképtelen kiskorút, aki a 14. életévét nem töltötte be (a korlátozott cselekvőképesség és a nagykorúság eléréséhez a születés percét és óráját nem, csak a ...
Szomszédai, ismerősei egyszer csak elkezdenek gratulálni Önnek a televízióban való szerepléséhez, amelyről Önnek eddig tudomása sem volt. Majd kiderül, hogy egy napi sorozat egyik jelenetének hátterében látható, amely miatt ismerősei azt feltételezték, hogy statisztának jelentkezett, s sikeresen fel is vették, ám erről szó sem volt.
Bizonyára olyan helyszínre tévedt, ahol épp filmforgatás zajlott, ám Ön erről mit sem sejtett, hiszen előzetesen nem hirdették meg, hogy aznap, abban a bizonyos ...
A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a kapcsolattartásra kötelezett szülőnek a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolattartás körében felmerülő kötelezettségeiről.
A Kúria döntésében megerősítette azt az általános követelményt, hogy a kapcsolattartásra kötelezett szülő kötelezettsége a kiskorú gyermeket a kapcsolattartásra felkészíteni, ezzel biztosítani a kapcsolattartást elrendelő gyámhatósági vagy bírósági döntés teljesítését.
A tényállás szerint a gyermek 2...
A – már nem is annyira új – polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Pp.), hasonlóan a régi Pp.-hez tartalmazza az ideiglenes intézkedés jogintézményét, azonban bizonyos pontokon eltér a korábbi szabályozástól. Az eltéréseket, illetőleg az ideiglenes intézkedés célját, elrendelésének feltételeit – a törvény miniszteri indokolását alapul véve – az alábbiak szerint mutatjuk be.
A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés célja a felek helyzetének át...




