✕

A követelés elévülésének megszakítása bírósági eljárásban történő igényérvényesítés útján

Dr. Puskás Attila , Dr. Jánoky Adél | 2019.02.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az új Ptk. rendszerében a követelés elévülését a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése abban az esetben szakítja meg, ha az ügyben a bíróság eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. A fenti szabály több kérdést is felvet, miszerint, milyen eljárás szakítja meg az elévülést, csupán a keresetindítás vagy a fizetési meghagyás is, hiszen a fizetési meghagyás iránti kérelmet a közjegyző előtt kell előterjeszteni, és egyáltalán mikor kezdődik újra ...

Mit érdemel az a bűnös… Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.02.14 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Korábbi blogbejegyzésekben érintőlegesen már foglalkoztam az ingatlanhasználókkal szemben alkalmazható hulladékgazdálkodási szankciókkal, érdemes azonban legalább keretjelleggel áttekinteni a teljes szankciórendszert. Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapelvként rögzíti a szennyező fizet elvét, mely szerint a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdá...

A tények makacs dolgok – sajtó-helyreigazítás a gyakorlatban II.

Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2019.02.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vettük górcső alá: mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben.  A második részben ismételten a sajtó-helyreigazítás gyakorlati oldalával foglalkozunk: hogyan lehet sajtó-helyreigazítást kérni, milyen határidőkre kell odafigyelni. Ha az előző cikkünkben leírtak alapján megbizonyosodtunk arról, hogy személyünket érintően valamely médiatartalomban...

Vis maior mint jogi kategória

Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Török Ingrid | 2019.02.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mindenkinek ismerős lehet a vis maior fogalma, több kontextusban lehet róla hallani. Jelen cikkünkben arra keresünk iránymutatást, hogy jogi értelemben mikor lehet releváns e fogalom, illetve mit is értünk alatta. Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a vis maior fogalmát definíciószerűen, konkrétan nem határozza meg, sokszor hivatkozunk rá szerződéses vagy akár szerződésen kívüli kapcsolatokban is valamilyen kötelezettség, vagy akár felelősség alóli mentesülés körében. És valóban, a vis maior...

Elsőkből utolsók és utolsókból elsők – Ügyfélképesség a jogorvoslati eljárásban

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.02.14 | Közbeszerzés

A jogorvoslati eljárás belépője az ügyfélképesség. A Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtásához fűződő jogot az alábbiak szerint határozza meg: „148. § (2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati...

Állattartó földművesek elővásárlási jogának gyakorlása a bírói gyakorlat tükrében

Dr. Puskás Attila , Dr. Demény Zoltán | 2019.02.07 | Ingatlan

Az elővásárlási jogról számos cikkünkben írtunk (például itt és itt). Röviden összefoglalva az elővásárlási jog nem más, mint az adásvétel egy különös esete, amikor a jogosultnak mindenki mást megelőzően joga van arra, hogy megvegye pl. az adott ingatlant olyan feltételek mellett, mint amilyeneket egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt. Termőföldek eladása esetén a törvény szigorú sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak körében, amelynek szabályozása ...

A csomagkézbesítés szigorodó felügyelete

Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.02.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk már az EU digitális egységes piac stratégiájának több elemével is: a 2018. december 3. napjától alkalmazandó Geo-blocking rendelettel és a 2018. március 20. napjától alkalmazandó Hordozhatósági rendelettel. A digitális egységes piac elérésére irányuló stratégia 16 célzott intézkedést rögzít, amelyek három pillérre épülnek. A fent hivatkozott rendeletek az első pillérbe tartozó normák közé tartoznak, amelyek célja az internetes termékek és szolgáltatás...

Jogi kiskapu? A biztatási kárról röviden

Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.02.07 | Követeléskezelés

Polgári jogviszony keretén belül vannak olyan esetek, amelyekért akkor is felelősséggel tartozhatunk, ha elsőre úgy tűnik, hogy felelősség minket az adott magatartásért nem terhel, hiszen magatartásunk nem tükröz egyértelműen szerződéses akaratot, és nem minősül kifejezetten tiltott magatartásnak, cselekménynek sem. Speciális szabálya a polgári jognak, az ún. biztatási kár (utaló magatartás) jogintézménye. A biztatási kárként elterjedt intézmény utaló magatartásként került nevesítésre,...