A bírósági igényérvényesítés folyamatának elsőként jelentkező, de az egyik legbosszantóbb akadályának számít a keresetlevél kézbesíthetetlensége, amely probléma sztenderd megoldásaként alkalmazott hirdetményi kézbesítés–ügygondnok kettős sajnos meglehetősen költséges és időigényes alternatívát kínál.
De milyen lehetőségünk adódik még, amikor az adósunk „Ha nem tudom, nem fáj!” felkiáltás mellett tűzzel-vassal arra törekszik, hogy ellehetetlenítse a postai kézbesítés teljesítését? Sárkány e...
Tévedni emberi dolog. Még a legprecízebb eljárás esetében is megtörténhet, hogy porszem kerül a gépezetbe: a fáradt bérszámfejtő ásítás közben elszámítja magát, és kétszer is átutalja a munkavállaló munkabérét. Mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A munkavállaló oldaláról nézve: indulhat a „celebration”?
A Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezése szerint, az ily módon kifizetett összeg jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató közvetlenül a munkaváll...
In medias res:
Közjegyző felhívja a jogi képviselőt, hogy a Magyar Állam nyilvántartási számát adja meg.
Közjegyző – visszautasítás terhével (!) – felhívja a jogi képviselőt, hogy a Társasház nyilvántartási számának rovatában tüntesse fel azt a szót, hogy „nincs”.
Bíróság visszautasítja a kereseti kérelmet, mert a határozott kereseti kérelem annak végén van.
Közjegyző visszautasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet (hiánypótlást és részletes megmagyarázást követően...
Ahogyan elhunyt magánszemélyek esetén póthagyatéki eljárást indíthatunk a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyak sorsának rendezése érdekében, úgy cégek esetében vagyonrendezési eljárás folytatható le a jogutód nélkül megszűnt és a cégnyilvántartásból törölt cég később előkerülő vagyonának rendezése ügyében.
A vagyonrendezési eljárás egy polgári nemperes eljárás, melyet a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék folytathat le. Az eljárás indul...
A jogi képviselőkön kívül nem árt, ha eladóként is tisztában vagyunk a rangsorcsere intézményével, mikor el kívánunk passzolni egy ingatlant. A kérelmek rangsorának cseréje nem minden adásvételnél fordul elő. Azoknál az ügyleteknél merül fel jellemzően, amelyeknél az ingatlanon valamilyen teher van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom stb.) Az adásvételt megelőző tehermentesítésről ebben a cikkünkben írtunk. A kiindulópont, hogy a vevők alap...
Az elbirtoklással - mint a tulajdonjog megszerzésének egyik módjával - általában ingók és ingatlanok vonatkozásában szoktunk találkozni, jogszabály azonban lehetővé teszi a telki szolgalmi jog elbirtoklását is.
A telki szolgalom egy olyan (dologi) jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában levő és a szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy birtokosát más módon valaminek az eltűrésére késztetheti. Leggyakrabban átjárá...
Mindannyian tudjuk, hogy ha a postás érkezésekor nem tartózkodunk otthon, akkor egy értesítést helyez el a postaládánkban. Ezt követően a posta 10 munkanapig megőrzi hivatalos küldeményünket, s ez idő alatt van lehetőségünk bemenni érte (és még egyszer újra kihozza a postás). Azonban, ha egyáltalán nem vesszük át a levelet, az visszaküldésre kerül a feladónak, „nem kereste” jelzéssel.
Mi történik ez után?
Sokszor találkozunk azzal a téves gondolattal és hivatkozással, hogy mivel nem vet...
Az ember sok időt tölt a munkahelyén összezárva a kollégáival, és sokszor előfordulnak egymás közötti viccelődések, csipkelődések, amikor nem nehéz átlépni a jó ízlés és a munkahelyi etikett írott és íratlan szabályait. Hol van a határ? Mi az, ami már nem tartozik a szokásos viccelődés körébe, hanem már a munkahelyi szexuális zaklatás határát súrolja? Mit tehet ilyenkor a kiszolgáltatott helyzetben lévő kolléga? Mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? Mi történhet egy ilyen esetben a „zakl...