A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta).
A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy - az adós nevében - a felszámoló a fels...
2018 január 1. napján hatályba lépett az új váltó törvény.
A váltóról a legtöbb ember nagyon keveset tud, legfeljebb Jókainál vagy Mikszáthnál szerzett a váltóval kapcsolatban némi irodalmi élményt, holott már a középkor óra fizetőeszközként jelen van a kereskedelmi forgalomban. A 20. században az 1930. évi genfi nemzetközi váltójogi egyezmény teremtette meg a váltójog szigorú szabályainak nemzetközi keretrendszerét, amelyhez még a szocialista jogrendszerünk is csatlakozott a nemzetközi im...
A kapacitást nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége az alkalmassági feltételeknek való megfelelés érdekében az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége eredményeképpen jelent meg az uniós jogban, majd ennek következtében a magyar közbeszerzési szabályozásban.
Az eredetileg egyébként teljes mértékben kedvező irányú jogfejlesztő tevékenység (egy leányvállalat pénzügyi alkalmasságának igazolása érdekében hadd támaszkodjon anyavállalatára) azonban sajátos eredményre vezetett: az ...
Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg.
Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat.
...
2018-tól új időszámítás veszi kezdetét a közigazgatási eljárásokban, hiszen január 1-én hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr.), amely számos változást hozott magával a korábbi szabályozáshoz képest.
Csak, hogy néhány változást említsünk, újdonságként köszönthetjük az ún. egyablakos eljárást, amelyben egy „fő” hatóság jár el az ügyünkben, vagy éppen a közigazgatási határozatokkal szembeni közvetlen bírói jogorvoslat intézményét, ami lehető...
2 fél
1 szerződés
1 ingatlan
Sok rendelkezés (több kétértelmű)
Kezdeti elégedettség
Kézrázások
1 késedelem
1 felszólítás
1 újabb késedelem
1 elállás
1 elállás vitatása
2 adag harag
1 földhivatali megszüntető kérelem
1 újabb vitatás
2 peres fél
1 perfeljegyzés
1 el nem adható ingatlan
3 év per
1 ítélet
1 fellebbezés
1 hatályon kívül helyezés
Újabb per
1 haláleset
1 félbeszakadás
1 hagyatéki ügyintézés
2 örökösödési vita...
Bosszantó és kényelmetlen lehet, ha egy régen tervezett nyaralás vagy akár üzleti út során a repülőnk sokat késik, vagy éppen törlik a járatot.
Némi örömet azonban okozhat, hogy az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (a továbbiakban: a Rendelet) alapján ilyen esetekben, bizonyos korlátok között a légitársaság köteles kártérítést fizetni a csalódott vagy bosszús utasoknak. A Rendeletet akkor lehet alkalmazni, ha az utas akarata ellenére beszállását visszautasítják; ha a légi...
