A házasság felbontásának jogi vonatkozásait rendezi a – már nem is annyira új – Ptk. és a családjogi törvény (Csjt.), mely a korábbi szabályozásnak megfelelően fenntartja az ún. feldúltság elvét.  Az európai országokban a bontás megengedett, ugyanakkor a különböző jogrendszerek bontójogi megoldásai nem azonosak.  Ami a bontójogi elveket illeti, ismert az ún. vétkesség elve, amely szerint a házasság felbontására csak valamelyik (mindkét) fél családjogi szempontból felróható magatartása ad al...
Az öröklésnek többféle módját ismeri a köztudat. Ám az ági öröklés már kevésbé ismert fogalom, ezért jelen cikkünkben igyekszünk ennek mibenlétét a kedves olvasó előtt feltárni.  Ági öröklésről akkor beszélhetünk, amikor az örökhagyónak nincs leszármazója, illetve végintézkedést sem tett. Ezekben az esetekben a törvényes örökléstől eltérően történik az öröklés az ági vagyon tekintetében is. Az ági vagyon olyan vagyon, amelyet az örökhagyó valamelyik felmenőjétől öröklés vagy ajándékozás útj...
Karácsonyi meglepetésként 2022. december 27-ei hatállyal módosította a Kormány a kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló, a vállalkozások által széles körben alkalmazott mintatájékoztatóját. Minden olyan vállalkozás számára tehát, amely a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti mintatájékoztató alkalmazásával tesz eleget a vonatkozó közzétételi kötelezettségének, erősen javallott mielőbb frissíteni a kellékszavatossági jogra vonatkozó tájéko...
2023. január 1. napjával jelentősen módosult a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. számú törvény. Jelen cikksorozatunk első részében a munkáltatók kötelező írásbeli tájékoztatási kötelezettsége körében felmerülő változásokat fogjuk áttekinteni. A korábbi elemeket megtartva a munkáltató munkafeltételekről szóló, írásbeli tájékoztatási kötelezettsége tartalmában bővült amellett, hogy a tájékoztatás határidejére meghatározott 15 napos határidő 7 napra rövidült. 2023. január 1-től az új m...
Váratlan küldeményben részesülhetnek mindazok, akik olyan örökhagyó örököseinek minősülnek, akinek a hagyatékát termőföld is képezte – csak épp arra nem derült fény az örökhagyó halálát követő hagyatéki eljárás során. Hogyan lehetséges, hogy akár sok évvel az örökhagyó halála után merül fel ilyen információ? Az alábbi cikkünkben igyekszünk magyarázatot adni az okokra. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-...
A karácsonnyal óhatatlanul együtt járó – sokak által áldott, mások által átkozott – bevásárlási hullámmal szükségszerűen társul a nagy mennyiségű hulladék keletkezése. A köznyelvben ezt a típusú hulladékot szokás lomnak nevezni. Ugyanezzel a kifejezéssel találkozhatunk a rendszeresen szervezett lomtalanítások során. Érdemes megnézni, hogy hulladékgazdálkodási szempontból mi tekinthető hivatalosan lomhulladéknak. A lomhulladék egy nagyobb halmaz, a háztartási hulladék része. A hivatalos defi...
Ha az adós a végrehajtási eljárásban a végrehajtónak vagy a végrehajtást kérőnek részben vagy egészben kifizeti a követelést, jogosan merül fel a kérdés, hogy ilyenkor a végrehajtási költségek megfizetése kit terhel. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 34. §-a rendelkezik a végrehajtás során felmerülő költségek viseléséről, főszabály szerint a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Erre az esetre iskol...
A pertársaság jogintézménye egy alanyi vagy más néven személyi keresethalmazat, amelynek szükségszerű eleme az, hogy a felperesi vagy az alperesi oldalon többen vegyenek részt a perben. A pertársaságnak kétféle csoportosítása ismert; az egyik csoportosítási szempont a pertársaság keletkezése – ezen csoportosítás alapján beszélhetünk kényszerű és célszerűségi pertársaságról. A másik csoportosítás a pertársak jogállása szerinti csoportosítás, amely szerint megkülönböztetjük az egységes és az eg...