Korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk, hogy a koronavírus miatt felmerülő nehézségek alapvetően nem mentesítenek a szerződéses kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége alól. A szerződés mindkét fél számára megfelelő módosításától vagy megszüntetésétől elzárkózó szerződéses partner esetén ez olyan méltatlan helyzeteket szülhet, amely akár külső beavatkozás lehetőségét is felvetheti. Jelen bejegyzésünkben a bírósági szerződésmódosítás lehetőségét és a járványhelyzettel összefüggő alka...
A jegybanktörvény értelmében a Pénzügyi Békéltető Testület látja el a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között létrejött jogviszonyokból eredő azon vitás ügyeket rendezését, melyekben a fogyasztók bírósági eljáráson kívül akarják szolgáltatójukkal a jogvitáikat rendezni. Az eljárások a fogyasztók kérelmére indulnak, jellemzően valamilyen szolgáltatással összefüggő panasszal kapcsolatban, vagy méltányossági kérelem alapján. Az eljárás célja minden esetben egy egyezség létrehozása. Ennek ér...
A Magyar Közlönyben 2020. április 10. napján jelentek meg a Magyar Kormány foglalkoztatást elősegítő gazdaságvédelmi akciótervei: a 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatásáról (a továbbiakban: KFI Támogatás) és a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a támogatásáról (a továbbiakban: Csökkentett Munkaidős Támogatás). A Magyar Kormány által bevezetett KFI Támogatás és Csökkentett Munkaidős Támoga...
Az adós ellen indult végrehajtás szünetel, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, vagy a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, azaz, ha a követelés behajthatatlan. A szünetelést a végrehajtó állapítja meg. A végrehajtást kérőnek ezt követően öt évig van lehetősége kérni a végrehajtás folytatását, ellenkező esetben a végrehajtási jog és a végrehajtandó követelés elévül. A végrehajtási jog elévülését azonban bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, és ekkor az elévü...
A Ptk. a magyar jogban teljesen új jogintézményként szabályozza az élettársaknak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségét a kapcsolat megszűnése esetén. Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. A rászorultság akkor állapítható meg, ha a tartást igénylő élettárs nem rendelkezik megfelelő jövedele...
A koronavírus okozta vészhelyzet miatt számos munkáltató kényszerült munkavállalói egészségének megőrzése érdekében egy átmeneti időszakra elrendelni a munkavállalók otthoni munkavégzését. Erre jellemzően azokban a munkakörökben van lehetőség, ahol a dolgozó számítógépen, telefonon képes elvégezni a munkáját, és a feladatainak ellátásához szükséges eszközök otthon is rendelkezésére állnak. Ezek közé az eszközök közé sorolhatjuk a megfelelő internetkapcsolatot, a számítógépes hardvert és sz...
A Kormány 45/2020. Rendeletében rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ehhez azonban nem kapcsolódott semmiféle kommentár, amely megkönnyítené az értelmezést. Sajátos volt az is, ahogyan a bíróságok értelmezték ezt. Némelyik a rendes ítélkezési szünet szabályait alkalmazta, míg voltak, amelyek csak elhalasztották a tárgyalást. 2020. március 31-én 15 órakor hatályba lépett ugyanakkor a Kormány 74/2020. Rendelete, mely többek között rendezte a rendkívüli ítélkezési szünettel és egyes eljárá...
A jelenlegi veszélyhelyzet alatt gyakori, hogy a munkáltatók és a munkavállalók között felmerül a fizetés nélküli szabadság alkalmazása, ami a felek megállapodásán alapulhat. Ezen megoldás során a munkáltató lényegében mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra munkabért nem fizet a munkavállaló részére. A 2020. április 7-ei kormánybejelentést megelőzően a fizetési nélküli szabadság időszaka nem csak tisztán munkajogi szempontból, hanem a társadalombizt...