✕
Jogadó Blog > Dr. Jean Kornél

Szerző: Dr. Jean Kornél

A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel nemperes eljárásban

Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.04.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A 2022. január 1-jével hatályba lépő jogszabály megalkotásának hátterében egy közel 9 évig folyó per, illetve számos eljárás hosszúságával kapcsolatban megállapított jogsértések sorozata állt. A vonatkozó jogszabály keretet adva a polgári peres eljárások ésszerű időtartamának, összességében azt 60 hónapban határozza meg az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig. Így az eljárási szakaszok időtartama nem haladhatja meg az elsőfokú eljárá...

Változott a Földforgalmi törvény 2022. január 1-től (III. rész)

Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2022.04.21 | Ingatlan

2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). Cikksorozatunk első két részében részletesen szóltunk a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési é...

Mit jelent a „szerződésen alapuló tartozás” fogalma a felszámolás vonatkozásában?

Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.04.07 | Követeléskezelés

A Kúria Polgári Kollégiumának összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a 4/2013. Polgári Jogegységi határozatában akként foglalt állást, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti „szerződésen alapuló tartozás” fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb – a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt – h...

Túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megváltása

Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.03.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó házastársa (vagy bejegyzett élettársa) örökölhet leszármazó, illetve szülő mellett is, feltétele annyi, hogy az örökhagyó halálakor is fennálljon az életközösség. Amennyiben a leszármazó, illetve szülő sem él már, akkor egyedüli örökösnek tekinthető. A házastársat a leszármazó mellett egy gyermekrész (állagörökség) és az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog...

Mit jelent a kegyeleti jog a Ptk. szerint?

Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.03.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre. Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekez...

Hogyan (és hogyan nem) köthet szerződést egy gyerek?

Dr. Jean Kornél Dr. Fehér Attila LL. M. | 2022.03.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be (egy kiskapu van csak: a kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik, legkorábban házasodni 16 évesen lehet).  A kiskorúságon belül a polgári jog szabályai megkülönböztetnek korlátozottan cselekvőképes kiskorút, aki a 14. életévét betöltötte, és cselekvőképtelen kiskorút, aki a 14. életévét nem töltötte be (a korlátozott cselekvőképesség és a nagykorúság eléréséhez a születés percét és óráját nem, csak a ...

Felmerülhet a szülő felelőssége, ha a gyermek véleményére hivatkozva nem biztosítja a kapcsolattartást

Dr. Jean Kornél Dr. Demény Zoltán | 2022.02.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a kapcsolattartásra kötelezett szülőnek a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolattartás körében felmerülő kötelezettségeiről. A Kúria döntésében megerősítette azt az általános követelményt, hogy a kapcsolattartásra kötelezett szülő kötelezettsége a kiskorú gyermeket a kapcsolattartásra felkészíteni, ezzel biztosítani a kapcsolattartást elrendelő gyámhatósági vagy bírósági döntés teljesítését. A tényállás szerint a gyermek 2...

Az ideiglenes intézkedés jogintézménye a polgári perrendtartásban

Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.02.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A – már nem is annyira új – polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Pp.), hasonlóan a régi Pp.-hez tartalmazza az ideiglenes intézkedés jogintézményét, azonban bizonyos pontokon eltér a korábbi szabályozástól. Az eltéréseket, illetőleg az ideiglenes intézkedés célját, elrendelésének feltételeit – a törvény miniszteri indokolását alapul véve – az alábbiak szerint mutatjuk be. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés célja a felek helyzetének át...