Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
Hamarosan hatályba lép a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény).
A Törvény deklarált célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, nem elvitatva a bejelentések jelentőségét a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatók esetében sem. Nem kevésbé fontos szempont a korrupció elleni fellépés.
A Törvény jelentősége tehát abban áll, hogy az állami és ö...
Kerékpár kerék nélkül. Felépült új ingatlan szúnyogháló nélkül. Új kocsi Wunderbaum nélkül. Esetleg váltó nélkül?
Önök hogyan minősítenék ezeket az eseteket? Bicikli egy bicikli kerék nélkül? Mi a helyzet az új házzal, ahol a szerződésben benne van a szúnyogháló mint műszaki tartalom? Hallottak már váltó nélküli autóról? Ugye nem? De olyanról, amiben nincs Wunderbaum, olyanról már biztos, nagy valószínűség szerint az Önöké is ilyen.
Feltételezhetően, amikor a kedves olvasó bemegy a boltba e...
A házassági pereket, így a bontópereket is a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a különleges eljárások között szabályozza, és bizonyos eljárásjogi kérdésekben ezekben a típusú perekben különös szabályokat rendel alkalmazni az általános szabályok mellett.
A Pp. a házassági perek tekintetében különleges szabályokat állapít meg például az illetékesség és a perindítás vonatkozásában. Ugyanígy különleges szabályok vonatkoznak házassági bontóperben a perfe...
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. törvény (Tht.) a tulajdonostársak számára biztosítja azt a jogot, hogy a bíróságtól kérjék a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását.
A tulajdonostárs fogalmát az ítélkezési gyakorlat az esetek többségében szigorúan értelmezi, és csak azt a személyt tekinti perindításra jogosultnak, aki a határozathozatal időpontjában az ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzett tulajdonos. A perindítási jogosultság gyakorlásához tehát általában n...
2016 óta a fiatal házaspárok új lakás építéséhez, vásárlásához megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt (a továbbiakban: CSOK) vehetnek igénybe, amely támogatás mértékének legmagasabb összege a vállalt gyermekekre tekintettel:
egy gyermek esetén 600.000 Ft,
két gyermek esetén 2.600.000 Ft,
három vagy több gyermek esetén 10.000.000 Ft.
A vonatkozó jogszabály a gyermekvállalás teljesítésére különböző határidőket is előír, szintén a gyermekek számától függően, az alá...
A magyar jogban a váltóval kapcsolatos rendelkezéseket a 2017. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Vt.) szabályozza. A váltójogi szabályok egyébként a korábbi, az 1965. évi 1. törvényerejű rendelet és az 1/1965 (I. 24.) IM rendelet (Vár.) szerinti szabályozást követik. Ennek megfelelően számos olyan eseti bírói döntés van, amik még a korábbi szabályozás alapján születtek, ellenben mind a mai napig lehet rájuk hivatkozni, hiszen olyan elvi jellegű kérdésekben foglalnak állást, amikben a jogsz...
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy az örökösök felülírhatják-e az örökhagyó végakaratát vagy a törvényes öröklés rendjét.
A válasz – ahogyan azt a kedves olvasó megszokhatta – összetett.
Az örökhagyó végakaratát teljes egészében nem lehet felülírni, azaz az általa örökösként nevezett személyt mindenképpen részesíteni kell a hagyatékból, ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad az örökösként érdekelteknek arra, hogy megállapodjanak az örökségük egymás közötti megosztá...
A Ptk. a korábbi családjogi törvény (Csjt.) szülői felügyelet gyakorlása szempontjából meghatározó rendelkezését tartja fenn azzal, hogy a különélő szülő számára alapvető jogosítványokat biztosít. Vagyis – bár nem ő a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója, hacsak nem korlátozzák vagy vonják meg ilyen irányú jogosítványait – a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben a másik szülővel együtt dönt.
Ez természetesen nemcsak jog, hanem kötelezettség is, azaz a különélő szülőnek is részt k...