Szinte minden aktív korú, dolgozó embert érint a köznyelvben csak „túlóraként” elhíresült munkavállalói extra tehervállalás. Van, akit nagyobb, van, akit kisebb mértékben, de személy szerint még nem találkoztam olyan emberrel, aki azt mondta volna, hogy eddig valamennyi munkanapján haza tudott menni a munkaideje lejártát követően. Kérdés, hogy az emberek tudják-e, hogy mi a túlóra munkajogi vetülete, maximalizált mértéke és anyagi következményei? Kezdjük talán a terminológia pontosításá...
Az ember nem robot. Elképzelhető, hogy néhány évtized múlva eljutunk odáig, hogy a munkahelyek többségén gépek veszik át az emberek munkáját, amíg azonban ez nem történik meg, addig az ember kénytelen tolni a szekeret. Az ember pedig elfárad, pihenésre van szüksége, szükségletei vannak, amikre időt kell szakítania, nem csak hétvégén, hanem akkor is, ha dolgozik. Ezt kívánja a jog biztosítani a legrövidebb pihenőidővel, a munkaközi szünettel, amelyet a munkáltató köteles biztosítani a munkavál...
Sokaknak ismerős lehet az a kiszolgáltatott helyzet, amikor a munkáltató nem hajlandó határozatlan idejű munkaszerződést kötni a munkavállalóval, holott már több éve dolgozik a cégnél, és munkájának minőségét folyton bizonyítja. A munkavállaló ezzel folyamatosan bizonytalan helyzetben van, nem tudni, hogy a munkáltató újra meghosszabbítja-e a munkaviszonyát, vagy esetleg vállat rántva csak annyit mond a határozott idő lejáratakor: nem kell indokolnom, köszi az 5 évet, viszlát! Ez azért jog...
Szinte mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarországon a munkaszerződést írásba kell foglalni. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy ez a munkáltató kötelezettsége, oly módon, hogy az írásba foglalt munkaszerződésből egy eredeti példányt át kell adnia a munkavállalónak. Azt pedig még kevesebben, hogy a szóban létrejött munkaszerződés is érvényes lehet – de csakis egy esetben! Ha a munkavállaló a munkába lépést követő 30 napon belül nem fordul munkaügyi bírósághoz, annak megállapítá...
A bírósági gyakorlatban a munkajogi jogsértések, jogellenes munkaviszony-megszüntetések körében időről-időre felmerül a munkához való jog sérelme, mint „személyiségi jogi” sérelem kérdése és ehhez kapcsolódóan a sérelemdíj iránti igény előterjesztése. A munkához való jogot a szociális jogok családjába tartozóként kezeli a jogtudomány, és mint ilyet, nem sorolja egységesen az emberi jogok közé, mivel bírói kikényszeríthetősége sokszor kétséges. A munkához való jog a gazdasági (tulajdonos...
Gyakran hallunk a munkáltató részéről bérlevonással kapcsolatos megjegyzéseket, fenyegetéseket, de ne dőljünk be nekik! Hogy ne érjen többé meglepetés, ismerjük meg azokat a szabályokat, amelyek alapján mégis helye van a levonásnak! Munkabérből történő levonásnak kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben, illetve – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Végrehajtható határozatok lehetnek bírósági vagy más hatósági határozatok, de jó, ha tudjuk, ho...
Egy munkavállaló elvesztése általában nem csak a jó érzésű munkahelyi közösséget, hanem a munkáltatót is mélyen érinti. A szomorú és fájdalmas hír általában felkészületlenül ér mindenkit, munkáltatóként azonban tudni kell az ilyen helyzetet is megfelelően kezelni. A munkavállaló halála esetében a munkaviszony ‒ mivel egy személyhez kötődő kötelemről beszélünk, azaz a munkavállalót személyes munkavégzési kötelezettség terheli ‒ magától értetődően, a munka törvénykönyve erejénél fogva, minde...
A munkavállalók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy milyen juttatások jár(hat)nak nekik jogszabály nyújtotta joguk folytán, ezért célszerűnek láttam egy kevésbé ismert, a munkabér kifizetésén kívüli munkáltatói kötelezettséget – egyben munkavállalói jogosultságot – kiemelni és megvilágítani a sok közül. A bejegyzésben az általános költségtérítési szabályon túl a munkavállaló látásromlásának megakadályozásával kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket vesszük górcső alá. A munka törvény...