✕

Új szabály a közös tulajdon megszüntetési perekben: vége a vagylagos ítéletek korszakának?

Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2025.05.22 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábban blogunkban részletesen bemutattuk, hogy a közös tulajdon megszüntetése során a bíróság milyen lehetőségekkel élhet annak érdekében, hogy a tulajdonosi konfliktust véglegesen rendezze. A Kúria Pk. 1/2017. (IX. 11.) számú véleményének 3. pontja szerint kivételesen lehetőség volt vagylagos (alternatív) rendelkezések alkalmazására, például úgy, hogy az egyik tulajdonostársat megváltásra kötelezték, azzal, hogy ennek elmaradása esetén árverést rendeltek el. Ez a gyakorlat 2025 januárjá...

Pénzgyűjtés vagy prevenció? Jelentősen növekedő bírságtételek

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2025.05.22 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hatóságok kezében eddig is jelentős fegyver volt a egyes jogellenes tevékenységekkel kapcsolatosan a bírság, mint joghátrány alkalmazása, de a legutóbbi módosítás ha lehet, még elrettentőbbé tett ezt a szankciót. A kiszabható tételek ugyanis jelentős mértékben növekedtek. Ezt szeretnénk néhány példán keresztül illusztrálni. Az új bírságtételeket tartalmazó módosítás 2025. május 1-jén lépett hatályba, és azokat a módosítás hatálybalépése után elkövetett szabályszegésekkel összefüggésben i...

A házassági vagyonjogi szerződés tartalma a Ptk. szerint

Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2025.05.22 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Házassági vagyonjogi szerződést házasulók és házastársak köthetnek, ennek értelmében még a házasságkötés előtt létrehozható a megállapodás, de akár a házasság fennállása alatt, lényegében bármikor. Annak, hogy a házastársak a házasság fennállása alatt kössenek vagyonjogi szerződést, csak annyi észszerű korlátja van, hogy a szerződés a jövőre, a még fennálló életközösség idejére rendezze a vagyoni viszonyokat – tekintve, hogy nem házassági vagyonjogi szerződés az a megállapodás, amely csupá...

Közös képviselő bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba – mit kell tudni, és miért halasztották el a határidőt?

Dr. Zalavári György LL.M. | 2025.05.08 | Ingatlan

Miért is kell a közös képviselő bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba? A társasházak működésének jogi átláthatósága érdekében a közös képviselők adatait a jövőben az ingatlan-nyilvántartásban is rögzíteni kell. Ez lehetővé teszi, hogy bárki – legyen az leendő lakásvásárló, ügyvéd vagy közműszolgáltató – hivatalos forrásból tudja meg, ki képviseli jogszerűen az adott társasházat. Ez a bejegyzés nemcsak a lakók védelmét szolgálja, hanem a jogbiztonságot is erősíti, különösen olyan esetek...

A külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése 2025-ben

Dr. Zalavári György LL.M. | 2025.04.24 | Ingatlan

Külföldi jogi vagy természetes személy a mező- és erdőgazdasági földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg. Nem szükséges az engedély, ha a kérelmező az Európai Unió tagállamainak (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Mált...

Ki lesz a nyertes? – A közbeszerzési eljárás játékszabályai

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2025.04.17 | Közbeszerzés

Jelen cikkünkben a Közbeszerzési Döntőbizottság D.555/19/2023. számú határozatán, illetve a Fővárosi Törvényszéknek a határozat jogszerűségét megerősítő 106.K.700.929/2024/20. számú ítéletén keresztül mutatjuk be a nyertes ajánlattevő kiválasztására irányuló értékelési szempontok meghatározásával kapcsolatos egyes követelményeket. A jogorvoslati eljárás tárgyát a Szegedi Tudományegyetem részére betegétkeztetés biztosítása, illetve konyha üzemeltetése tárgyban indított közbeszerzési eljárás...

„Egy szeg miatt a patkó elveszett…” – Jótállás és kártérítési kötelezettség

Dr. Farkas Márton | 2025.04.03 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Előző cikkemben a jótállásból eredő javítási kötelezettség kapcsán vettem sorra, hogy milyen költségek megtérítését követelheti a jótállásra jogosult a hibás teljesítésből fakadóan. A jótállási kötelezettség teljesítésével felmerülő költségek ugyanakkor csupán egy részét képezik a hibás teljesítésből származó károknak, ezért ebben a cikkben azzal folytatom a témakör bemutatását, milyen további kárigényekkel számolhat a jótállásra kötelezett vállalkozás. Mindenekelőtt tisztáznunk kell két a...

A kártérítés és a sérelemdíj adózása: változtak a szabályok

Dr. Zalavári György LL.M. | 2025.03.27 | Követeléskezelés

Gyakori, hogy a peren kívüli jogvitát vagy a peres eljárást a felek végül egyezséggel zárják, és ilyenkor keresik az adózás szempontjából is optimális megoldásokat. Jellemzően azokat a jogcímeket részesítik előnyben, ahol minimalizálni lehet a fizetendő adók mértékét. Leggyakoribb, hogy ennek érdekében kártérítésként, sérelemdíjként határozzák meg az egyik fél által a másik részére fizetendő összeget. A kártérítés jogcíme azért jelenthet előnyt, mert ebben az esetben általános forgalmi adó...