Önmagában az üzletrész megöröklésével nem válunk a gazdasági társaság tagjává. Öröklés esetén ugyanis, amennyiben tényleg a gazdasági társaság tagjává kívánunk válni – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett –, kérnünk kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. A taggá válás tehát az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és írásban megtett kérelem előterjesztése esetén az örökösi minőség igazolása mellett következhet be. E körben fontos hangsúlyoz...
A Pmt. és a Kit. szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 2/2021. (II. 2.) PM rendelet 2021. február 2. napján jelent meg a Magyar Közlönyben és 2021. március 19. napján fog hatályba lépni. A rendelet személyi hatálya az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőkre, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzőkre; a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtu...
A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől. Elsőként azt fontos leszögezni, hogy a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzésére akkor kerülhet sor, amikor az épület még nem létezik, vagyis csak a telek áll rendelkezésre. Ez utóbbi esetben a társasház-alap...
2020. július 1-jén egy teljesen új törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) lépett hatályba. Ezt követően 2020. július 15-ével és 2021. január 1-jével további – pontosításokat és érdemi változásokat egyaránt tartalmazó – jogszabálymódosításokra került sor. A törvényváltozások közül röviden áttekintjük a biztosítottak körére és a járulékfizetésre vonatkozó új szabályokat, valamint az egészségügyi ...
Nagy port vert fel és jelentős hullámokat gerjesztett a hulladéktörvény legújabb módosítása. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy a köztársasági elnök a Parlament által elfogadott, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 49. § (1) bekezdése, 38. § (2) bekezdése és 62. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybírság a törvény 49. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességére irányuló indítványt al...
Az ügyvédi titok mindig is biztosította az ügyfelek számára a teljes körű titoktartást, azonban ez csak az ügyvéd irányából védte az ügyfelet olyan értelemben, hogy például az ügyféltől lefoglalt dokumentumokat a hatóságok és más szervek szabadon áttekinthették, azokat az ügyféllel szemben felhasználhatták, és így lényegében az ügyvéd és az ügyfél közötti kommunikáció védelme csak korlátozottan volt biztosított. A védekezéshez való jog teljes körű biztosítása érdekében, azaz, hogy az ügyfé...
A Kúria az EBH2019. P.3. sz. határozatában részletesen foglalkozott a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultságát kizáró egyik okkal, az érdemtelenséggel. E szerint a nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot. A Kúria elvi éllel erősített meg, hogy a kellő indok jogi fogalmának tartalma a gyermek életét jelentősen befolyásoló vagy arra kiható valós és súlyos érdeksérelem, azt a szubjektíven súlyosnak me...
Bizonyára mindenki találkozott már azzal az utcai bölcsességgel, miszerint a webshopok korában már pénzkidobás egyszeri használatra ruhát (vagy egyéb használati cikket) vásárolni az üzletekben. Hiszen ezen elavult módszer helyett csupán a távollevők közötti fogyasztói szerződésekre vonatkozó kormányrendelet szerinti 14 napos elállási jogot szükséges gyakorolni és voltaképpen ingyenesen „bérelhető” az adott termék. A kéretlen üzleti tanács mögött a kormányrendelet 23. § (1) bekezdésének ren...