A törvény az 1959-es Ptk.-val egyezően önálló szerződésszegési esetként nevesíti a teljesítés jogos ok nélküli megtagadását. Ilyen szerződésszegést nemcsak a kötelezett, hanem a jogosult is elkövethet. Ha a jogosult a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatás átvételét jogos ok nélkül megtagadja, a kötelezett is választhat az átvételi késedelem és az olyan meghiúsulás jogkövetkezményei között, amelyért a jogosult felelős.
A teljesítés megtagadása feltételezi, hogy a szerződésszegő fél egyé...
Korábban ismertettük a hulladékgazdálkodás szereplőinek hulladékgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, de érdemes röviden a hatósági feladatokkal is foglalkozni.
A hulladékgazdálkodási hatóságnak alapvetően adatfeldolgozási és ellenőrzési feladatai vannak. Ennek keretében a hatóság az éves adatszolgáltatásra kötelezettek befogadott adatait legkésőbb minden év július 31-ig, a negyedéves adatszolgáltatásra kötelezettek befogadott adatait ...
A cikk megírásakor továbbra sincs információnk a Bértranszparencia (EU 2023/970) irányelv magyar jogba való átültetésének időpontjáról és módjáról, ugyanakkor a Kúria nemrég publikált BH2026. 101. szám alatti határozata éppen az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelv érvényesülése körében szolgálhat tanulságokkal. Hiszen bármilyen formában is tesz majd eleget a magyar jogalkotás a Bértranszparencia irányelv átültetésének, egy következménnyel biztosan számolnia kell a munkáltatóknak: a bérkül...
Folytassuk a téma tárgyalását a Munka Törvénykönyve azon rendelkezésének mélyebb elemzésével, amely megalapozza a munkáltató felelősségét: az Mt. 166. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mivel a kártérítési felelősség feltételezi a munkavállaló ilyen tárgyú igényét, célszerű áttekintenünk, milyen feltételek fennállása nyitja meg a lehetőséget a munkavállaló számára, hogy a munkáltatóval szemben egyáltalán il...
A téma alaphangját megteremtendő álljon itt egy szemelvény a Munka Törvénykönyve hatálybalépése óta született, munkáltatói kártérítési felelősséggel összefüggő kúriai határozatokból. Ezek alapján a munkáltató kártérítési felelősségét állapították meg többek között:
A szögbelövő pisztollyal tető léceket rögzítő munkavállaló szemsérülése miatt, amelyet a rögzíteni kívánt szög gyártási hiba miatt leváló fejrésze okozott munka közben. A Kúrai megállapítása szerint „az anyaghiba tehát olyan k...
A politikai ciklusok váltása szinte kivétel nélkül együtt jár a szabályozási környezet újragondolásával, hangsúlyeltolódásokkal és nem ritkán intenzív jogalkotási periódusokkal. A 2026 tavaszán felálló új kormány esetében sincs okunk másra számítani.
A vállalatok számára azonban a kérdés nem pusztán az, hogy milyen konkrét jogszabályok születnek majd, hanem az, hogy miként értelmezik a jogalkotás mögötti irányokat. A jogszabály ugyanis – különösen politikai átmenet idején – nem csupán norm...
A korábbi blogbejegyzésben írtakhoz kapcsolódva érdemes még egy cikket szentelni a hulladékgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek. Ebben a cikkben az adatszolgáltatás főbb előírásait ismertetjük.
Az adatszolgáltatási kötelezettség
a) a hulladéktermelő esetében bizonyos mennyiségi feltételek teljesülésével,
b) hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén a hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válásával,
c) nyilv...
A klasszikus mondás szerint nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Az adminisztráció gyakran számít „nem szeretem” tevékenységnek, a jelentősége épp ezért lehet nagyobb, mint gondolnánk. A hulladékgazdálkodásban a hulladékmérleg egyensúlya miatt kiemelt fontossága van a pontos nyilvántartásnak és adatszolgáltatásnak. Érdemes tehát megvizsgálni az ezzel kapcsolatos lényeges kötelezettségeket, határidőket.
A nyilvántartás vezetésére kötelezettek köre igen széles. A hulladék ...