Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el. Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre. A hegyközségi szervezetrendszer A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettü...
Rövidebb szünet után folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatását. Cikksorozatunk ezen részében a melléktermékre vonatkozó új előírásokat ismertetjük. Csak emlékeztetőül: a melléktermék olyan anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása. További feltételei a melléktermék minősítésnek, hogy az ilyen anyag vagy tárgy további felhasználása biztosított legyen, elő...
A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A Ptk. fent hivatkozott jogszabálya nem változtat a korábbi szabályokon. A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre. A különélő szülőknek a közös szülői f...
Mindannyiunk számára jól ismert tény, hogy örökölni lehet az örökhagyó után végrendelet által, illetve amennyiben az nem született, törvényes öröklés útján. Azonban mi a helyzet abban az esetben, hogyha egész egyszerűen nincs örökös? Milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökhagyónak nincs örököse? Egyrészt előfordulhat, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklés szerinti örökös(ök) nem élnek. Másrészt pedig előfordulhat olyan eset is, hogy minden lehetséges örökös visszautasította a hag...
A Parlament 2021. május 26. napján elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely az előzetes számítás szerint 2023. február 1-jén lép majd hatályba. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megfelelő módon működjön, hiszen az országosan megközelítőleg 18 millió ingatlan, s ebből megközelítőleg 4,5 millió lakóingatlan helyrajzi számát tartalmazó regiszter az állampolgárok mindennapi életének és a gazdaság működésének egyik meghatározó tényezője. Ez...
Ahogy azt a korábbi cikkünkben fejtegettük, a két Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) foglalkozó rendeletet a Kormány módosította a 686/2020. (XII. 29.) Korm. rendelettel. Ennek következtében több újdonság is napvilágra került, többek között változtak a tetőtér-beépítésre vonatkozó feltételek. Fontos rögzíteni, hogy 2021. január 1-je előtt is elérhető volt az állami támogatás tetőtér-beépítésre, ezt azonban csak akkor lehetett igénybe venni, ha a tetőtérben több önálló (!) lakás k...
A kifejezés olyan demográfiai trendre utal, amely az idősebb házaspárok körében a válások számának növekedését mutatja. Az Egyesült Államokban a válások aránya a 90-es évektől összességében csökkent, de az 50 év feletti emberek körében a válások száma folyamatosan növekszik, az elmúlt években megduplázódott. 65 évesek és idősebbek esetében a válások aránya megháromszorozódott. 66%-ban a nők kezdeményezik a válást. Mi lehet ennek az oka? Amikor megkérdezünk párokat, miért döntöttek a ...
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A gyermek kiskorúságánál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, azaz főszabályként nem járhat el önállóan. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a jognyilatkozat érvényességéhez főszabályként a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata érvénytelen, helyette törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot....