Főszabály szerint a szerződést megkötő felek a saját kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe. Legegyszerűbben úgy is fogalmazhatunk, hogy a felek jogosultak alvállalkozó igénybevételére. Ezt a főszabályt a felek általánosan is kizárhatják a szerződésükben, de megállapodhatnak úgy is, hogy a szerződést kifejezetten a szerződő fél (vagy egy meghatározott személy) személyesen teljesítse. „[…] úgy tűnik a (2) bekezdés rendelkezéseiből, ho...
A polgári jog szabályainak választ kell adniuk arra is, hogy a tárgyi valóságban egymástól fizikailag megkülönböztethető tárgyak miként képezhetők le a dolog jogi fogalmaira is. Ennek keretében meg kell határozni azt is, hogy a fizikai dolgok miként rendelhetők hozzá a jogi értelemben vett dolgokhoz; erre ad az egyes jogokban – így a magyar polgári jogban is – megoldást az alkotórészi, illetőleg tartozéki kapcsolat polgári jogi kategóriája. Mi az előbbivel foglalkozunk most.  Az alkotórészi ...
A Ptk. cégvezetőkre vonatkozó szabályozása lényegében megegyezik az azt megelőző rendelkezésekkel.  A cégvezető olyan munkavállalója a társaságnak, akit a legfőbb szerv az ügyvezetési feladatokban való közreműködésre jogosít fel.  A cégvezető fogalom törvényi definíciójának része az, hogy a társasággal munkaviszonyban kell állnia, márpedig a törvényi definíciókat a felek közös megegyezéssel sem változtathatják meg, ezért ezt a követelményt eltérést nem engedő szabálynak kell tekinteni.  [r...
Több hazai és külföldi kutatás eredménye azt mutatja, hogy a vendégek többsége kedveli, ha szól a zene a vendéglátóhelyeken, ami nem is csoda, hiszen egy kellemes zene jó hangulatot tud teremteni, továbbá az egymáshoz közel lévő asztalnál ülők sem hallják úgy a másik asztálnál ülők beszélgetéseit. Mindezek okán egyre több vendéglátó egységben élvezhetjük már ezt az extra szolgáltatást. Jelen cikkünkben azt kívánjuk összefoglalni, hogy egy újonnan nyíló vendéglátóhelynek milyen feladatai vanna...
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra. A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője. Önmagában az érdekeltek lehetséges körének a vizsgálata is érdekes lehet...
A régi Ptk. még nem szabályozta az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit. Hogy ilyen szabályozásra szükség van, jól mutatja az, hogy a bíróságok kénytelenek voltak állást foglalni ebben a kérdésben, és ez az állásfoglalás nem is volt vita nélküli. Két lehetséges álláspont ütközött ebben a kérdéskörben. Az egyik szerint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és ekkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ennek ...
Évekkel ezelőtt megkezdődött az a folyamat, mellyel a jogalkalmazók kezdenek már megbarátkozni: bírósági és hatósági eljárásokban meghatározott ügyfelek kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal, hatóságokkal. Ez az előírás nemcsak kérelmekre, beadványokra, de a jogorvoslati eljárásokra is irányadó. A fő kapcsolattartási felület és mód a hatósági eljárásokban a véleményem szerint logikus és jól használható e-papír felület. A helyzet azonban csak látszólag egyszerű...
Immár 5. éve van hatályban az új közigazgatási perrendtartás, ami több újítást honosított meg a közigazgatási perekben. Az egyik legfontosabb vívmánynak minősíthetjük, hogy a bíróságoknak jóval szélesebb körben van lehetőségük a keresettel támadott közigazgatási határozatok megváltoztatására. Nézzük meg, milyen döntési lehetőségei vannak a bíróságnak abban az esetben, ha a keresetet alaposnak találja: a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, a közigazgatási cselekményt megsemmis...