A – már nem is annyira új – polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Pp.), hasonlóan a régi Pp.-hez tartalmazza az ideiglenes intézkedés jogintézményét, azonban bizonyos pontokon eltér a korábbi szabályozástól. Az eltéréseket, illetőleg az ideiglenes intézkedés célját, elrendelésének feltételeit – a törvény miniszteri indokolását alapul véve – az alábbiak szerint mutatjuk be. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés célja a felek helyzetének át...
A Kúria nemrégiben közzétett Pfv.I.21.245/2020/9. számú felülvizsgálati eljárásban kelt döntésében rögzítette, hogy a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül. Ennek leggyakoribb esete az, ha a követelés kötelezettje felszámolási eljárás alá kerül, és a jogosult a hitelezői igényét a jogvesztő 180 napos határidőben nem jelenti be. E jogvesztő határidő e...
A Ptk. fenntartja az 1959-es Ptk. azon szabályát, amelynek alapján a megbízó bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal jogosult a szerződést felmondani. A megbízó felmondása esetére azonban a jogszabály – ha arra nem szerződésszegés miatt kerül sor – a megbízott kárainak megtérítését rendeli. A törvény e körben elfogadta a 3/2006. Polgári jogegységi határozat következtetéseit, amely a Legfelsőbb Bíróság tanácsainak eltérő joggyakorlatára tekintettel kimondta, hogy visszterhes megbízási ...
Előző cikkünkben a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról írtunk. Most azzal foglalkozunk, mi történik akkor, ha a föld tulajdonosa vagy a vadászatra jogosult nem tesz eleget a hasznosításra vonatkozó alapvető kötelezettségének.  A vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának célja leegyszerűsítve az, hogy megvédje a vadat és annak élőhelyét, valamint a másik oldalról az, hogy a vadkárok megelőzését biztosítsa. Ha a kötelezettségeket felszólítás ellenére sem teljesítik...
A kisebb értékű követelések érvényesítésének legegyszerűbb és leggyakoribb módja a fizetési meghagyásos eljárás megindítása, melynek során a közjegyző a jogosult kérelme szerint 15 napos határidővel levélben felszólítja a kötelezettet a fizetési meghagyásban foglalt követelés megfizetésére. A határidő elteltét követően – amennyiben a kötelezett nem élt ellentmondással és fizetésre halasztási vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő – a fizetési meghagyás jogerőssé válik, és a követel...
A vadászati jog a vadászterülettel érintett föld tulajdonjogának elválaszthatatlan részeként vagyoni értékű jognak minősül, ezért a jog a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Attól függően, hogy a terület tulajdonjoga egy vagy több kézben van, önálló vagy társult vadászati jogról beszélünk. (Ez azért lényeges, mert több tulajdonos esetén kizárólag haszonbérlet útján lehetséges a hasznosítás.) Mivel a jog szorosan kapcsolódik a földterülethez, a vadászati jog haszonbérlet...
Egy nemrég született Pénzügyi Békéltető Testületi döntés értelmében jogosan tagadta meg a bank egy külföldre történő fizetési megbízás teljesítését, arra hivatkozással, hogy a megbízás ellentmondásos adatokat tartalmazott. A döntés azért tűnik érthetetlennek, mert közismert tény, hogy ha banki utalást kezdeményezünk, akkor elegendő helyesen megadni a kedvezményezett bankszámlaszámát, vagy az unión belül használatos ún. IBAN számot, ami gyakorlatilag egy egységes felépítésű bankszámlaszám. Az...
Cikksorozatunk második részében a vadállatokkal kapcsolatosan felmerülő károk közül azzal a kettővel foglalkozunk, amelyekben a károkozás középpontjában az ember áll. Vadászati kár A vadászati kár alatt a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által okozott károkat értjük. A károkat főként a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban, erdőkben, a védett természeti értékekben, a víz halállományában, a szőlőkben, valamint a gyümölcsösökben okozzák (például apróvadha...