Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vettük górcső alá: mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben.  A második részben ismételten a sajtó-helyreigazítás gyakorlati oldalával foglalkozunk: hogyan lehet sajtó-helyreigazítást kérni, milyen határidőkre kell odafigyelni. Ha az előző cikkünkben leírtak alapján megbizonyosodtunk arról, hogy személyünket érintően valamely médiatartalomban...
Mindenkinek ismerős lehet a vis maior fogalma, több kontextusban lehet róla hallani. Jelen cikkünkben arra keresünk iránymutatást, hogy jogi értelemben mikor lehet releváns e fogalom, illetve mit is értünk alatta. Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a vis maior fogalmát definíciószerűen, konkrétan nem határozza meg, sokszor hivatkozunk rá szerződéses vagy akár szerződésen kívüli kapcsolatokban is valamilyen kötelezettség, vagy akár felelősség alóli mentesülés körében. És valóban, a vis maior...
Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk már az EU digitális egységes piac stratégiájának több elemével is: a 2018. december 3. napjától alkalmazandó Geo-blocking rendelettel és a 2018. március 20. napjától alkalmazandó Hordozhatósági rendelettel. A digitális egységes piac elérésére irányuló stratégia 16 célzott intézkedést rögzít, amelyek három pillérre épülnek. A fent hivatkozott rendeletek az első pillérbe tartozó normák közé tartoznak, amelyek célja az internetes termékek és szolgáltatás...
Na, még mit nem! – gondolhatja a szerkesztőség, akitől a sérelmet szenvedett fél helyreigazító közlemény közzétételét kérte, miután magazinuk címlapján valótlan tényeket közöltek róla. A szerkesztőség aggodalma érthető, hiszen rendkívüli módon aláásná a lap tekintélyét, ha rögtön a címlapon azzal találkozna az olvasó, hogy „Elnézést kedves olvasóink, korábbi lapszámunkban valótlanságokat állítottunk X személyről”. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy a sérelmet szenvedett személy tekintélyé...
Jogalkotási kötelezettségének az utolsó pillanatokban eleget téve módosította az Országgyűlés a védjegytörvény számos rendelkezését, melyek közül a grafikai ábrázolhatóság kritériumának eltörlését választottuk jelen cikkünk témájává. A 2019. január 1. napjától hatályos módosításokat a 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv indukálta, melynek elsődleges céljaként a közösségi tagállamok védjegyjogi szabályainak egységesítését és egyszersmind a védjegyjogi rendszerek korszerűsítését...
Korábbi cikkünkben (itt) részletesen írtunk az öröklési szerződésről, amely a tartási szerződésnek egyik rokon intézménye. Jelen bejegyzésben a tartási szerződés fontosabb jellemzőire kívánunk rávilágítani akként, hogy sorravesszük e szerződéstípus egyes szakaszait. A törvény úgy fogalmaz, hogy tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles....
Az Országgyűlés 2017 júniusában elfogadta az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt, amely 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakította a hazai ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, valamint a tevékenységük és annak gyakorlásának feltételeit is. A jogszabály újdonságai között szerepel a továbbképzési kötelezettség is, amely már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is megtalálható. Az új törvény alapján „az ügyvédi tevékenység gyakorlója szak...
A napokban beköszöntött az igazi tél. Tetemes mennyiségű hó esett. Sajnos, mint azt már megszokhattuk, ilyenkor az utak, járdák takarítása nem megy olyan zökkenőmentesen, mint ahogyan az optimális lenne. Az utak, járdák nagyon csúszóssá, balesetveszélyessé válhatnak; érdemes nagyon odafigyelni és óvatosan közlekedni. Ám az óvatosság ellenére sajnos mégis óhatatlanul megtörténik a baj. Balesetet szenvedünk, mely akár súlyos következményekkel is járhat. Ilyenkor az ezzel járó károk megtérítésér...