Tegyük hozzá, hogy ahhoz, hogy valakinek egy ingatlanra vételi joga legyen, az ingatlan tulajdonosával mindenképpen meg kell erről állapodnia. Azonban, ha egyszer megállapodott vele, egy olyan hatalmasság birtokába kerül, amely alapján egyoldalú akaratelhatározásával akkor is megveheti az ingatlant, ha a tulajdonos azt nem akarja eladni.
A felek erre irányuló szerződése önmagában még nem feltétlenül jelent teljes garanciát arra, hogy korlátlanul élni tudjon a vételi jog jogosultja e hatalm...
A munkajogviszony alatt gyakran előfordul, hogy a munkavállaló munkaköre megváltozik, kibővül, és a munkavállalónak más, a korábbi munkakörétől eltérő feladatokat kell ellátnia. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben kiköthet-e a munkáltató ismételten próbaidőt a betanulási időszakra hivatkozással, illetve ezen „új” próbaidő esetén a felek indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethetik-e a munkaviszonyt?
A munka törvénykönyve egyértelműen akként rendelkezik, hogy próbaidőt kizárólag...
A jelenleg hatályos földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) alapján ma Magyarországon termőföld tulajdonjogát – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag belföldi természetes személyek (ide sorolja a törvény a tagállami állampolgárokat is) szerezhetik meg. A törvény célzott szándéka egyértelműen az, hogy a földtulajdon a valóságban is termelést folytató földművesekhez kerüljön, kizárva ezzel a befektetési célú földvásárlásokat.
A földforga...
Számtalanszor hallottunk már olyan, lemondó kézlegyintésekkel kísért kijelentéseket, hogy egy követelésre keresztet lehet vetni, az adós felszámolás alá került, a felszámoló pedig automatikusan a reménytelen „f” kategóriába sorolta a követelést.
Ha azonban a hitelező kis- és mikrovállalkozásnak minősül, nem teljesen reménytelen a helyzet.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) ugyanis, ha nem is a jelzálogjoggal biztosított követelések ...
Manapság gyakran vetődik fel a kérdés ügyfeleink körében, hogy milyen „olcsó” vállalkozási formában kezdjék el jövedelemszerzésre irányuló üzleti terveiket megvalósítani. Ennek kapcsán szeretnénk tisztázni az egyéni vállalkozó és az egyéni cég kapcsolatát. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) szerint természetes személy Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként is végezhet. Az egyéni vállalkozói tevékeny...
Akár beismerjük, akár nem, a legtöbb ember legelső gondolata az, ha egy papírpénzt lát heverni az utca kövén: vajon figyelnek? Eltehetem észrevétlenül? Biztos vagyok benne, hogy sok esetben el is teszik, mihelyst meglátják.
Ezzel azonban hibát követnek el!
Talán kevesen tudják, de kidolgozott jogi procedúrája van a talált tárgyakkal történő rendelkezésnek. Ezt a folyamatot ismertetem röviden ebben a bejegyzésben. A döntést aztán úgyis a találó hozza meg!
A Polgári Törvénykönyvről szó...
Minden bizonnyal Ön is szembesült már a kérdéssel, hogy hány nap betegszabadság illeti meg és mennyi lesz az annyi (a hónap végén).
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a „munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki” a munkáltató. Az Mt. hatálya alá tartozó alkalmazottakkal ellentétben nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), i...
Nem gyakori, de előfordul, hogy egy ingatlan-adásvételi szerződés a felek közös akarata alapján azt követően kerül felbontásra, hogy az már teljesült, a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert, nota bene még a visszterhes vagyonátruházási illeték is megfizetésre került.
Az evidens a Polgári Törvénykönyv alkalmazandó előírásai alapján, hogy a szerződés felbontása esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani (hangsúlyozandó, hogy nem minden típusú szerződést lehet f...