A korábbi bejegyzésünk fonalát tovább fűzve a jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy mit lehet tenni akkor, ha tartós fogyasztási árucikket vásároltunk, azonban az eladótól nem kaptunk jótállási jegyet.
Fogyasztóként sokszor kellemetlen meglepetések érhetik az embert, ez különösen igaz, ha tartós fogyasztási terméket vásárolunk (arról, hogy tipikusan milyen termékek minősülnek tartós fogyasztási cikkeknek, itt olvashat), annál is inkább, mert az egyes áruházak vevőszolgálatainak a ...
Manapság magas jövedelemre lehet szert tenni, ha „albérletbe” adjuk lakásunkat. Igaz ez különösen Budapestre, ugyanis fővárosunkban óriási keletje van a hosszú és rövid távú ingatlan-bérbeadásoknak. A bérleti díjból származó bevétel adóköteles jövedelemnek minősül, azonban a hosszú távú bérleti szerződések esetén 2018-tól jelentős mértékben csökkentek az adóterhek.
A hosszú távú lakáskiadás alatt a tartósabb jellegű, hagyományos bérbeadást, míg a rövid távú lakáskiadás alatt leginkább a la...
Az ingatlan megvásárlásának számos buktatója van, de van egy olyan, ami akár az adásvételt követő több év elteltével is megkeserítheti a figyelmetlen vevő életét – ez a helyzet ugyanis, ha az eladó, a megegyezés ellenére nem tehermentesíti a zálogjoggal terhelt ingatlant.
Adásvételi szerződés megkötése esetén mindig előzetesen ellenőrizni kell a tulajdoni lapot, és amennyiben zálogjog szerepel az ingatlanon, azt a tulajdonjog átszállása előtt onnan töröltetni kell. Ez még az eladó felelőss...
Egy korábbi cikkemben kifejtettem az előszerződés legáltalánosabb jellemzőit, ezért most egy kicsit speciálisabb részére fókuszálnék a kérdéskörnek.
Mi történik akkor, ha előszerződést kötöttünk, megkaptuk a foglalót, és ahelyett, hogy hátradőlve várnánk a (vég)szerződés megkötését, a vevőnk váratlanul meghal? Köt-e bárkit ezután az előszerződés? Mi a sorsa az előszerződés megkötésével egyidejűleg átadott foglalónak?
Nos, amellett, hogy ez nem feltétlenül mindennapos eset, könnyen megtö...
Az áfa-rendszerben 2018-ban beálló legjelentősebb módosulás a számlázó rendszerek online adatszolgáltatási kötelezettségének bevezetése. A jelenleg kihirdetett szabályozás és konzekvens kormányzati kommunikáció szerint 2018. július 1-jén lépnek hatályba a speciális szabályok. Ezen kérdésben is több szintű szabályozásra lehet számítani. A jogalkalmazók alapkötelezettségeit, azaz a számla kötelező adattartalmának módosítását, valamint a belföldi összesítő nyilatkozatokra vonatkozó szabályokat a...
A földtulajdonosok között bizonyosan vannak olyanok, akik egyszerre több termőföldjüket szeretnék haszonbérbe adni egyetlen haszonbérlő részére. Ebben az esetben nyilvánvalóan az a legegyszerűbb, ha a felek egy szerződést kötnek. A földforgalmi törvény szigorú szabályai azonban csak bizonyos feltételek esetén ad erre lehetőséget.
A jogszabályi előírások szerint több föld haszonbérbeadására egy szerződésben akkor van lehetőség, ha 1) a szerződő felek a földek tekintetében ún. egybefoglalt h...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) által szabályozott meglehetősen nagy számú kötelezően érvényesítendő kizáró ok között kiemelt helyet foglal el a – közbeszerzési szakmai zsargonban gyakorta csak „off shore” kizáró okként aposztrofált – 62. § (1) bekezdés k) pont [és azon belül is a kb) alpont] szerinti kizáró ok.
A kiemelt jelleg egyfelől abban mutatkozik meg, hogy ezen kizáró ok az uniós eljárásrend szerinti közbeszerzéseken túl minden esetben köt...
„Ingatlanközvetítők, kíméljenek!” – olvasható egyre gyakrabban a hirdetések záró akkordjaként, vészesen jelezve, hogy az ingatlanközvetítőkbe vetett közbizalom mélypontra süllyedt. A legtöbben egyszerűen szóba sem állnak a mérhetetlenül gátlástalannak és rámenősnek tartott közvetítőkkel, és inkább saját maguk próbálnak szerencsét az ingatlan értékesítése vagy vásárlása terén.
Egyesek viszont a lakásvásárlást vagy értékesítést elképzelhetetlennek tartják ingatlanközvetítő közreműködése nélk...