✕

Lehetek-e ügyvezető, ha korábbi cégemnek adótartozása van?

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.07.08 | Cégjog

Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel. Bevezetés Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és...

A végelszámoló felelőssége

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2021.06.24 | Cégjog

A végelszámolási eljárás ‒ a hatályos csődjogi megfogalmazással szemben ‒ nem bírósági eljárás, hanem a gazdálkodó szervezet működésének egyik sajátos esete. A végelszámolás célja a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése, valamint a cégvagyonnal történő elszámolás. A végelszámoláshoz különféle bírósági peres és nemperes eljárások kapcsolódhatnak, amelyekre a Pp. rendelkezései alkalmazandók. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. Nem határozható e...

Érvényes az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog?

Dr. Zalavári György LL.M. | 2021.06.24 | Ingatlan

A Kúria a Pfv.VI.20.087/2020/10. számú eseti döntésében azzal a gyakori esettel foglalkozott, amikor a társasház alapító okiratában a tulajdonosok kikötötték egymás ingatlanai tekintetében az elővásárlási jogot, azonban ennek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban valamilyen okból elmaradt. A konkrét ügyben eljáró ügyvéd az okiratszerkesztés során beszerezte az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan tulajdoni lapját, és megkérte a szerződő feleket, hogy adják át részére a hatályos társasházi...

Téves perlés

Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2021.06.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Bármennyire is szeretnénk elkerülni, mégis sajnos előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor két fél egy bizonyos problémás kérdésben nem tud megegyezni. Ebben az esetben ügyük eldöntését a felek egy kívülálló harmadik félre bízzák, aki nem más, mint a bíróság. A bírósághoz fordulás első lépése, hogy az egyik fél – általában az a fél, aki sérelmesebb helyzetben van a problémás ügy miatt – keresetlevelet terjeszt elő. A keresetben elő kell adnia az ügy körülményeit, hogy milyen döntést vár el a...

A hegyközségekről másodjára – Borjog IV.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.06.17 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el. Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre. A hegyközségi szervezetrendszer A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettü...

Módosítások a hulladéktörvényben V. – Melléktermék

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2021.06.17 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Rövidebb szünet után folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatását. Cikksorozatunk ezen részében a melléktermékre vonatkozó új előírásokat ismertetjük. Csak emlékeztetőül: a melléktermék olyan anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása. További feltételei a melléktermék minősítésnek, hogy az ilyen anyag vagy tárgy további felhasználása biztosított legyen, elő...

Szülői felügyelet gyakorlása I. – A szülők megállapodása

Dr. Bihary Ákos LL.M. Dr. Demény Zoltán | 2021.06.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A Ptk. fent hivatkozott jogszabálya nem változtat a korábbi szabályokon. A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre. A különélő szülőknek a közös szülői f...

A Magyar Állam öröklése

Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2021.06.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mindannyiunk számára jól ismert tény, hogy örökölni lehet az örökhagyó után végrendelet által, illetve amennyiben az nem született, törvényes öröklés útján. Azonban mi a helyzet abban az esetben, hogyha egész egyszerűen nincs örökös? Milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökhagyónak nincs örököse? Egyrészt előfordulhat, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklés szerinti örökös(ök) nem élnek. Másrészt pedig előfordulhat olyan eset is, hogy minden lehetséges örökös visszautasította a hag...