A Parlament 2021. május 26. napján elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely az előzetes számítás szerint 2023. február 1-jén lép majd hatályba. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megfelelő módon működjön, hiszen az országosan megközelítőleg 18 millió ingatlan, s ebből megközelítőleg 4,5 millió lakóingatlan helyrajzi számát tartalmazó regiszter az állampolgárok mindennapi életének és a gazdaság működésének egyik meghatározó tényezője. Ez...
Ahogy azt a korábbi cikkünkben fejtegettük, a két Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) foglalkozó rendeletet a Kormány módosította a 686/2020. (XII. 29.) Korm. rendelettel. Ennek következtében több újdonság is napvilágra került, többek között változtak a tetőtér-beépítésre vonatkozó feltételek. Fontos rögzíteni, hogy 2021. január 1-je előtt is elérhető volt az állami támogatás tetőtér-beépítésre, ezt azonban csak akkor lehetett igénybe venni, ha a tetőtérben több önálló (!) lakás k...
A kifejezés olyan demográfiai trendre utal, amely az idősebb házaspárok körében a válások számának növekedését mutatja. Az Egyesült Államokban a válások aránya a 90-es évektől összességében csökkent, de az 50 év feletti emberek körében a válások száma folyamatosan növekszik, az elmúlt években megduplázódott. 65 évesek és idősebbek esetében a válások aránya megháromszorozódott. 66%-ban a nők kezdeményezik a válást. Mi lehet ennek az oka? Amikor megkérdezünk párokat, miért döntöttek a ...
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A gyermek kiskorúságánál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, azaz főszabályként nem járhat el önállóan. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a jognyilatkozat érvényességéhez főszabályként a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata érvénytelen, helyette törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot....
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Nem állunk meg, jön a következő tétel: a hegyközségek. A téma összetett, így két cikkben dolgozzuk fel. Az első részben a hegyközségek fogalmát és feladatait ismertetjük, míg a második részben a hegyközségek szervezetrendszerével, területi és országos szerveivel foglalkozunk. Mik azok a hegyközségek? Ha becsukjuk a szemünket és magunk elé képzelünk egy borvidék...
Gyakorta előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halálát megelőzően olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen vagy ehhez fogható segítséget. A Ptk. 7:94. § c. pontja szerint hagyatéki hitelezői igényként az örökössel szemben az örökhagyó tartozásait lehet érvényesíteni, ezen tartozások közül pedig a joggyakorlat az ápolás-gondozás ellenértékét sem zárja ki...
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó legfőbb szervi határozatot köteles letétbe helyezni és közzétenni az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely a legtöbb cég esetében május 31-i határidőt jelent. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség – a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások esetében – a beszámoló mellett a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is ...
Az ajándékot (legyen az akár ingatlan, akár más, nem szokásos értékű ajándék), illetve az ajándék helyébe lépett értéket utóbb vissza lehet követelni a megajándékozott személytől. Az ajándék visszakövetelésének szabályait korábbi cikkeink részletesen ismertetik. Az ajándékozó erre három esetben jogosult: ha az ajándékozást követően beállott körülményei következtében az ajándékra létfenntartása érdekében szüksége van, vagy ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó r...