A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015. július 1. óta igényelhető lakáscélú támogatás, melynek célja, hogy a családok könnyebben jussanak ingatlanhoz. A támogatás igénybe vehető új és használt lakás vásárlásához, valamint építéshez és bővítéshez is. A kedvezmény két részből tevődik össze: i) a vissza nem térítendő állami támogatásból és ii) a kedvezményes kamatozású jelzáloghitelből (ún. „CSOK hitel”).
A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcs...
A közútfejlesztések egybeszámítási kérdéseiről
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.05.13 | Közbeszerzés
Bár egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az eljárások becsült értéke jogszerű meghatározásának jelentőségével, de egy döntőbizottsági határozat alapján úgy látjuk, érdemes visszatérni ehhez a témakörhöz. Korábbi elemzésünk központi elemét a becsült érték kérdéskörének szempontjából megkerülhetetlen, azóta is irányadó, A becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyú, a Közbeszerzési Tanács által kiadott Útmutató képezte, egy másik ...
A hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunk következő részében – némileg kapcsolódva az alapelvekhez – a hulladékhierarchia érvényesítésével kapcsolatos új intézményeket, ösztönző rendszereket mutatjuk be.
A hulladékhierarchia meghatározása nem új keletű, hiszen a hulladéktörvény korábban is tartalmazta, a módosítás azonban gazdasági és egyéb olyan intézkedéseket társít hozzá, amelyek elősegítik annak alkalmazását, érvényre juttatását.
Tényleg csak a rend kedvéért isme...
A határokon átívelő igényérvényesítésre vonatkozó uniós szabályozás körében korábbi blogbejegyzéseinkben bemutattuk az európai fizetési meghagyást, a kis értékű követelések európai eljárását és az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést, továbbá foglalkoztunk a joghatósági kérdésekkel, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokkal is. Jelen cikkünkben az európai fizetési meghagyást érintő joghatósági és egyéb kérdésekről írunk.
Az európai fizetési meghagyás ugyan a határo...
Az adósság kezeléséről általánosságban. Gyakori hibák és téves megközelítések
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2021.04.29 | Követeléskezelés
A következő cikk segítségével szeretnénk rámutatni arra, hogy néhány fontos szabály betartásával hogyan tudja elkerülni az adós azt, hogy a fennálló tartozása tovább növekedjen a követelés jogi úton történő behajtása következtében.
A tartozás megfizetésének kikényszerítése költséges eljárásokon keresztül valósul meg. Ezeknek a jogi eljárásoknak a költségeit a jogosult az adóson fogja behajtani, így az eljárás végén nemcsak a tartozás összegét, hanem a követelés behajtásával járó különféle ...
Elhabolódott az ingatlanom! Megtarthatom!?!
Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2021.04.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Vízparti tulajdonosok, figyelem! Jelen cikkünk érdekes lehet az Önök számára, ugyanis cikkünkben különleges témát boncolgatunk, ami nem más, mint az ingatlan elhabolódásával kapcsolatos jogi problémakör. Először azonban tisztáznunk kell, mit is jelent az elhabolás!
Elhabolás a víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás. Vízparti ingatlan esetében előfordulhat, hogy a víz hullámzó mozgása megrongálja az ingatlan részét, vagy extrém...
Folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunkat, melynek mostani része az alapelvekben bekövetkezett változásokat mutatja be.
1. Az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elvét felváltotta a hulladékképződés megelőzésének elve.
Ezen új alapelv több fontos részelemet is tartalmaz.
Elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának cs...
A Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa 2/2021. polgári jogegységi határozatában rögzítette: „Biztosítéki céllal alapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.”
Korábban a Kúria több ügyben is úgy foglalt állást, hogy ...