✕

Élettársak vagyoni viszonyai

Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2020.01.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az élettársak vagyoni viszonyai hasonló logika alapján épülnek fel, mint a házastársak esetében. Az élettársak rendezhetik az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel, és ennek hiányában létezik egy törvényes vagyonjogi rendszer. Az élettársak vagyoni viszonyait szabályozó szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy jogszabál...

Az értékpapír-szabályozás jelentősége – Értékpapírok II.

Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.01.30 | Cégjog

A tőkepiac alapvető pénzügyi eszközének tekinthető értékpapírok jogi szabályozása biztosítja az értékpapír-forgalom biztonságát és egyúttal az értékpapírok likviditását, egyrészt az értékpapírokat érintő alaki legitimációs hatással, másrészt a kifogáskorlátozás jogintézményével, harmadrészt pedig az értékpapírok átruházására irányuló szabályozással. Az alaki legitimációs hatás alapvető lényege, hogy aki az adott értékpapírral rendelkezik, az az értékpapír által megtestesített jogot gyakoro...

Bejelentendő vagy bagatell? – Az adatvédelmi incidensekről I.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2020.01.30 | Adatvédelem

A GDPR hatálybalépését követően született hatósági határozatok visszatérő eleme annak vizsgálata, hogy az eljárás alá vont adatkezelő eleget tett-e az adatvédelmi incidens bejelentésére vonatkozó kötelezettségének. Létezik ilyen kötelezettség? Egyáltalán mi az az adatvédelmi incidens? Ha ezekre a kérdések elbizonytalanítják, akkor kövesse figyelemmel a témával foglalkozó cikksorozatunkat! Az adatvédelmi rendelet definíciója alapján adatvédelmi incidens az adatbiztonság olyan sérelme, amely...

A csoportos létszámcsökkentés szabályai összeolvadás előtt álló cégeknél

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2020.01.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre, általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, és általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. Különösen összeolvadás esetén fordul elő, hogy a kettő vagy több jogelőd cég működésével összefüggő okból több munkavállaló munkaviszonyát kívánják megszüntetni. Nem minden ese...

Igaz vagy hamis? – Változnak a szakemberek értékelésére vonatkozó szabályok

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2020.01.30 | Közbeszerzés

A Kbt. 2019. év végi módosításának eredményeként 2020. február 1. napjától változnak a szakemberekre vonatkozó eljárási szabályok. Az új szabályozás értelmében a felolvasólap és az önéletrajz közötti ellentmondás – eredménytelen felvilágosítást és hiánypótlást követően – az ajánlat érvénytelenségének a következményével járhat: „Kbt. 71. § (9) A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezd...

Mennyi az annyi? – A fizetésképtelenségi eljárások hatása a kezességre

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2020.01.23 | Követeléskezelés

A kezesség rendeltetését kérdőjelezné meg, ha az adóssal szemben elrendelt csőd- vagy felszámolási eljárásban biztosított fizetési haladék vagy egyezség a kezes kötelezettségére is kihatna. De akkor hogyan alakul a kezes tartozása ezekben az esetekben? Jelen cikkünkben erre keressük a választ. A kezesség járulékossága A kezesség egyik legalapvetőbb jellemzője a járulékosság. A Polgári Törvénykönyv alapján a kezesség járulékossága azt jelenti, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a köteleze...

Ingatlan belterületbe vonásának új illetékfizetési kötelezettsége

Dr. Zalavári György LL.M. | 2020.01.23 | Ingatlan

2020.február 1-jén lép hatályba az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény azon módosítása, amely alapján már visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a jövőben a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása. Ezen esetekben a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke igen magas, 90%-os mértéket állapít meg a törvény. A törvényalkotónak a módosítás kapcsán deklarált célja, hogy visszaszorítsa az olyan...

Vége a Kánaánnak, elvesztettek egy kedvezményt a kkv-k!

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.01.23 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Több korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk a hulladékgazdálkodás szankciórendszerével, ezen belül is a bírság kiszabásának feltételeivel, szabályozásával. Fontos eleme volt mindeddig a szabályozásnak – és itt nem csak a hulladékgazdálkodási bírságról, hanem egyéb hatósági bírságról is beszélünk –, hogy a hatóságok a kis- és középvállalkozásokkal szemben kizárólag az első esetben előforduló jogsértés esetén – bizonyos kivételektől eltekintve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkal...