A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban.
Cikksorozatunk második részében a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintjük át.
A termőföld védelméről szólót törvény értelmében a termőföld más célú hasznosítása esetén – főszabály szerint – egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni.
Talán mindenkiben az ...
Fizetős parkolás esetén ki kötelezhető a gépjárműben bekövetkező kár megtérítésére?
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.01.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Talán a gépjárművel közlekedők egyik legrosszabb rémálma, ha az egyedül hagyott, leparkolt gépjárművükhöz visszatérve felfedezik, hogy azt bizony valaki megrongálta. És talán még bosszantóbb egy ilyen eset akkor, ha még fizetett is az illető a parkolásért.
Na, igen ám, de ilyen esetben ki kötelezhető kártérítésre? Meg kell-e térítenie a kárt a fizetős várakozóhely használatát biztosító üzemeltetőnek?
Jelen cikkünkben tehát azt vizsgáljuk, hogy vajon kötelezhető-e a parkoló gépjárműben b...
A felszámolás kezdeményezése a vég kezdete. Vagy mégsem? – Egyezség a felszámolási eljárásban
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2020.01.09 | Követeléskezelés
A felszámolás kezdeményezése nem feltétlenül jelenti az adós cég jogutód nélküli megszűnését. Az alábbiakban a felszámolás elrendelését megelőző és az azt követő egyezségkötés szabályait tekintjük át.
Egyezség a felszámolási eljárás jogerős elrendelését megelőzően
Abban az esetben, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kérte és a bíróság a kérelmét érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti az adóst a felszámolás irán...
A prémiumra vonatkozó bírói gyakorlatról
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2020.01.09 | Munkajog
A munka díjazásával összefüggésben gyakran merül fel kérdésként a gyakorlatban a prémium, valamint a jutalom közti különbség, illetőleg, hogy mely munkáltatói kötelezettségvállalási szint az, amely eléri a prémium jogi minőségét. Jelen cikkünkben a prémium, mint a leggyakoribb teljesítményösztönző bérelem jogi természetével összefüggő kritériumokat, valamint a prémiumra vonatkozó széleskörű bírói gyakorlat adott szegmenseit mutatjuk be.
Prémium és a kötelezettségvállalás szintje
A telje...
Székhelyszolgáltatók, figyelem! Új pénzmosás elleni előírások a láthatáron!
Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.12.19 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A hazánkban is népszerű székhelyszolgáltatás intézménye tekintetében kötelezővé tette a jogalkotó a pénzmosást és a terrorizmusfinanszírozást megelőző intézkedéseket. Korábbi cikkünkben már kifejtettük, hogy a témában a Kormány 2019. november 12. napján nyújtotta be a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) módosítására irányuló T/8028. számú törvényjavaslatát (Javaslat). Jelen cikkünkben a székhelyszol...
Karácsonyi szerződés, amely létrejött egyrészről
Jézuska (születési hely, idő: Betlehem, 0 körül, a korabeli adminisztrációs hiányosságok okán december 25-re regisztrálva; anyja neve: Mária; lakcíme: bárhol fellelhető), mint Szolgáltató1 és
Mikulás (születési hely, idő: Patara, ~3. század vége; anyja neve ismeretlen; jelenlegi lakcíme: Finnország, 96930 Rovaniemi, Tähtikuja 1), mint Szolgáltató2; Szolgáltató1 és Szolgáltató2 együttesen: Szolgáltatók, valamint
Magyar Emberek (születés...
A munkáltató kártérítési felelőssége – a kártérítés módja és mértéke II.
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.12.19 | Munkajog
Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban.
Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.
A kártérítés rendszere, mértékének megállapítá...
„Közös megegyezéssel felmondom…” – Függő feltétel vagy csak elírás?
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2019.12.19 | Munkajog
A munkaviszony megszüntetésének mindkét fél számára legrugalmasabb módja az erre vonatkozó közös megegyezéses megállapodás létrehozása, mégis tapasztalataink szerint az egyik legtöbb bizonytalanság éppen ezt a jogintézményt övezi. A megállapodás tartalmi elemeiről korábban már megjelent egy írás a blogon, ott azonban nem esett szó a legelső lépésről: hogyan kezdeményezzük a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést, illetve miként reagáljunk egy ilyen kezdeményezésre?
A címben hivatkoz...