A szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezések tekintetében a Ptk. meghatározó szabályokat fenntart, ugyanakkor bizonyos szintén meghatározó kérdésekben változásokat hoz, és alapvetőek a szerkezeti változtatások. Ami a szülői felügyelet tekintetében kodifikált változásokat illeti, ezek részben elvi, részben gyakorlati jelentőségűek. Kiemelt súlya van annak – tekintve, hogy a mindennapok családjogában használt terminológia változását is maga után vonja –, hogy ha a szülők között kell dönt...
A Ptk. rendelkezései szerint a határozatlan időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti. Ezzel szemben a határozott időtartamra és a meghatározott feltétel bekövetkeztéig – például a bérbeadó vagy a bérlő élete végéig szólóan – létrehozott bérleti jogviszonyt törvény vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondással megszüntetni nem lehet. A tilalom ellenére a Ptk. 6:339. § (2) bekezdése mégis úgy szól, hogy a határozott időre kötött s...
A koronavírus elleni védekezés jegyében szemmel láthatóan megnövekedett a nem készpénzes fizetési lehetőségek elfogadottsága és népszerűsége, amelyet a Kormány intézkedései is ösztönöztek (pl. PIN kód nélküli vásárlási limit megemelése). A tendencia következtében feltehetően olyan szolgáltatók is nyitottak az alternatív fizetési módok felé, akik idáig ódzkodtak az ilyen jellegű technikai újításoktól. Bár a bankkártyás fizetési lehetőség kétségtelenül népszerű a vásárlók körében, a szolgált...
A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A törvény a házastársi tartásnak alapvetően két esetkörét szabályozza. A házasság felbontását követő tartás, és a házasság felbontása nélkül a házassági életközösség megszűnése esetére bekövetkező tartás esetére állapít meg szabályokat. Ez utóbbi vonatkozhat az életközösség megszűnése és a házasság felbontása közötti...
Cikksorozatunk korábbi részében többek között számba vettük a szerzőt megillető szerzői jogok két fő csoportját, a személyhez fűződő jogokat és a vagyoni jogokat. Előző cikkünkben pedig az egyik csoporttal, a szerző személyhez fűződő jogaival foglalkoztunk részletesen. Jelen cikkünkben pedig megvizsgáljuk a vagyoni jogok összességére vonatkozó általános szabályokat. Alapvetésünk, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és ...
Előző cikkünkben értekeztünk arról, hogy mik a pontos szabályai az ügyvédi letétbe helyezésnek, illetve milyen esetben lehet róla szó, mi lehet a tárgya. Azonban nem csak ügyvédi letétről beszélhetünk, hanem létezik bírói letét és közjegyzői letét is, melynek ugyanúgy megvannak a külön szabályai. Jelen cikkünkben a bírói letétbehelyezés pontos szabályaira térünk ki. Mielőtt belecsapunk a bírói letétbe helyezés rejtelmeibe, illendő néhány szót ejtenünk felfrissítéseként magáról a letétről. ...
A Ptk. a rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség kérdését mind a külső jogviszonyban, mind a belső jogviszonyban szabályozza. A külső jogviszony a házastársak és harmadik személy közötti jogviszonyt jelenti, a belső jogviszony pedig a szerződést kötő házastársnak a házastársával szembeni felelősségét. A külső jogviszony tekintetében, ha a házastárs részt vett a szerződéskötésben, akkor a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon r...
Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi módja van, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Előző cikkünkben már értekeztünk a tulajdonszerzés módjainak egy részéről. Jelen cikkünkben a tulajdonszerzés többi módozatairól adunk számot. Feldolgozás és átalakítás Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára új dol...