Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. a magyar jogban teljesen új jogintézményként szabályozza az élettársaknak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségét a kapcsolat megszűnése esetén. Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. A rászorultság akkor állapítható meg, ha a tartást igénylő élettárs nem rendelkezik megfelelő jövedele...

A Kormány 45/2020. Rendeletében rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ehhez azonban nem kapcsolódott semmiféle kommentár, amely megkönnyítené az értelmezést. Sajátos volt az is, ahogyan a bíróságok értelmezték ezt. Némelyik a rendes ítélkezési szünet szabályait alkalmazta, míg voltak, amelyek csak elhalasztották a tárgyalást. 2020. március 31-én 15 órakor hatályba lépett ugyanakkor a Kormány 74/2020. Rendelete, mely többek között rendezte a rendkívüli ítélkezési szünettel és egyes eljárá...

A kapcsolattartás kötelező érvényű szabályait jogszabályok tartalmazzák. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügy...

Az új Ptk. semmisnek tekinti azon szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköznek. Ezen törvényi tényállás tartalmát természetesen a bírói gyakorlat fogja kitölteni, de tekintettel arra, hogy az új jogszabály a korábbi Ptk.-val azonos módon határozza meg a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre vonatkozó kikötést, az eddigi bírói gyakorlat a jövőben is irányadó lehet. Ez alapján elmondható, hogy a szerződés tartalmánál, joghatásainál fogva, illetve a felek által elérni kívánt közö...