Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
A törvény a házastársi tartásnak alapvetően két esetkörét szabályozza. A házasság felbontását követő tartás, és a házasság felbontása nélkül a házassági életközösség megszűnése esetére bekövetkező tartás esetére állapít meg szabályokat. Ez utóbbi vonatkozhat az életközösség megszűnése és a házasság felbontása közötti...
Cikksorozatunk korábbi részében többek között számba vettük a szerzőt megillető szerzői jogok két fő csoportját, a személyhez fűződő jogokat és a vagyoni jogokat. Előző cikkünkben pedig az egyik csoporttal, a szerző személyhez fűződő jogaival foglalkoztunk részletesen.
Jelen cikkünkben pedig megvizsgáljuk a vagyoni jogok összességére vonatkozó általános szabályokat.
Alapvetésünk, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és ...
Előző cikkünkben értekeztünk arról, hogy mik a pontos szabályai az ügyvédi letétbe helyezésnek, illetve milyen esetben lehet róla szó, mi lehet a tárgya. Azonban nem csak ügyvédi letétről beszélhetünk, hanem létezik bírói letét és közjegyzői letét is, melynek ugyanúgy megvannak a külön szabályai. Jelen cikkünkben a bírói letétbehelyezés pontos szabályaira térünk ki.
Mielőtt belecsapunk a bírói letétbe helyezés rejtelmeibe, illendő néhány szót ejtenünk felfrissítéseként magáról a letétről. ...
A Ptk. a rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség kérdését mind a külső jogviszonyban, mind a belső jogviszonyban szabályozza. A külső jogviszony a házastársak és harmadik személy közötti jogviszonyt jelenti, a belső jogviszony pedig a szerződést kötő házastársnak a házastársával szembeni felelősségét.
A külső jogviszony tekintetében, ha a házastárs részt vett a szerződéskötésben, akkor a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon r...
Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi módja van, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Előző cikkünkben már értekeztünk a tulajdonszerzés módjainak egy részéről. Jelen cikkünkben a tulajdonszerzés többi módozatairól adunk számot.
Feldolgozás és átalakítás
Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára új dol...
Cikksorozatunk legutóbbi részében megvizsgáltuk a szerzői jog keletkezésének időpontját, továbbá számba vettük a szerzőt megillető szerzői jog tartalmát. Így lelkes Olvasóink már tudják, hogy a szerzőt megillető szerzői jogokat két fő csoportra oszthatjuk.
Jelen cikkünkben pedig az egyik fő csoporttal, mégpedig a szerző személyhez fűződő jogaival foglalkozunk.
A jogalkotó összesen három jogot sorol ebbe a kategóriába. Most ezeket fogjuk számba venni.
Az első ilyen jog a mű nyilvánoss...
Árverésen vásárolt ingatlan esetén fontos különbséget tenni a „lakott” és a „beköltözhető” ingatlan között. Önmagában az, hogy az ingatlanban lakik valaki, még nem jelenti azt, hogy lakott állapotban kerül árverésre az ingatlan. A bírósági végrehajtásról szóló törvény meghatározza azokat a feltételeket, amikor egy ingatlant csak lakott állapotban lehet árverésre bocsátani. Amennyiben az árverési vevő lakott állapotban vásárolja meg árverésen az ingatlant, az ingatlanban lakó személyeket kiköl...
A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel már több, a mindennapi életet és az adminisztrációt könnyítő intézkedést ismertettünk blogcikkeinkben.
A napokban újabb, a hatóság engedélyezési eljárásokat érintő előírások jelentek meg, melyeket szeretnénk bemutatni.
Az átmeneti, a veszélyhelyzet időtartamára irányadó eljárásjogi előírások
a) a kormányzati igazgatási szervek,
b) a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, hatósági hatáskör gy...