Sok korlátolt felelősségű társaság tartotta meg 2022 májusában taggyűlését, amelyen döntést hozhattak – nyereséges működés esetében – a tulajdonosokat megillető osztalékról is. Jelen cikkünkben az osztalékeltérítés fogalmát járjuk körbe. 1. Mi az az osztalék? Definíció szerint osztalék alatt a tagot megillető, a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeget kell érteni...
Több hazai és külföldi kutatás eredménye azt mutatja, hogy a vendégek többsége kedveli, ha szól a zene a vendéglátóhelyeken, ami nem is csoda, hiszen egy kellemes zene jó hangulatot tud teremteni, továbbá az egymáshoz közel lévő asztalnál ülők sem hallják úgy a másik asztálnál ülők beszélgetéseit. Mindezek okán egyre több vendéglátó egységben élvezhetjük már ezt az extra szolgáltatást. Jelen cikkünkben azt kívánjuk összefoglalni, hogy egy újonnan nyíló vendéglátóhelynek milyen feladatai vanna...
Tapasztalataink szerint mind a vállalkozások, mind a fogyasztók részéről bizonytalanság áll fenn annak kapcsán, hogy egy külföldi székhelyű vállalkozás magyar webshopjának milyen fogyasztóvédelmi szabályoknak kell megfelelnie. Egyáltalán, mit jelent az, hogy „magyar” webshop, amikor ennek a szektornak alapvető jellemzője a távolságok, így az országhatárok legküzdésének lehetősége? Jelen cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Mivel a témakörnek számos jogterületre kiterjedő aspekt...
A válasz egyszerű: igen, lehet. Bár a magyar Polgári Törvénykönyv ezt a lehetőséget már évek óta lehetővé teszi, a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy ezt a megoldást mégis inkább a külföldi cégek struktúrájában alkalmazzák.  A magyar jogi szabályozás szerint lehetséges, hogy egy cég vezető tisztségviselője jogi személy legyen, de ebben az esetben ez a jogi személy is köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki nevében a vezető tisztségviselői feladatokat ellátja. Ezen természetes szem...
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra. A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője. Önmagában az érdekeltek lehetséges körének a vizsgálata is érdekes lehet...
Hosszú évek egyik legnagyobb társasházi nyűgjét oldja meg egy friss miniszteri rendelet a garázsbeállókkal kapcsolatban. Tekintsük át röviden a problémát, majd az új, előremutató változásokat. Amikor garázsokról, avagy gépkocsi-beállóhelyről beszélünk, akkor az ingatlan-nyilvántartási gyakorlat alapján kétféle jogi megoldásról lehet szó: az a bizonyos „garázs” vagy 1/1-es tulajdona valakinek (esetleg közös tulajdon, de mindenféleképpen kevés tulajdonostárs között; jelen cikkben a továbbiakba...
A régi Ptk. még nem szabályozta az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit. Hogy ilyen szabályozásra szükség van, jól mutatja az, hogy a bíróságok kénytelenek voltak állást foglalni ebben a kérdésben, és ez az állásfoglalás nem is volt vita nélküli. Két lehetséges álláspont ütközött ebben a kérdéskörben. Az egyik szerint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és ekkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ennek ...
Minden vállalkozás legfőbb szervének az év május 31. napjáig kell elfogadnia a vállalkozás előző üzleti évére vonatkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámolót. A Ptk. lehetőséget biztosít a vállalkozás legfőbb szervének, hogy a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adjon az ügyvezető részére. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott ká...