Kategória: Követeléskezelés
Akik valamilyen oldalon – végrehajtást kérő vagy adós – már részt vettek végrehajtási eljárásban, tudják, hogy itt is megesik, hogy „porszem kerül a gépezetbe”, ami elég sok bosszúságot tud okozni az érintett félnek, érdemes ezért az elejétől a végéig nyomon követni az eljárást, az esetleges szabálytalanságok esetén pedig megtámadni a sérelmet okozó intézkedést.
De milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a végrehajtási szabálytalanságok orvoslására?
Maga a végrehajtási eljárásról szóló ...
Aki hitelezőként már részt vett felszámolásban, az előtt ismert tény, hogy a felszámolási eljárásba bejelentkezett hitelezőket a felszámoló a Csődtv. 57. §-a alapján különböző kategóriákba sorolja, amely meghatározza a gazdálkodó szervezet vagyonából történő kielégítés sorrendjét. Sajnos sokak számára az a bizonyos „f” kategória a legismertebb, mely az egyéb követelésekre vonatkozik, és ami önmagában nem túl biztató besorolás. A gyakorlatban ugyanis jellemzően a szerződéses partnerek vagy bes...
Egy polgári peres eljárás megindításának több feltétele is van ugyan, de az egyik leglényegesebb feltétele az adott eljárás illetékének a megfizetése. A jogszabály alapján a polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Speciális esetben pedig a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény határozza meg az illeték számításának al...
Van. A bírósági végrehajtást végrehajtható okirattal kell elrendelni, amely az esetek nagy részében a bíróság illetve a közjegyző által kiállított végrehajtási lap vagy olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el. A végrehajtási záradékkal ellátott okiratok esetében fordulhat elő, hogy a végrehajtás elrendelését nem előzte meg a követelés érvényes fennállásának az érdemi elbírálása. Végrehajtási záradékkal látja el a bíróság például a községi, városi, fő...
Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert pert követően, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.
Elsődlegesen érdemes rögzítenünk, mi is az a fedezetelvonó ügylet, melyik szerződés...
Korábbi cikkemet azzal kezdtem, hogy széles körben ismert szabály szerint bizonyos jövedelmek, juttatások mentesek a végrehajtási eljárásban a behajtás alól.
Kissé in medias res felütés volt ez a végrehajtási mentességek világába. Így a jelen cikkben részletesebben körüljárjuk a mentességek rendszerét. Avagy mik azok a dolgok, amiket nem vihet el, nem foglalhat le, nem tilthat le a végrehajtó pénzkövetelések behajtása esetén?
Végrehajtásban a követeléseket alapvetően négy „forrásból” le...
Általánosságban elmondható, hogy nem feltétlenül könyvelhető el sikerként a pernyertesség, amikor a pervesztes fél vonakodik a jogerős ítéletben meghatározottak szerint a pénzfizetésre vonatkozó kötelezettségét teljesíteni. Így hiába a kedvező határozat, a jogosult mégsem jut hozzá a perben érvényesíteni kívánt és részére megítélt igényhez.
Erre a nemkívánatos helyzetre megoldásul szolgálhat a végrehajtás jogintézménye, amely azonban hosszadalmas és nem kevés költséggel jár, amelyet a pern...
A zálogjog érvényesítésével foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. Korábbi három cikkünkben sorra vettük a zálogjogosult lehetőségeit arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti. Megvizsgáltuk, hogy a bírósági végrehajtáson kívül milyen lehetőségei vannak a zálogjogosultnak arra, hogy a követelése megtérüljön.
A sorozatot lezáró cikkünkben arra keressük a választ, hogy a zálogjog érvényesítése kapcsán a Ptk. tart...