A Polgári Törvénykönyv rendezi azt az esetet, ha valaki helyett, nevében egy olyan személy köt szerződést, tesz jognyilatkozatot, akinek erre nem volt előzetesen felhatalmazása. Ilyenkor ez a képviseleti joggal nem rendelkező személy egyrészt megtéveszti a szemben álló partnert, másrészt az általa felhatalmazás nélkül képviselt személy hozhatja abba a kellemetlen helyzetbe, hogy tudta nélkül válik jogok, kötelezettségek alanyává. A Ptk. 6:14. § alapján az az álképviselő, aki képviseleti jo...
A Ptk. értelmében a gyermek nevének meghatározása a szülői felügyeleti jogok egyik részjogosítványa. Mind a gyermek nevének meghatározása, mind annak megváltoztatása különleges súlyú jog, illetve kötelezettség, hiszen ezt a jogot az a szülő is gyakorolhatja, akit egyébként a szülői felügyeleti jogok összességükben nem illetnek meg. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a gyermek nevének meghatározása a Ptk. szerint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések közé tartozik, amelyről a külön élő szül...
Előző cikkünkben szót ejtettünk arról, hogy abban az esetben, hogyha a várt örökség nem más, mint adósság, nem azt jelenti, hogy az az örökhagyó helyett kell majd fizetnie az örökösnek a teljes tartozást. Ilyenkor van mód arra, hogy az örökségéről lemondjuk vagy visszautasítjuk azt. Jelen cikkünkben rámutatunk, hogy mi a különbség a visszautasítás és a lemondás között. Lemondás az örökségről A lemondás esetén a törvényes öröklésre jogosult az örökhagyóval kötött kétoldalú nyilatkozatb...
Érdemes tudni, hogy a 47/2020. Kormányrendelettel kihirdetett hiteltörlesztési moratórium a fennálló diákhitelek tőke- és kamattartozására egyaránt vonatkozik, ezért a hallgatók törlesztési kötelezettsége 2020. december 31. napjáig szünetel. Ez alatt az időszak alatt a fennálló tartozásokra nem kell késedelmi kamatot fizetni, azonban a törlesztőrészletek önkéntes megfizetésére van lehetőség. A hallgatói hitelrendszer részletes szabályait az 1/2012 (I.20.) Kormányrendelet tartalmazza, mely ...
Cikksorozatunkban a szerzői joggal és a szellemi alkotásokkal kapcsolatos legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket igyekszünk számba venni. Így a kedves Olvasó – amennyiben lelkesen követi cikkeinket –, már számtalan kérdésre tud válaszolni e témában. Legutóbbi cikkünkben a mű szerzőjét megillető vagyoni jogok összességére vonatkozó szabályokkal foglalkoztunk. Most pedig az egyes vagyoni jogokat vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről. Így tehát következzen a jogalkotó által elsőként kiemelt...
A – már nem is annyira új – Ptk. külön alpontban szabályozza a hibás teljesítésnek azon esetét, amikor a szolgáltatott dolog nem a fizikai tulajdonságai miatt nem felel meg a szerződésben vállalt tulajdonságoknak, hanem a hozzá kapcsolódó jogi korlátok miatt szenved hibában, hiányosságban. A kötelezettnek ugyanis a szolgáltatást nem csupán fizikai hibáktól mentesen, hanem „jogtisztán” kell nyújtania; ennek hiányában éppúgy hibásan teljesít, mintha a szolgáltatásban fizikai hiba lenne. A...
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltunk, hogy pontosan mit is jelent a külföldi országok piros, sárga és zöld színnel való megjelölése. Továbbá, hogy ez miképpen befolyásolja a magyar állampolgárok életét. A második részben számba vettük a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályokat és a külön méltányolható okokat. Legutóbb pedig az utazási korlátozások speciális szabályainak első felével foglalkoztunk. Jelen cikkünkben pedig a Kormány járványügyi készültségi időszak utazási korláto...
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltunk, hogy pontosan mit is jelent a külföldi országok piros, sárga és zöld színnel való megjelölése. Továbbá, hogy ez miképpen befolyásolja a magyar állampolgárok életét. Legutóbb pedig számba vettük a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályokat és a külön méltányolható okokat. Jelen cikkünkben pedig a Kormány járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 341/2020. (VII. 12.) számú Korm. rendeletének egyéb, speciális szabályait teki...