Keresés a cikkekben

Üzletrész átruházásának korlátozását szolgáló társasági jogi szabályok I.

Dr. Jean Kornél | 2019.01.17 | Cégjog

A korlátolt felelősségű társaságokat a jogirodalom tőke- és személyegyesítő funkcióval bíró gazdasági társaságoknak tekinti, figyelemmel arra, hogy bár a társasági formában hangsúlyosan jelenik meg a tőkeegyesítő funkció, de a tagoknak számos lehetősége van arra, hogy a társaság tagjainak változását korlátozzák. A tagokat megillető „elővásárlási jog”, a jog gyakorlása vételi jog kikötése esetén A Ptk. 3:167. § (2) bekezdése alapján a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész...

A „rabszolgatörvényről” közérthetően

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila| | 2019.01.17 | Munkajog

Az elmúlt hetekben a politikai közbeszéd egyik központi eleme volt a „túlóratörvény” vagy „rabszolgatörvény” néven elhíresült jogszabálytervezet. A politikai szereplők részéről - pártállástól függően – teljesen ellentétes állítások láttak napvilágot. Ami egyértelműen leszögezhető: nem segíti a tények megértését, ha azokat politikusok próbálják elmagyarázni, így cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a jogszabály-módosítást külső szemlélőként, objektíven magyarázzuk el. Ami biztos: 2019. ...

Az üzletrész átruházásának adójogi vonzatai magánszemély esetében

Dr. Jean Kornél | 2018.12.20 | Cégjog

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (14) bekezdése alapján értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének az Szja. tv. szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből sz...

A tények makacs dolgok – sajtó-helyreigazítás a gyakorlatban I.

Dr. Jean Kornél, Dr. FEHÉR Attila | 2018.12.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vesszük górcső alá. Mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben?  A sajtó-helyreigazítás jogalapját a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2012. évi CIV. törvény 12. § (1) bekezdése adja: „Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színbe...

Tulajdonjog bejegyzése jogszabály alapján

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2018.12.13 | Ingatlan

A földhivatalok főszabály szerint abban az esetben jegyzik be a jogosult tulajdonjogát, amennyiben az a tulajdonjog-bejegyzésre irányuló kérelme mellett csatolja a tulajdonos bejegyzést engedő nyilatkozatát is. Ezen gyakorlat nyilvánvalóan az Inytv. 29. §-ának rendelkezésein alapult, amely – egyebek mellett – előírja, hogy a kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is. Az ingatlanügyi hatóságok ennek hiányában a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet jellemzőe...

Rendes, illetve nem „rendes gazdálkodás” a társasházakban

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2018.12.06 | Ingatlan

A társasházakban történő beruházások körében gyakorta felmerülő dilemma, hogy az adott beruházás minek minősül abból az aspektusból, hogy az a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás-e, vagy még a rendes gazdálkodás körébe tartozik. Mindennek abból a szempontból van különös jelentősége, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások eldöntéséhez a társasházi törvény rendelkezéseinek értelmében a tulajdonostársak egyhangú határozatára van szükség, míg egyéb esetekben elegendő – csak –...

MZ/X, jelentkezz! Ingatlan-nyilvántartási eljárásban köteles a jogi képviselő elektronikus ügyintézésre?

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2018.11.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikkünk első részében egy általános áttekintés keretében megvizsgáltuk, hogy a jogi képviselők és gazdálkodó szervezetek kivel szemben, milyen ügyben és módon kötelesek elektronikus úton eljárni. Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) szerint a jogi képviselő (valamint az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, köztestület stb.) valamennyi „ügyben” elektronikus ügyintézésre köteles, míg a tö...

Kiszúrt velem a hivatal. Ki viseli a káromat?

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2018.11.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Nem kis bosszúságot okozhat, ha egy hivatalos eljárásban a hatóság úgy dönt, hogy elutasítja a kérelmünket, vagy hiába terjesztünk elő kérelmet, a hatóság a füle botját sem mozdítja. A bosszúság mellett azonban előfordulhat, hogy a hatóság hibájából kárunk származik. Mit lehet ilyen esetben tenni? A jó hír az, hogy a közigazgatási szervek is kötelesek helyt állni az általuk okozott kárért. De mi a rossz hír? Hogy nem fogjuk megúszni a pereskedést! A Polgári Törvénykönyv szabályai alapjá...

Dohányzás a munkahelyen

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2018.11.08 | Munkajog

Visszatérő kérdés és örök problémaforrás a munkahelyi dohányzás. Aki nem dohányzik, az többet dolgozik, mint, aki igen? Aki dohányzik, az maradjon bent tovább?! Megtiltható munkaidőben a dohányzás? A kérdést nem lehet a szőnyeg alá söpörni! Magyarország élen jár a dohányzásban: a férfiak 34 százaléka, a nők 22 százaléka dohányzik. Tisztázzuk rögtön az elején! A Munka törvénykönyvében előírtak szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapot...

MZ/X, jelentkezz! Köteles a jogi képviselő elektronikus ügyintézésre?

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2018.10.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A hatékony, olcsó és ügyfélbarát ügykezelés kialakítása, illetve a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése iránti igény egybeesik az infokommunikációs technológiák, eszközök és szolgáltatások rohamos tempójú fejlődésével. Az utóbbi évek jogalkotása jelentős hangsúlyt fektet arra, hogy mind a közigazgatásban, mind a bíróságok előtti eljárásokban az ügyfelekkel történő papír alapú kapcsolattartást felváltsa az elektronikus út. Jelen cikkünkben szeretnénk egy általán...

A felmondás korlátai megbízási szerződés esetén

Dr. Jean Kornél | 2018.10.11 | Cégjog

Az életünket átszövik az adásvételi, megbízási, vállalkozási, avagy szolgáltatási szerződések, és a hétköznapok során általában vajmi keveset gondolkodunk azon, hogy éppen milyen megállapodást kötöttünk. Jelen cikk nem is vállalkozik a különféle szerződéstípusok bemutatására, elhatárolására, tekintve, hogy ez utóbbival sokszor még a bíróságoknak is meggyűlik a baja. Általánosságban azonban elmondható, hogy megbízási szerződést kötünk minden olyan esetben, amikor a felek megállapodása va...

A birtokról kicsit közelebbről, avagy ki is az a főbirtokos és albirtokos?

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2018.09.27 | Ingatlan

A birtokkal mint jogintézménnyel a hétköznapok során nagyon gyakran találkozhatunk, hiszen például minden adásvételnél – akár ingó, akár ingatlan dologról van szó – szóba kerül, mivel egy autó vagy egy lakás tulajdonjogának átruházása nem valósulhat meg a birtok átruházása nélkül. Mielőtt közelebbről megvizsgáljuk a főbirtokos és az albirtokos viszonyát, fontos, hogy bizonyos alapfogalmakat tisztába tegyünk. Mi is az a birtok? Ki minősül birtokosnak? A birtok fogalmát nem definiálja a h...

Mit jelent a „szövetkezeti ház” megjelölés a tulajdoni lapon?

Dr. Jean Kornél | 2018.09.20 | Ingatlan

Ha a hirdetésben társasházi lakásként feltüntetett ingatlan tulajdoni lapján sehol sem találjuk a társasház megjelölést, helyette azonban a szövetkezeti ház besorolást olvassuk, még nem szabad pánikba esnünk. Bár a társasházak és lakásszövetkezetek működése sok hasonlóságot mutat, érdemes kiemelni néhány fontos különbséget, mely alapvetően befolyásolja új tulajdonosként jogainkat és kötelezettségeinket. A lakásszövetkezet fogalmát a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény hat...

A zálogjogosult lehetőségei, ha az adós nem fizet IV.

A zálogjog érvényesítésével foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. Korábbi három cikkünkben sorra vettük a zálogjogosult lehetőségeit arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti. Megvizsgáltuk, hogy a bírósági végrehajtáson kívül milyen lehetőségei vannak a zálogjogosultnak arra, hogy a követelése megtérüljön. A sorozatot lezáró cikkünkben arra keressük a választ, hogy a zálogjog érvényesítése kapcsán a Ptk. tart...

A zálogjogosult lehetőségei, ha az adós nem fizet III.

Cikkünk első két részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti, majd ezek közül részletesen megvizsgáltuk a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítésének es...

Elővásárlási jog az ingatlannyilvántartási gyakorlat változásának tükrében

Dr. Jean Kornél | 2018.08.23 | Ingatlan

Szélesebb körben is ismert, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetén, amennyiben az adásvétel tárgyát tulajdoni hányad képezi, és a vevő nem tartozik az ingatlan tulajdonosai közé, a tulajdonosokat a törvény alapján elővásárlási jog illeti meg. A Ptk. 6:222. §-ának rendelkezései szerint, ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogos...

Fizetés nélküli szabadságon vagyok, jogosult vagyok tb ellátásra?

Dr. Jean Kornél | 2018.08.16 | Munkajog

Számos esetben fordulhat elő, hogy a munkavállaló valamilyen váratlan esemény folytán fizetés nélküli szabadságra kényszerül, fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt – főszabály szerint – nem illeti meg társadalombiztosítási ellátás, csak ha külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A tb-ellátások szempontjából fontos különbséget tenni a fizetési nélküli szabadság két esetköre között. A hatályos munkajogi szabályok alapján a munkavállal...

Mit tehet meg a társasház, és mi az, amit nem a lakás eltérő célú hasznosítása esetén?

Dr. Jean Kornél | 2018.08.09 | Ingatlan

Az Airbnb szolgáltatás megjelenésével a lakás ingatlanok rövid távú kiadása szálláshely-szolgáltatás útján több olyan gyakorlati és jogi problémát hozott a felszínre, amik eddig nem kaptak különösebb figyelmet. A tulajdonosoknak nyilván joguk van ahhoz, hogy a társasházi lakásukat saját belátásuk szerint hasznosítsák, a tulajdonostársaknak pedig ahhoz van joguk, hogy a lakhatásukat zavaró jelenségekkel szemben jogi eszközökkel is fellépjenek. A lakásban történő szálláshelyi vendéglátás,...

Mennyire ijesztő a hitelezési piac mumusa? Közérthetően a KHR-ről

A központi hitelinformációs rendszer (röviden „KHR”) a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis. A KHR egy pozitív adóslista, amely a hitel- és hitel jellegű szerződéseket tartja nyilván, mind magánszemélyek, mind pedig cégek vonatkozásában és ezen túlmenően kezeli a szerződésekhez tartózó események, fizetési késedelmek, mulasztások, csalások, visszaélések adatait is. A KHR a korábban BAR-lista néven köztudatba került ny...

Honnan tudod a címem? Hát a cégnyilvántartásból!

A mindent elborító adatvédelmi hullám (végre!?) elérte a cégnyilvántartást is. Akinek volt dolga már cégalapítással, esetleg ügyvezetőként dolgozik, tisztában van azzal, hogy rengeteg személyes adatot kell megadni az okiratokat szerkesztő ügyvéd részére a cégiratok elkészítéséhez. Ezt a gyakorlatot igyekszik a cégtörvény friss módosítása visszafogni. Kevesen tudják, hogy nem csak a cégjegyzékbe bejegyezett adatok (ennek körében a természetes személy tagok és ügyvezetők személyes adatai) mi...

Megszűnt a cég, de van még vagyona. Van megoldás?!

Dr. Jean Kornél | 2018.07.26 | Cégjog

Ahogyan elhunyt magánszemélyek esetén póthagyatéki eljárást indíthatunk a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyak sorsának rendezése érdekében, úgy cégek esetében vagyonrendezési eljárás folytatható le a jogutód nélkül megszűnt és a cégnyilvántartásból törölt cég később előkerülő vagyonának rendezése ügyében. A vagyonrendezési eljárás egy polgári nemperes eljárás, melyet a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék folytathat le. Az eljárás indul...

A munkahelyi stressz és a munkavédelem

Dr. Jean Kornél | 2018.07.19 | Munkajog

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a munkavédelmi szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató kötelezettségévé teszik a pszichoszociális kockázatok felmérését és csökkentését. Rögtön felmerül a kérdés: mi az a pszichoszociális kockázat? A jogszabály száraz definíciója szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befoly...

A zálogjogosult lehetőségei, ha az adós nem fizet II.

Cikkünk első részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti. Tisztáztuk, hogy a jogosult kielégítési jogának gyakorlása bírósági végrehajtás útján és azon k...

Hogyan tudok elválni 2018-ban? A házassági bontóper lényeges gyakorlati kérdései az új Pp. tükrében

A 2018. január 1. napján hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) jelentős változásokat hozott a házassági bontóperek vonatkozásában is. Legfontosabb változásként említhető, hogy a vagyonjogi kereset leválasztásra került a házassági perről. A törvény 455. §-a taxatív módon felsorolja azon kérdéseket, melyek összekapcsolhatóak a házasság felbontása iránti keresettel, ezen kérdések egy eljáráson belül tárgyalhatók, újdonság azonban, hogy a felsorolás ne...

A zálogjogosult lehetőségei, ha az adós nem fizet I.

A zálogjoggal legtöbben találkozunk életünk során, ha máskor nem is, akkor egy ingatlanvásárlás keretein belül, hiszen a vételár megfizetéséhez kölcsönt folyósító bank rendszerint jelzálogjogot alapít a megvásárolt ingatlanon. A zálogjogra vonatkozó szabályokat a Ptk. dologi jogi könyvében találjuk meg, a korlátolt dologi jogok között elhelyezve. A törvény fő törekvése, hogy a zálogjog oly módon segítse a hitelfelvételt, hogy hatékony biztosítékot nyújtson a hitelező számára, ugyanakkor me...

Bürokráciacsökkentés 2.0 – Egyszerűsödő végelszámolási szabályok

Dr. Jean Kornél | 2018.06.28 | Cégjog

2018. július 1. napján lép hatályba a cégtörvény módosítása, amely számos ponton módosítja, egyszerűsíti a végelszámolásra vonatkozó szabályokat, csökkenti a cégeket terhelő kötelezettségek körét. A módosítások jelentős része az egyszerűsített végelszámolás szabályaihoz kapcsolódik. A módosítás egyik jelentős újdonsága, hogy kiszélesíti az egyszerűsített végelszámolás igénybevételének lehetőségét. Az eddigi szabályok szerint egyszerűsített végelszámolást kizárólag a közkereseti társaság...

További szakmai hírek a Bányajog Blogon!

A bánya- és energiajog témáját a Magyar Bányászati Szövetség és az Ecovis Hungary Legal közös szakmai blogján követhetik tovább az érdeklődők. Friss hírekért keresse fel a Bányajog Blogot: Elsősorban közigazgatási és jogi szempontból mutatunk be aktuális és örökzöld bányászati, energetikai, valamint egyéb kapcsolódó témákat, szakmai érdekességeket, hasznos gyakorlati tudnivalókat, aktualitásokat és várható változásokat. Rendszeres bejegyzésekkel várjuk olvasóinkat!

Megveszem az ingatlanod, ha akarod, ha nem… II. – A vételi (opciós) jog érvényesítése, a tulajdonjog bejegyzése

Előző cikkünkben a vételi jog általános szabályait ismertettük, jelen cikkünkben a vételi jog érvényesítésének, illetve a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének folyamatát vesszük górcső alá. A vételi jog gyakorlása esetén a jogosult  a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron, egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Fontos azonban, hogy ezt az egyoldalú nyilatkozatot a kötelezettel közölni kell. Amennyiben határozott időre alapították a felek a vételi jogot, akkor...

Útba esik jövet-menet egy szociális szövetkezet…

Dr. Jean Kornél | 2018.06.07 | Cégjog

Bár a jogszabályi változásoknak már idén januártól meg kell felelni, a nyilvánosságban viszonylag kis publicitást kaptak a szociális szövetkezetek működését érintő új követelmények. Ez nyilván jórészt annak tudható be, hogy a szövetkezeti szcéna valahol félúton helyezkedik el a gazdasági társaságok és a társadalmi szervezetek világa között, de hazánkban így is nagyon sok olyan szociális szövetkezet működik, amelyeket érintettek a jogszabályi módosulások, azonban azoknak – tapasztalataink s...

Hasznosíthatom a földemet vagy sem?

Dr. Jean Kornél | 2018.05.31 | Ingatlan

A jelenleg hatályos földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) alapján ma Magyarországon termőföld tulajdonjogát – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag belföldi természetes személyek (ide sorolja a törvény a tagállami állampolgárokat is) szerezhetik meg. A törvény célzott szándéka egyértelműen az, hogy a földtulajdon a valóságban is termelést folytató földművesekhez kerüljön, kizárva ezzel a befektetési célú földvásárlásokat. A földforga...

Eladom a lakásom. Fenntartsam vagy függőben tartsam a tulajdonjogom?

Nem minden ingatlan-adásvételnél fordul elő, hogy a vevő a teljes vételárat kicsengeti a szerződés aláírásakor. Sokan hitelt vesznek fel, vagy az ingatlanon valamilyen beruházást hajtanak még végre, tehát számos egyéb oka lehet annak, hogy a vételár a felek által meghatározott későbbi időpontban kerül megfizetésre. Ilyen esetekben a tulajdonos külön okiratba foglalt bejegyzési engedéllyel adja hozzájárulását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, amit mindaddig nem a...

Még fel sem épült a lakás? Ezekre érdemes figyelni! III.

Dr. Jean Kornél | 2018.05.10 | Ingatlan

Cikkünk első részében az előszerződés intézményét és annak legfőbb jellemzőit vettük górcső alá. A második epizódban felhívtuk a lakást vásárolni szándékozók figyelmét arra, hogy legyenek résen a beruházóval kötött adásvételi szerződés tartalmát illetően. Az új építésű lakásokkal foglalkozó sorozatunk harmadik és egyben utolsó részében pedig a lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékfizetési szabályokba szeretnénk egy kis betekintést adni. Egy lakás vásárlásakor mind a vevő, mind az eladó ol...

Még fel sem épült a lakás? Ezekre érdemes figyelni! II.

Dr. Jean Kornél | 2018.05.03 | Ingatlan

Cikkünk első részében az előszerződés intézményét, és annak legfőbb jellemzőit vettük górcső alá. Tisztáztuk, hogy az előszerződésnek azért van nagy jelentősége a tervezőasztalon lévő vagy épülő lakások vásárlása kapcsán, mert ezekben az esetekben az ingatlan-nyilvántartásban még nem szerepel az a konkrét lakás, amit kinéztünk magunknak, így arra adásvételi szerződést sem tudunk kötni. Mivel az előszerződés főként jogi jellemzőit előző cikkünkben már kiveséztük, jelen írásunkban néhány sze...

Jár-e sérelemdíj, ha jogellenesen mondtak fel?

Dr. Jean Kornél | 2018.04.26 | Munkajog

A bírósági gyakorlatban a munkajogi jogsértések, jogellenes munkaviszony-megszüntetések körében időről-időre felmerül a munkához való jog sérelme, mint „személyiségi jogi” sérelem kérdése és ehhez kapcsolódóan a sérelemdíj iránti igény előterjesztése. A munkához való jogot a szociális jogok családjába tartozóként kezeli a jogtudomány, és mint ilyet, nem sorolja egységesen az emberi jogok közé, mivel bírói kikényszeríthetősége sokszor kétséges. A munkához való jog a gazdasági (tulajdonos...

Na de ki fogja ezt nekem kifizetni?

Dr. Jean Kornél | 2018.04.19 | Ingatlan

Korlátozták az építési jogunkat, és kiderült, hogy jogosultak vagyunk kártalanításra. Na de ki fogja azt nekünk kifizetni? A korlátozási kártalanításra vonatkozó részletszabályok és a bírói gyakorlat választ ad a kérdésre. Sok építkezni kívánó tulajdonos került már abba a helyzetbe, hogy a megváltozott helyi építési szabályok miatt nem engedélyezhető vagy kivitelezhető a korábban megálmodott épület vagy épületbővítés. A korábbi bejegyzéseinkben már ismertettük, hogy ilyen esetben a korláto...

Tetőtér beépítése esetén igényelhetek CSOK-ot?

Dr. Jean Kornél | 2018.04.12 | Ingatlan

Családi otthonteremtési kedvezményt vagy, ahogy a köznyelvben már mindenki ismeri, CSOK-ot többféle célra igényelhetünk. Ezek a célok egészen pontosan a következők: új lakás építése, új lakás vásárlása, használt lakás vásárlása és meglévő, használt lakás bővítése. Bizonyosan sokan választják azt a kézenfekvőnek tűnő megoldást, hogy egy meglévő ház tetőterének beépítésével vagy egy újabb emelet felhúzásával alakítanak ki a bővülő család számára plusz lakótereket. Felmerülhet a kérdés, ho...

Elhunyt a társaság többségi tulajdonosa! Hogyan tudom visszaállítani a működőképességet?

Dr. Jean Kornél | 2018.04.12 | Cégjog

Családi vállalkozások, kis- és középvállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy a társaság többségi tulajdonosa, esetleg egyedüli tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését is, így váratlan halála bekövetkeztével a társaság működésképtelenné válik. Ebben a váratlan esetben a társaság többi tagja általában azt a helytelen megoldást választja, hogy a taggyűlést összehívva – az örökösök bevonásával – gyorsan megpróbál új ügyvezetőt választani, azonban a cégbíróságtól a következő tartalmú...

Termőföld felett süt a nap, naperőművet a magyarnak!

A 2017-es év második felében az energiapolitikai célok előmozdítása érdekében a termőföld védelméről szóló törvény kiegészült a kis teljesítményű erőmű fogalmával és ezzel kapcsolatosan az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldek más célú hasznosítása engedélyezésének szabályaival. Hogy miért akar valaki villamos energiát termelni, annak több oka is lehet: például az erőmű létesítése után az energia ingyen áll rendelkezésre, települések láthatók el energiával, és emellett környezetbarát megol...

Közös lónak túros a háta… avagy a közös tulajdon megszüntetése

Dr. Jean Kornél | 2018.04.05 | Ingatlan

Nagyon nagy eséllyel kerülünk életünk során olyan helyzetbe, hogy valaki mással, akár másokkal közösködünk – szándékosan vagy kényszerből – egy dolog tulajdonjogán. Közös tulajdon többféleképpen keletkezhet. Például ilyen helyzetet idéz elő az, ha két vagy több személy közösen vásárol egy ingatlant vagy egy adott ingatlant többen örökölnek. Az ismert régi közmondás szerint azonban közös lónak „túros” (azaz „sebes” a nyeregtől vagy a hámtól, nem pedig helytelenül „túrós”!) a háta. Ez a mond...

Nem csak a tulajdonos lehet jogosult kártalanításra!

Dr. Jean Kornél | 2018.03.28 | Ingatlan

Korábbi bejegyzéseinkben részletesen ismertettük az építési jogok korlátozása esetén felmerülő korlátozási kártalanítás iránti igény szabályait. Azonban van még egy fontos kérdés: Csak a tulajdonos lehet jogosult kártalanításra? A válasz: Nem. Mutatjuk, miért. Anélkül, hogy megismételnénk a korábban bemutatott rendelkezéseket, csak röviden utalunk egy-két fontos szabályra. Említettük, hogy építési jogunk korlátozása esetén az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzathoz fo...

Enyém a vár, tied a lekvár! A birtokvédelem eszközei II.

Előző bejegyzésünkben a birtokvédelem fogalmával foglalkoztunk, jelen cikk pedig a birtokvédelem három eszközét veszi górcső alá. A birtokháborítással szemben a birtokvédelem körében három eszköz közül választhatunk. Ezek: a jogos önhatalom, a jegyző előtti igényérvényesítés és a birtokper. Önhatalommal az elveszett birtok visszaszerzéséhez illetve a birtok megvédéséhez szükséges mértékben és annyiban lehet fellépni, amennyiben az egyéb állami birtokvédelmi eszközök igénybevételével jár...

Még fel sem épült a lakás? Ezekre érdemes figyelni!

Dr. Jean Kornél | 2018.03.22 | Ingatlan

Napjainkban dinamikusan emelkedik az új építésű lakások száma, és nem csak Budapesten, hanem a kisebb városokban is egyre inkább növekszik az építési kedv. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. Ezt a növekvő tendenciát befolyásolja a kedvezményes lakásépítési áfakulcs (5%), a rendkívül kedvező lakáshitelek és az állam lakáshoz jutást elősegítő kedvezményei is. Emellett nem elhanyagolható körül...

Törvényességi felhívást kapott a cége? Érdemes odafigyelni a határidőkre!

Dr. Jean Kornél | 2018.03.13 | Cégjog

Sok korlátolt felelősségű társaság nem tett eleget a kötelező törzstőke felemelési kötelezettségének, ezért a cégbíróságok sorra indítják a mulasztó cégekkel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásokat. Érdemes odafigyelni a határidőkre, mert ha nem lép időben a társaság, az súlyos következményekkel járhat! A korlátolt felelősségű társaságok számára a kötelező törzstőke felemelésére meghatározott határidő már lassan egy éve lejárt, így a cégbíróság felügyeleti jogkörében eljárva sorra ...

Változó CSOK-szabályok – könnyebb lesz az igénylés

Dr. Jean Kornél | 2018.03.08 | Ingatlan

Gyorsabb ügyintézés, egyszerűbb feltételek – március 15-től módosulnak a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénylésének szabályai. A frissen kihirdetett jogszabály-módosítás alapján 2018. március 15. napjától módosulnak mind az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásra vonatkozó, mind pedig a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető kedvezmények szabályai. Egyszerűsödnek a feltételek igazolásának szabályai: a jövőben nem szükséges minden fe...

Akkor most ki előz meg kit? Az elővásárlási jog sorrendje termőföld esetében

Dr. Jean Kornél | 2018.03.01 | Ingatlan

Fel kell kötnie a gatyáját annak, aki termőföld vásárlására adja a fejét, hiszen számos speciális szabállyal fogja szembetalálni magát az adásvételi ügylet kapcsán. Néhány példát említve, a törvény meghatározza, hogy egyáltalán ki szerezheti meg termőföld tulajdonjogát, maximalizálja a megszerezhető terület nagyságát, magát az adásvételi szerződést pedig főszabály szerint hatósági jóváhagyáshoz köti. A fenti speciális szabályokon túl a termőföld forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (...

A kölcsönadók védelmének ékköve: a tartozáselismerés

Mindenkivel előfordult már, hogy kölcsönadott pénzt a barátjának, ismerősének vagy éppen ismeretlen embernek. Kölcsön nyújtásakor a legtöbb ember elgondolkodik azon, hogyan biztosítsa be a követelését, hogy azt ténylegesen viszontlássa. A kölcsön biztosítékául számos eszköz szolgálhat, a lehetséges eszközök tárházából azonban a tartozáselismerés több szempontból is kiemelkedik. A tartozáselismerés a kötelezett egyoldalú jognyilatkozata, amelyben elismeri, hogy a jogosult irányában a konkré...

A bűvös hetes szám, avagy a korlátozási kártalanítás időbeli korlátja

Dr. Jean Kornél | 2018.02.22 | Ingatlan

Az élet legkülönbözőbb területein találkozhatunk a hetes szám misztériumával, nincs ez másképp a korlátozási kártalanítás esetében sem. Az idő múlása – pontosabban 7 év eltelte - ugyanis korlátja lehet az építési szabályok hátrányos változása esetén a tulajdonosnak járó korlátozási kártalanításnak. Vizsgáljuk ezért meg ezt az ún. „7 éves szabályt”. Korábbi bejegyzésünkben már ismertettük a korlátozási kártalanítás intézményére vonatkozó főbb szabályokat, de röviden térjünk rá vissza. ...

Tulajdoni hányad elbirtoklása? Ez lehetséges?

Dr. Jean Kornél | 2018.02.15 | Ingatlan

Mi van akkor, ha az ingatlan közös tulajdonban van, és a másik (többi) tulajdonostárs az ingatlan felé sem néz évek óta? Van-e lehetőségem arra, hogy ebben az esetben az ő tulajdoni illetőségét elbirtokoljam? A bírói gyakorlat a kérdésben egységes álláspontot képvisel, továbbá az új 2013. évi V. törvény (Ptk.) is kifejezett rendelkezést tartalmaz az elbirtoklást szabályozó rendelkezések között. Minden további értekezést megelőzve röviden vegyük sorra az elbirtoklást és annak törvényi fe...

Ne váltson másik honlapra, itt az új váltótörvény!

2018 január 1. napján hatályba lépett az új váltó törvény. A váltóról a legtöbb ember nagyon keveset tud, legfeljebb Jókainál vagy Mikszáthnál szerzett a váltóval kapcsolatban némi irodalmi élményt, holott már a középkor óra fizetőeszközként jelen van a kereskedelmi forgalomban. A 20. században az 1930. évi genfi nemzetközi váltójogi egyezmény teremtette meg a váltójog szigorú szabályainak nemzetközi keretrendszerét, amelyhez még a szocialista jogrendszerünk is csatlakozott a nemzetközi im...

2018-tól új (határ)idő-számítás a közigazgatási eljárásokban!

Dr. Jean Kornél | 2018.02.08 | Ingatlan

2018-tól új időszámítás veszi kezdetét a közigazgatási eljárásokban, hiszen január 1-én hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr.), amely számos változást hozott magával a korábbi szabályozáshoz képest. Csak, hogy néhány változást említsünk, újdonságként köszönthetjük az ún. egyablakos eljárást, amelyben egy „fő” hatóság jár el az ügyünkben, vagy éppen a közigazgatási határozatokkal szembeni közvetlen bírói jogorvoslat intézményét, ami lehető...