✕

Keresés a cikkekben

Keresett kifejezés: jean

Házastársi közös vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.05.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. a rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség kérdését mind a külső jogviszonyban, mind a belső jogviszonyban szabályozza. A külső jogviszony a házastársak és harmadik személy közötti jogviszonyt jelenti, a belső jogviszony pedig a szerződést kötő házastársnak a házastársával szembeni felelősségét. A külső jogviszony tekintetében, ha a házastárs részt vett a szerződéskötésben, akkor a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon r...

A tulajdonszerzés módjai II.

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.05.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi módja van, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Előző cikkünkben már értekeztünk a tulajdonszerzés módjainak egy részéről. Jelen cikkünkben a tulajdonszerzés többi módozatairól adunk számot. Feldolgozás és átalakítás Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára új dol...

Élettársi tartás

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.04.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. a magyar jogban teljesen új jogintézményként szabályozza az élettársaknak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségét a kapcsolat megszűnése esetén. Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. A rászorultság akkor állapítható meg, ha a tartást igénylő élettárs nem rendelkezik megfelelő jövedele...

A koronavírus-járvány hatása a polgári peres és a közigazgatási peres eljárásokra

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.04.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Kormány 45/2020. Rendeletében rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ehhez azonban nem kapcsolódott semmiféle kommentár, amely megkönnyítené az értelmezést. Sajátos volt az is, ahogyan a bíróságok értelmezték ezt. Némelyik a rendes ítélkezési szünet szabályait alkalmazta, míg voltak, amelyek csak elhalasztották a tárgyalást. 2020. március 31-én 15 órakor hatályba lépett ugyanakkor a Kormány 74/2020. Rendelete, mely többek között rendezte a rendkívüli ítélkezési szünettel és egyes eljárá...

Különélő szülő és gyermek közötti kapcsolattartás a koronavírus idején

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.03.26 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A kapcsolattartás kötelező érvényű szabályait jogszabályok tartalmazzák. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügy...

Mikor ütközik a szerződés jóerkölcsbe?

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2020.03.19 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az új Ptk. semmisnek tekinti azon szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköznek. Ezen törvényi tényállás tartalmát természetesen a bírói gyakorlat fogja kitölteni, de tekintettel arra, hogy az új jogszabály a korábbi Ptk.-val azonos módon határozza meg a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre vonatkozó kikötést, az eddigi bírói gyakorlat a jövőben is irányadó lehet. Ez alapján elmondható, hogy a szerződés tartalmánál, joghatásainál fogva, illetve a felek által elérni kívánt közö...

Továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.03.05 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A továbbtanuló nagykorú gyermek a tartás szempontjából egyfajta köztes állapotban van. A törvény a kiskorúak tartásra való rászorultságát vélelmezi, amely vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után legfeljebb a gyermek 20. életévének betöltéséig fennáll, amennyiben a gyermek középiskolai tanulmányokat folytat. Ezen 20. életév előtt tehát a gyermek a kiskorúakra vonatkozó tartási szabályok alapján is jogosult tartásra. Ezen esetkört leszámítva a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyerm...

A tulajdonszerzés módjai I.

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.02.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi más módja is van annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Jelen cikksorozatunk I. részében a tulajdonszerzés különböző módozatainak egy részéről adunk számot. Tulajdonszerzés átruházással A legközismertebb tulajdonszerzési mód nem más, mint az átruházással történő tulajdonszerzés. Ebben ...

Az alapítvány céljának módosítása és az alapítvány vagyonának sorsa megszűnés esetén

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2020.02.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az alapítvány céljának „módosítása” Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik. Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul,...

Élettársak vagyoni viszonyai

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.01.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az élettársak vagyoni viszonyai hasonló logika alapján épülnek fel, mint a házastársak esetében. Az élettársak rendezhetik az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel, és ennek hiányában létezik egy törvényes vagyonjogi rendszer. Az élettársak vagyoni viszonyait szabályozó szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy jogszabál...

Kijavítás saját költségen vagy kártérítés kellékszavatosság helyett

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2020.01.23 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Emellett a jogszabály rögzíti azt is, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést...

Az élettársi kapcsolat fogalma

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.01.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapc...

A szomszéd kertje mindig zöldebb, avagy mi illet meg engem a szomszéd kertjéből?

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.01.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Előző cikkünkben arról értekeztünk, hogy az ingatlanunk tulajdonjogából eredő jogosultságok és kötelezettségek meddig terjednek ki vertikális irányban. Jelen cikkünkben arra adunk választ, hogy horizontális irányban milyen szabályok vonatkoznak. Így szó lesz például arról, hogy kinek a kötelezettsége a kerítés létesítése, mi a teendő, hogyha a szomszéd ingatlanon ültetetett növény ágai, gyökerei átnyúlnak vagy terményei áthullnak a saját telkünkre, valamint mi a sorsa az ún. tilosban talált á...

Termőföld más célú hasznosítása II.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2020.01.09 | Ingatlan

A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban. Cikksorozatunk második részében a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintjük át. A termőföld védelméről szólót törvény értelmében a termőföld más célú hasznosítása esetén – főszabály szerint – egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Talán mindenkiben az ...

A gyermektartásdíj és a hiteltartozás viszonya a bírói gyakorlat tükrében

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2019.12.12 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkeinkben már ismertettük a házasság felbontásának kötelező elemeit, a házastársi vagyonjog szabályait, valamint részletesen foglalkoztunk a házasság felbontásának járulékos kérdéseivel is. Egy házasság felbontása több aspektusú lehet, azonban lényegi és fontos kérdéskör a házastársak közös gyermekével kapcsolatban felmerülő tartásdíj, valamint annak mértéke. Jelen cikkünkben a gyermektartásdíjra irányadó főbb szabályokat, valamint annak mértékét és a bírói gyakorlatot mutatjuk b...

Saját részvény megvásárlása

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019.12.12 | Cégjog

Ha egy részvénytársaság a saját részvényeit kívánja megvásárolni, számos cégjogi szabályozásra, korlátozásra kell figyelemmel lennie. Cikkünkben ezeket a szabályokat mutatjuk be közérthetően. A társaság által megszerezhető saját részvény mértéke A Polgári Törvénykönyv kötelező szabálya szerint a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (lényeges különbség a korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészéne...

Termőföld más célú hasznosítása I.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2019.12.05 | Ingatlan

Ahogy az Alaptörvény fogalmaz, „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Fenti alkotmányos megállapítás értelmében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hivatott a termőföld állomány minőségi és mennyiségi védelmét elősegíteni, azzal, hogy szabályokat állapít meg a termőföld hasznosítását illetően. ...

Munkavállalói kártérítési felelősség – felelősség a leltárhiányért

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2019.12.05 | Munkajog

Korábbi cikkeinkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit, illetve a kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaltuk össze közérthetően. A sorozatot folytatva, most a megőrzési felelősség egy speciális esetét, a leltárfelelősséget vizsgáljuk. A leltárhiány – a korábban bemutatott megőrzési felelősség egy speciális fajtája, amely – objektív (vétkességre tekintet nélküli) felelősséget jelent. A leltárhiányért való felelősség...

Hogyan vegyünk ingatlant árverésen kívül?

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019.11.14 | Követeléskezelés

Amennyiben egy ingatlant végrehajtási jog terhel, és a vevő nem akar a végrehajtási jog jogkövetkezményeivel számolni, akkor az ingatlant értelemszerűen annak tehermentesítésével szerzi meg. Abban az esetben, amikor a vételár meghaladja a végrehajtási jog alapját képező követelést, valamint a végrehajtással összefüggő követeléseket, a tehermentesítés nem ütközik különösebb akadályokba, hiszen az eladó, vagy a felek megegyezése alapján a vevő közvetlenül a végrehajtó felé teljesít, aki megk...

Munkavállalói kártérítési felelősség II. – Megőrzési felelősség

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2019.10.31 | Munkajog

Korábbi cikkünkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit vizsgáltuk, jelen cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaljuk össze közérthetően. Lényeges különbség a két esetkör között, hogy a megőrzési felelősség esetében a munkavállaló sokkal szigorúbb szabályok mentén szabadulhat a felelősség alól: ha bizonyítja, hogy a kárt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. A megőrzési felelősség esetei ...

A fiatal munkavállalók sportcélú foglalkoztatása

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019.10.24 | Munkajog

A Munka törvénykönyve szerint munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Főszabály szerint azonban munkavállaló csupán a 16. életévét betöltött személy lehet; a 16 éves kort betöltött, de még kiskorú munkavállaló érvényes szerződéskötéséhez pedig szükség van törvényes képviselője hozzájárulására is. Emellett az iskolai szünetben munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött személy, aki tanulmányait nappali rendszerű képzés keretében folytatja. A...

A házastársi közös lakás használatának rendezése III. – Bíróság által történő rendezés

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2019.10.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házastársi közös lakás használatának a felek megállapodása útján történő rendezésével előző cikkünkben foglalkoztunk. Következzen a bíróság általi lakáshasználat rendezésének bemutatása. E körben is elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a lakáshasználat a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, vagy az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján. Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás...

A volt haszonbérlő megítéléséről

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2019.10.03 | Ingatlan

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit. Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük ...

Házastársi vagyonközösségi igényper

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2019.09.19 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az igényperről és annak általános szabályairól egy korábbi cikkben írtunk részletesen (itt). Amikor a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglal le, amely nem a végrehajtási eljárásban adósként részt vevő tulajdonában van, az ilyen vagyontárgy lefoglalása, illetve az értékesítéséből befolyt összegnek a végrehajtást kérők követeléseinek kielégítésére való fordítása sérti a vagyontárgy tulajdonosának jogát. Az ilyen sérelem orvoslására szolgál az igényper. A házastársi vagyonközösségi igényperben...

A közigazgatási végrehajtási eljárás felfüggesztésének lehetőségei

Dr. Jean Kornél, Vargáné Dr. Fülöp Ágnes | 2019.09.12 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A közigazgatási döntések teljesítése jellemzően hatósági beavatkozás nélkül, önkéntes jogkövetéssel történik. Ha azonban a kötelezett önkéntes teljesítése elmarad, úgy azt a hatóság kényszerítheti ki végrehajtás elrendelésével. Felmerül a kérdés: amennyiben a kötelezettel szemben hatósági ügyben végrehajtási eljárás indult valamely lejárt határidejű és nem teljesített kötelezettség miatt, van-e lehetőség a végrehajtási eljárás felfüggesztésére, illetve azt ki és milyen indokkal kérheti? ...

A szavatosság és a kártérítés viszonya

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019.09.05 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül. A jogszabály mégis tartalmaz speciális rendelkezéseket, mert a hibás teljesítés miatti vagyoni hátrány egyik fajtájára, a szolgáltatás hibájában álló érdeksérelemre (a „tapadó kárra”) a törvény különös jogintézményként a szavatosságot alkalmazza. A hibás teljesítés jogkövetkezményei általában ahhoz igazodnak, hogy a szolgáltatás fogyatékossága a jo...

A házastársi közös lakás használatának rendezése II.

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2019.08.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házastársi közös lakás használatának rendezése körében az általános szabályokkal előző cikkünkben foglalkoztunk (itt). A házastársi közös lakás használatának rendezése történhet a felek megállapodása vagy a bíróság döntése alapján. Jelen cikkünkben a lakáshasználat szerződéssel történő rendezésének esetével foglalkozunk. A törvény lehetővé teszi, hogy a házastársak előre, még az életközösség fennállása alatt vagy azt megelőzően rendezzék a lakás használatát, akár arra az esetre, ha felbo...

A házastársi közös lakás rendezése I.

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2019.08.15 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házastársi közös lakás használatának kérdését a Ptk. alapvetően a Csjt.-ben foglaltaknak megfelelően rendezi, ugyanakkor azoknak az érdekeknek a kiegyenlítését, amelyeket érint a lakáshasználat, még körültekintőbben kívánja szabályozni. Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Ami a gyermeket illeti, különleges védelemre szorul. A törvény ebben a körben említi a házastárs...

A cserepótló vételről röviden

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2019.08.08 | Ingatlan

Olvasóink közül bizonyára már sokan adtak el vagy vettek ingatlant, kötöttek adásvételi szerződést. Míg az eladásnak személyi jövedelemadó, addig a vásárlásnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége lehet. Főszabály szerint – az illetéktörvény szabályrendszere alapján – az ingatlannak a visszterhes megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Azonban az illetéktörvény számos olyan lehetőséget biztosít, mely esetben kedvezményesebb összegű illetéket kell megfizetnie a l...

Végrendelkezni szóban? Kivételes esetekben ez is lehetséges.

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019.07.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Azzal általában mindenki tisztában van, hogy végintézkedést tenni, illetve végrendeletet készíteni csak meghatározott, viszonylag szigorú szabályok szerint lehetséges, ezek pedig jellemzően az írásbeli végrendelet elkészítéséhez kapcsolódnak. A Ptk. ugyanakkor kivételes esetekben lehetővé teszi azt is, hogy az örökhagyó végintézkedését szóban tegye meg, feltéve hogy az életét fenyegető olyan, rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A jogszabá...

A földforgalmi törvény változásai III.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2019.06.27 | Ingatlan

A termőföldek adásvétele egy meglehetősen összetetten szabályozott folyamat, ami akár 6 hónapig is eltarthat. Ezért cikksorozatunk harmadik, egyben befejező részében átfogóan foglalkozunk a folyamattal, a szerződés megkötésétől kezdve a megyei kormányhivatal adásvételi szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozatával szembeni jogorvoslatig. Mindenekelőtt a legelső lépés az adásvételi szerződés megkötése. A szerződés megkötését követően viszonylag hamar (8 napon belül) az eljáró ügyvéd köt...

A házassági vagyonjog VII. – A házastársi közös vagyon megosztása

Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk jelen, utolsó bejegyzésében a házastársi közös vagyon megosztását mutatjuk be. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg. Az életközösség megszűnhet a felek elhatározásából, valamint valamely házas fél halála folytán is. Amennyiben a vagyonközösség ez utóbbi módon szűnik meg, úgy ez a jog a házastársak vagy valamelyik házastárs örökösét is megilleti, azzal a feltétellel, hogy a vagyon...

A földforgalmi törvény változásai II.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2019.05.30 | Ingatlan

2018 november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) módosította. A parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a Magyar Közlönyben pedig 2018. december 27-én került kihirdetésre. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módosítás) a kihirdetés...

Amikor az örökhagyó még életében ajándékoz – az osztályrabocsátás szabályai

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019.05.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. szabályai szerint, amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy ezt a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézk...

A házassági vagyonjog VI. – A vagyonközösség megszűnése

Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos jelen bejegyzésünkben a házastársi vagyonjog körében a házastársi vagyonközösség megszűnésének jogszabályi kereteit mutatjuk be. A törvény tételesen felsorolja a vagyonközösség megszűnésének eseteit. A törvény úgy rendelkezik, hogy a házassági vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják, bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti vagy a házassági életközös...

A házassági vagyonjog V. – A közös vagyonnal való rendelkezés

Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében bemutattuk a vagyonközösséghez tartozó közös, valamint a különvagyoni jellegű vagyontárgyak használatának és kezelésének jogszabályi kereteit. Jelen bejegyzésünkben a vagyonközösséghez tartozó közös vagyoni jellegű vagyontárgyakkal való rendelkezés szabályait ismertetjük részletesen. A közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a törvény két idősíkot határoz meg. Egyrészt meghatározza az életközösség fennállása alatt a k...

A kötelesrész alapja

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. vonatkozó szabályai szerint kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Talán ebből a rendelkezésből következik az a közkeletű tévedés, hogy kötelesrészt a jogosult akkor igényelhet, amikor az örökhagyó végintézkedést tett és a végrendeletben a kötelesrészre jogosultat az öröklésből kizárta. Természetesen ebben az esetben is van lehetőség a kötelesrés...

A házassági vagyonjog IV. – A közös, valamint a különvagyon használata és kezelése

Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk korábbi részeiben ismertettük a házassági vagyonjogi rendszereket, valamint a házastársak közös és különvagyonával kapcsolatos törvényi szabályozását. Jelen bejegyzésünkben a házastársi vagyonjog körében a vagyonközösséghez tartozó közös vagyoni, valamint a különvagyoni jellegű vagyontárgyak használatának és kezelésének jogszabályi kereteit mutatjuk be. Elsőként tisztázandó, hogy a házastársak viszonyának sajátosságaira tekintettel a háza...

A házassági vagyonjog III.

Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében ismertettük a házastársi vagyonjog körében a házastársak közös vagyonára vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Jelen bejegyzésben a házassági vagyonjog másik alapvető pillérét, a házassági különvagyon jogintézményét vizsgáljuk meg. A házastársak különvagyonába tartozó vagyontárgyak és vagyonelemek körét a törvény pontosan meghatározza. Ide tartozik az életközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, a házastársi vagyonközös...

Munkavállalói kártérítési felelősség – alapfogalmak

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2019.04.25 | Munkajog

Gyakran hallani a munkáltató szájából a következő mondatot: „Ezt le fogom vonni a béredből!” A szomorú valóság az, hogy a legtöbb esetben, ha a munkáltatót kár éri, ezt a fenyegetését be is tartja. Valóban a munkavállalóval fizetteti meg a károkat, attól függetlenül, hogy azért nem, vagy nem feltétlenül a munkavállaló felelős. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy a jogszabály alapján mikor és milyen mértékben felelős a munkavállaló a munkáltatónak okozott kárért. Cikksorozatunkban e...

A házassági vagyonjog II. – Házastársi vagyonközösség, közös vagyon

Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.04.11 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében röviden ismertettük a törvénybe foglalt házassági vagyonjogi rendszereket. Jelen bejegyzésben a házassági vagyonjog alapjával, a házassági közös vagyon fogalmával foglalkozunk. Házastársi vagyonközösség, vagyis törvényes vagyonjogi rendszer esetén a vagyonközösségen belül több alvagyont különböztetünk meg, a közös vagyont, valamint az egyik és a másik házastárs különvagyonát. A házastársi vagyonközösség szempontjából tehá...

A házassági vagyonjog I. – Házassági vagyonjogi rendszerek

Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.04.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében a házassági vagyonjogi rendszerek bemutatásával foglalkozunk. A törvény a házassági vagyon rendezése tekintetében két főszabályt állapít meg. Egyrészt előírja, hogyha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Másrész rögzíti, hogy a házasulók és a házastársak egymás közötti va...

Mennyi az annyi? Minimálbér vagy garantált bérminimum?

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2019.03.28 | Munkajog

A minimálbér fogalmát nem kell nagyon magyarázni: köztudott, hogy ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, akkor munkabérének legalább a minimálbér összegét el kell érnie. De mi a helyzet a garantált bérminimummal? Mennyivel több, mint a minimálbér? Milyen munkakörben kell dolgozni ahhoz, hogy jogosulttá váljon rá a munkavállaló? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ. A munka törvénykönyve felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bé...

Gyerektartás, avagy mire készüljünk a házasság felbontása során?

Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.03.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házasság felbontásához törvényszerűen kapcsolódó jogi procedúra szerves részét képezi a gyerektartás kérdése, mint a válás egyik legalapvetőbb kérdése. A hatályos törvény különbséget tesz kiskorú, valamint nagykorú gyermek tartása között, azonban tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermek tartása a házasság felbontása során sokkal hangsúlyosabb szerepet élvez, ezért jelen cikkünkben a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdésekre térünk ki. Ahogyan azt korábbi cikkünkben megírtuk, a...

A házasság felbontásának kötelező elemei

Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.03.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkünkben részletesen írtunk a 2018. január 1. napján hatályba lépett, új polgári perrendtartásnak a házasság felbontására irányadó eljárási szabályairól. Jelen bejegyzésünkben a házasság felbontásához fűződő anyagi jogi normákat vizsgáljuk meg alaposabban. Ahogyan azt az előző cikkben is leírtuk, amennyiben a házastársak a bíróságtól kizárólag a házasság felbontását kérik, úgy a feleknek a peres eljárás során nem kell szükségszerűen a házastársi vagyon megosztásáról is rendelkezn...

A tartós földhasználat szabályai

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019.03.07 | Ingatlan

A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A tartós földhasználat a szocialista rendszer öröksége és a lényege abban állt, hogy az akkor hatályos jogszabályok nem tették lehetővé, hogy magánszemélyek, illetőleg jogi személyek állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lév...

Nyugdíj részmunkaidő esetén: duplán rosszul járhat?

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2019.03.07 | Munkajog

A köztudatban számos téves információ kering azzal kapcsolatosan, hogy a részmunkaidő milyen befolyással van a nyugdíjkorhatár betöltésére, illetve a nyugdíj összegére. Figyelemmel arra, hogy a nyugdíjjogszabályok értelmezése nem könnyű feladat, cikkünkben igyekszünk tisztázni a kérdést, hogy mi az összefüggés a nyugdíj és a részmunkaidő között. Először is érdemes tisztázni, a részmunkaidőnek nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a munkavállaló mikor mehet nyugdíjba: a részmunkaidőbe...

A tények makacs dolgok – sajtó-helyreigazítás a gyakorlatban II.

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2019.02.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vettük górcső alá: mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben.  A második részben ismételten a sajtó-helyreigazítás gyakorlati oldalával foglalkozunk: hogyan lehet sajtó-helyreigazítást kérni, milyen határidőkre kell odafigyelni. Ha az előző cikkünkben leírtak alapján megbizonyosodtunk arról, hogy személyünket érintően valamely médiatartalomban...

A földforgalmi törvény változásai – I. rész

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2019.01.24 | Ingatlan

2018.november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: földforgalmi törvény) módosította. A parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a Magyar Közlönyben pedig 2018. december 27-én került kihirdetésre. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módosítás) a kihirdetés...

Üzletrész átruházásának korlátozását szolgáló társasági jogi szabályok I.

Dr. Jean Kornél | 2019.01.17 | Cégjog

A korlátolt felelősségű társaságokat a jogirodalom tőke- és személyegyesítő funkcióval bíró gazdasági társaságoknak tekinti, figyelemmel arra, hogy bár a társasági formában hangsúlyosan jelenik meg a tőkeegyesítő funkció, de a tagoknak számos lehetősége van arra, hogy a társaság tagjainak változását korlátozzák. A tagokat megillető „elővásárlási jog”, a jog gyakorlása vételi jog kikötése esetén A Ptk. 3:167. § (2) bekezdése alapján a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész...