Keresés a cikkekben

Újra módosult a hulladéktörvény

A téma iránt érdeklődő olvasók bizonyára tudják, hogy hamarosan a MOL érdekeltségi körébe tartozó koncessziós társaság veszi át az Állam hulladékgazdálkodási feladatait. Ebből következően több módosítás történt a hulladéktörvényben, amelyek egy része már 2023. január 1-jén hatályba lépett, egy része pedig 2023. július 1-jén lép hatályba. A jelen bejegyzésben ismertetünk néhány fontosabb módosítást. A módosítás értelemszerűen érinti a hulladékbirtokosok kötelezettségeit. A hulladékbirtokosok...

Mi is az a lomhulladék?

A karácsonnyal óhatatlanul együtt járó – sokak által áldott, mások által átkozott – bevásárlási hullámmal szükségszerűen társul a nagy mennyiségű hulladék keletkezése. A köznyelvben ezt a típusú hulladékot szokás lomnak nevezni. Ugyanezzel a kifejezéssel találkozhatunk a rendszeresen szervezett lomtalanítások során. Érdemes megnézni, hogy hulladékgazdálkodási szempontból mi tekinthető hivatalosan lomhulladéknak. A lomhulladék egy nagyobb halmaz, a háztartási hulladék része. A hivatalos defi...

Néhány aktualitás a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a hulladéktörvényben

Talán vannak olyan kedves olvasók, akik az év végi hajrában még nem találkoztak a viszonylag frissnek mondható jogszabály-módosításokkal. Jelen bejegyzésben ezeket vesszük végig témakörök szerint. A környezetvédelmi törvény módosítása A módosításba bekerült, miszerint a környezethasználat az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat alapján nem jelentős környezeti hatással járó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat vé...

Mi a szerződésen alapuló tartozás?

Felszámolási eljárás több okból indítható, a leggyakoribb eset mégis az, amikor a hitelező valamely ki nem fizetett, lejárt és nem vitatott tartozása miatt kerül sor a kérelem benyújtására. A csődtörvény hatályos előírásai szerint ennek egyik, de talán legfontosabb feltétele, hogy az adós tartozása szerződésen alapuljon. De mennyire kell tágan vagy szűken értelmezni azt, hogy egy tartozás szerződésen alapul? Ebben a kérdésben igyekezett rendet tenni a Kúria 4/2013. Polgári jogegységi határoz...

A közigazgatási per megszüntetésének esetei

Egy peres eljárásban mindig kellemetlen, ha a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, de legalább ilyen kellemetlen az eljárás megszüntetése bármely olyan okból, amely a felperes szándékán kívül merül fel. Érdemes megnézni azokat az eseteket, amikor a bíróság egy közigazgatási perben megszünteti, vagy megszüntetheti az eljárást. Fontos a különbségtétel, mert a bíróság bizonyos esetekben a „megszünteti” fordulatot alkalmazza, vagyis a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, míg előfordul ol...

Határidők a közigazgatási eljárásokban

Mindennapjainkat át- és átszövik a feladatok, határidők, kötelezettségek. De nem csak nekünk, magánembereknek, hanem a hatóságoknak is vannak előírt határidői, amelyeket jogszabály határoz meg. Nézzük most meg általános jelleggel ezeket a határidőket és a vonatkozó főbb előírásokat! Az ügyintézési határidők az eljárás megindulásának napján kezdődnek, és az alábbiak szerint alakulnak: (i) automatikus döntéshozatal esetén 24 óra, (ii) sommás eljárásban 8 nap, (iii) teljes eljárásban pedig 6...

Cégalapítás 100%-ban online

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Kaltenecker Dániel | 2022.09.08 | Cégjog

A teljesen online cégalapítás lehetőségének megteremtését az Európai Unió írta elő a tagállamok részére az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i 2019/1151 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Digitális Irányelv) elfogadásával. Az új szabályozást 2022. augusztus 1-től a Cégtörvény [2006. évi V. törvény] új 9/G. §-a tartalmazza. A változások következ...

Alkatrész vagy hulladék? Néhány gondolat a hulladékká vált járművekről

Gyakran találkozni családi házak udvarán fűvel vagy leginkább gazzal benőtt, kibelezett gépkocsikkal, karosszériákkal. Bár úgy tűnhet, ezek akár hasznos alkatrészek is lehetnek, a jogi szabályozás korántsem ilyen elnéző és egyszerű. Érdemes megnézni, hogy a jogalkotó milyen kötelezettségeket ró a gépjármű-tulajdonosokra, valamint a gyártókra. A gépjármű tulajdonosa vagy birtokosa azt a gépjárművet, amelyet a forgalomból véglegesen ki szándékozik vonni, a gyártónak, forgalmazónak vagy bontóna...

Teljesítési segéd

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Kaltenecker Dániel | 2022.07.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Főszabály szerint a szerződést megkötő felek a saját kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe. Legegyszerűbben úgy is fogalmazhatunk, hogy a felek jogosultak alvállalkozó igénybevételére. Ezt a főszabályt a felek általánosan is kizárhatják a szerződésükben, de megállapodhatnak úgy is, hogy a szerződést kifejezetten a szerződő fél (vagy egy meghatározott személy) személyesen teljesítse. „[…] úgy tűnik a (2) bekezdés rendelkezéseiből, ho...

A hulladékártalmatlanítás főbb szabályai

Több cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy jelentős és indokolt törekvések vannak a keletkező hulladék minél nagyobb hányadának hasznosítására vagy újrahasználatára. Ugyanakkor mindezek ellenére szembesülni kell a ténnyel: a teljes hasznosítás vagy újrahasználat nem valósulhat meg. A nem használható, hasznosítható hulladékot ezért ártalmatlanítani kell. Csak a rend kedvéért idézzük az ártalmatlanítás fogalmát: ártalmatlanítás minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet ab...

Új lakások kötelező jótállása

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Kaltenecker Dániel | 2022.06.16 | Ingatlan

Ha jótállásról avagy köznapibb nevén garanciáról olvasunk, először inkább gondolunk valamilyen elektronikai eszközre, autóra, mint épületekre. Pedig önálló kormányrendelet vonatkozik a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásra [181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet]. Jelen cikkünkben röviden a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás szabályait ismertetjük. I. Mit jelent a garancia (jótállás)? A válaszhoz először definiálni kell a hibás teljesítés és a kellékszavatosság fogalmát, mivel...

Osztalékeltérítés

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Kaltenecker Dániel | 2022.06.02 | Cégjog

Sok korlátolt felelősségű társaság tartotta meg 2022 májusában taggyűlését, amelyen döntést hozhattak – nyereséges működés esetében – a tulajdonosokat megillető osztalékról is. Jelen cikkünkben az osztalékeltérítés fogalmát járjuk körbe. 1. Mi az az osztalék? Definíció szerint osztalék alatt a tagot megillető, a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeget kell érteni...

Az érdekelti perbelépés rendhagyó esete a közigazgatási perekben

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra. A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője. Önmagában az érdekeltek lehetséges körének a vizsgálata is érdekes lehet...

Tájékoztatásból elégtelen – a jogorvoslati tájékoztatás hiányának egyes kérdései

Évekkel ezelőtt megkezdődött az a folyamat, mellyel a jogalkalmazók kezdenek már megbarátkozni: bírósági és hatósági eljárásokban meghatározott ügyfelek kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal, hatóságokkal. Ez az előírás nemcsak kérelmekre, beadványokra, de a jogorvoslati eljárásokra is irányadó. A fő kapcsolattartási felület és mód a hatósági eljárásokban a véleményem szerint logikus és jól használható e-papír felület. A helyzet azonban csak látszólag egyszerű...

A megismételt hatósági eljárás korlátai

Immár 5. éve van hatályban az új közigazgatási perrendtartás, ami több újítást honosított meg a közigazgatási perekben. Az egyik legfontosabb vívmánynak minősíthetjük, hogy a bíróságoknak jóval szélesebb körben van lehetőségük a keresettel támadott közigazgatási határozatok megváltoztatására. Nézzük meg, milyen döntési lehetőségei vannak a bíróságnak abban az esetben, ha a keresetet alaposnak találja: a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, a közigazgatási cselekményt megsemmis...

A hulladékgyűjtés korlátai

Alapvetésként rögzíthetjük, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek legfontosabb ismérve, hogy hatósági engedély hiányában nem végezhetők. Természetesen, mint minden főszabály esetében, itt is léteznek kivételek, de ezen kivételesetek is bizonyos korlátokon belül érvényesülnek. Jelen bejegyzésben a hulladék gyűjtésével kapcsolatos kivételeket és azok korlátait mutatjuk be. A gyűjtés definíció szerint a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, ami ...

Módosul a szerződésünk egyik legfontosabb eleme, de nem szerződésmódosítás. Mi az?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Kaltenecker Dániel | 2022.03.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Egy eddig kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül fontos jogintézményre szeretnénk felhívni kedves olvasóink figyelmét: a szerződésátruházás jogintézményére. Miről is szól ez a jogintézmény? A Ptk. 6:208. §-a szabályai alapján egy háromoldalú megállapodással „a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.” A...

A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés két – Munka Törvénykönyvén kívüli – speciális esete

Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a Munka Törvénykönyvében (Mt.) nem szabályozott mely esetben fordulhat elő, hogy a munkavállalónk nem köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, magyarul nem kell dolgoznia. Az Mt. alábbi fundamentális rendelkezését jól ismerjük: munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni [Mt. 42. § (2) bekezdés a) pont]. A munkavégzés definícióját – eggyel kevésbé absztrakt módon – röviden az alábbiak szerin...

Módosítások a hulladéktörvényben XV. – Adatkezelési előírások

A GDPR előírásainak általános bevezetése és alkalmazása forradalmasította az adatkezelést, adatvédelmet, valamint az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az adatkezelés és az adatvédelem része lett a mindennapjainknak, és ez alól természetszerűleg a hulladékgazdálkodás sem kivétel. Mivel a hulladékképződés és az illegális hulladéklerakás megelőzése fontos és dedikált célkitűzés, az ezzel óhatatlanul fellépő adatkezelést is szabályozni szükséges. A hulladéktörvény adatkezelési rendelkezései alkal...

Módosítások a hulladéktörvényben XIV. – Változó biztosítéki előírások

Számos, korábban ismertetett újítás mellett a hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. Jelen blogcikkben a biztosítéki rendszer alapvető szabályait ismertetjük. A biztosíték típusai jellemzően: a pénzügyi biztosíték, a céltartalék és a biztosítás. 1. A pénzügyi biztosíték A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – nem tartozik ebbe a körbe a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó –...

Módosítások a hulladéktörvényben XIII. – Az illegális hulladéklerakás megelőzése

Az év végi szünet után folytatódik a hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk. Köztudott, hogy az illegális hulladéklerakás jelentős probléma, amelynek megoldása és megelőzése érdekében az államnak, és minden hulladékgazdálkodási szereplőnek jelentős erőfeszítéseket kell tenni. A hulladéktörvény módosítása is szem előtt tartja ezt a szempontot, és törekszik a megelőzés magasabb szintre emelésére, ezért megállapította a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc nyomonkövethető...

Módosítások a hulladéktörvényben XII. – Egyes eljárásjogi szabályok

A hulladékgazdálkodás piaci szereplői számára mindig lényeges, hogy ismerjék a tevékenységre vonatkozó eljárásjogi szabályokat, előírásokat. Mint oly sok más területen, itt is kiemelt fontosságú ezek betartása, alkalmazása, ezért érdemes röviden áttekinteni a módosításokat. A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban (i) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb 15 nap lehet, (ii) a hulladékgazdálkodási bírság kivételével – mely adók módjára behajtható köztartozás – a vég...

Módosítások a hulladéktörvényben XI. – Néhány gondolat a kiterjesztett gyártói felelősségről

A hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk egy korábbi részében [Módosítások a hulladéktörvényben (fogalmak) II.] már érintettük a kiterjesztett gyártói felelősség kérdését, de érdemes kicsit bővebben is bemutatni ezt az új jogintézményt. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer intézkedések együttese, összessége, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulla...

Módosítások a hulladéktörvényben X. – Jogkövetkezmények

Némi szünet után jelen blogbejegyzéssel folytatódik a hulladéktörvény – most már nem is olyan fiatal – lényegesebb módosításainak bemutatása. Minden jogi norma esetében, amely magatartási, cselekvési elvárásokat fogalmaz meg, vagy éppenséggel valamilyen magatartástól való tartózkodást vár el a hatálya alá tartozó személyekkel szemben – mely személyi hatály a hulladéktörvény esetében meglehetősen széles körű –, lényeges kérdés, hogy milyen módon és elsősorban milyen szankciórendszerrel kívánj...

Különélő szülő és gyermek kapcsolattartása III. – felelősség a kapcsolattartás szabályainak megszegéséért, a kapcsolattartás korlátozása, megvonása

Jelen cikkünkben folytatjuk a különélő szülő és gyermek kapcsolattartásának szabályait, külön kitérve a felelősségi szabályokra és a kapcsolattartási jog korlátozására.  Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. Ebbe a körbe mind a feleslegesen felmerült kiadások, mind az egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megtérítésének kötelezettsége b...

Különélő szülő és gyermek kapcsolattartása II. – a kapcsolattartás tartalma és rendezése

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fent...

Módosítások a hulladéktörvényben IX. – a hulladék jogellenes elhelyezése

Cikksorozatunk legutóbbi részében a hulladékbirtokosok megnövekedett kötelezettségeit tekintettük át. Ehhez kapcsolódóan érdemes azt is górcső alá venni, hogy miként módosultak – és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy szigorodtak – a jogellenes hulladékelhelyezés jogkövetkezményei a jelenleg hatályos szabályozás szerint. A hulladéktól továbbra is csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Az ingatlan tulajdonosát immár felelősség ter...

Módosítások a hulladéktörvényben VIII. – A hulladékbirtokos megnövekedett kötelezettségei

A hulladékbirtokosnak, mint leginkább érintettnek, eddig is jelentős kötelezettségei voltak a birtokában lévő hulladékkal kapcsolatosan, de a módosított hulladéktörvény igyekszik ezeket tovább konkretizálni, pontosítani. Új és fontos szabály – vélhetően az ingatlanokon belül felhalmozott hulladékok mennyiségének csökkentőse érdekében –, hogy természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, kétséget kizáróan az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási köz...

Módosítások a hulladéktörvényben VII. – A hulladékképződés megelőzése

A hulladékképződés megelőzése mindig dedikált célja volt a hatályos szabályozásnak, a hulladéktörvény módosítása azonban ezt új alapokra helyezi. Azon túlmenően, hogy alapelvi szinten is kezeli a hulladékképződés megelőzését, egy külön fejezetet szentel az erre vonatkozó előírások és az azt szolgáló minimumkövetelmények ismertetésének. A hulladékképződés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjét jelenti. Ennek megelőzése a hatályos szabályozás alapján az alábbi minimumkövetelményekkel b...

Módosítások a hulladéktörvényben VI. – A hulladékstátusz megszűnése

Újabb fejezetéhez érkezett a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatása. Korábbi, még a törvény módosítását megelőzően írt cikkeinkben már foglalkoztunk a hulladékstátusz megjelenésének problémájával, különös tekintettel a szennyezetlen talajra. Jelen írásunkban a hulladékstátusz megszűnésének új, fontosabb kritériumait ismertetjük. A hulladékstátusz megszűnésének a feltételei érdemben nem változtak, a módosítás mégis több lényeges változást hozott. Míg korábban az újrafeldolgo...

Különélő szülő és gyermek kapcsolattartása I. – Általános szabályok

A kapcsolattartás mind a gyermeki jogok, mind a szülői jogok érvényesülése szempontjából alapvető intézmény. Napjaink ítélkezési és jogalkalmazási gyakorlatában a legtöbb vitát váltja ki, nem elsősorban a szabályozás hiányosságai, hanem amiatt, hogy a családok felbomlásának, a családok kisebb családokra szakadásának, a szülők házassága felbontásának vagy élettársi kapcsolata megszűnésének a következményeként sok – és egyre több – gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy különélő szülőjével a csalá...

Módosítások a hulladéktörvényben V. – Melléktermék

Rövidebb szünet után folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatását. Cikksorozatunk ezen részében a melléktermékre vonatkozó új előírásokat ismertetjük. Csak emlékeztetőül: a melléktermék olyan anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása. További feltételei a melléktermék minősítésnek, hogy az ilyen anyag vagy tárgy további felhasználása biztosított legyen, elő...

Szülői felügyelet gyakorlása I. – A szülők megállapodása

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A Ptk. fent hivatkozott jogszabálya nem változtat a korábbi szabályokon. A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre. A különélő szülőknek a közös szülői f...

Szülői felügyelet tartalma IV. – A gyermek törvényes képviselete

A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A gyermek kiskorúságánál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, azaz főszabályként nem járhat el önállóan. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a jognyilatkozat érvényességéhez főszabályként a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata érvénytelen, helyette törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot....

Módosítások a hulladéktörvényben IV. – Intézkedések, megoldások a hulladékhierarchia érvényesítése során

A hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunk következő részében – némileg kapcsolódva az alapelvekhez – a hulladékhierarchia érvényesítésével kapcsolatos új intézményeket, ösztönző rendszereket mutatjuk be. A hulladékhierarchia meghatározása nem új keletű, hiszen a hulladéktörvény korábban is tartalmazta, a módosítás azonban gazdasági és egyéb olyan intézkedéseket társít hozzá, amelyek elősegítik annak alkalmazását, érvényre juttatását. Tényleg csak a rend kedvéért isme...

Módosítások a hulladéktörvényben III. – Alapelvek

Folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunkat, melynek mostani része az alapelvekben bekövetkezett változásokat mutatja be. 1. Az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elvét felváltotta a hulladékképződés megelőzésének elve. Ezen új alapelv több fontos részelemet is tartalmaz. Elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának cs...

Módosítások a hulladéktörvényben II. – Fogalmak

Egy korábbi blogbejegyzéssel útjára indítottuk a hulladéktörvény módosításának bemutatását szolgáló cikksorozatunkat. Ahogy arra ígéretet tettünk, ezúttal ismertetünk néhány fontos új, illetve módosított fogalmat a hulladéktörvényből. A fontosabb módosított fogalmak az alábbiak: Anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzel...

Szülői felügyelet tartalma III. – A gyermek vagyonának kezelése

A szülői felügyelet fontos eleme a gyermek vagyonának kezelése. Ez alapján a szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a Ptk. szerint nincs kivéve a kezelésük alól. Nem kezelhetik a szülők azt a vagyont, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, továbbá azt a vagyont sem, amellyel a törvény értelmében a gyermek maga rendelkezik. Ez utóbbi körbe tartozik a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelm...

Módosítások a hulladéktörvényben I.

Meglehetősen régóta napirenden van a hulladéktörvény módosítása, amely végül 2021. február 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A módosítás több ütemben lép hatályba. Amint azzal egy korábbai blogcikkben foglalkoztunk, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a módosítás egyik része az Alaptörvény XIII. cikkének sérelme miatt alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a köztársasági elnök a hulladékgazdálkodás rendszerének átalakítását, illetve a törvényjava...

Közérthetően a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2021.03.04 | Ingatlan

Január elején hatályba lépett az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény, a hozzá tartozó rendelettel együtt. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben támogatva a felek egyezségkötését. Jelen cikkünkben, a teljesség igénye nélkül, a jogszabály nyújtotta főbb lehetőségeket ismertetjük az osztatlan közös f...

Kármegosztás alkalmazhatóságáról a sérelemdíj mértékének megállapítása során

A Kúria 2021-ben hozott friss döntésével is megerősítette azt a következetes bírói gyakorlatot, hogy sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye. A döntés alapját egy olyan élethelyzet képezte, ahol egy szakértőként dolgozó közalkalmazott vezetői megbízatását a munkáltató bíróság által megállapítottan jogellenesen vonta vissza. Nem csak a vezetői pótlékát, hanem a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét is megvonta a munkáltató. Ezzel őt anyagilag nehéz helyz...

Bevezetés a természetvédelembe II. – Alapelvek

A természetvédelem jogi szabályozása legfontosabb területei bemutatását az alapfogalmak után az alapelvek rövid ismertetésével folytatjuk. Kiemelendő, hogy a természetvédelem – akárcsak a környezetvédelem – nem csak a természetes, hanem a jogi személyekre, mint környezethasználókra is ró kötelezettségeket. Így minden természetes és jogi személynek, valamint egyéb szervezetnek kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében – a tőlük elvárható mértékben, ami ter...

Üzletrészt örököltem, ezzel a társaság tagjává válok?

Dr. Demény Zoltán | 2021.02.04 | Cégjog

Önmagában az üzletrész megöröklésével nem válunk a gazdasági társaság tagjává. Öröklés esetén ugyanis, amennyiben tényleg a gazdasági társaság tagjává kívánunk válni – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett –, kérnünk kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. A taggá válás tehát az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és írásban megtett kérelem előterjesztése esetén az örökösi minőség igazolása mellett következhet be. E körben fontos hangsúlyoz...

Döntött az Alkotmánybíróság, alaptörvényellenes az új hulladéktörvény egyik rendelkezése

Nagy port vert fel és jelentős hullámokat gerjesztett a hulladéktörvény legújabb módosítása. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy a köztársasági elnök a Parlament által elfogadott, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 49. § (1) bekezdése, 38. § (2) bekezdése és 62. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybírság a törvény 49. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességére irányuló indítványt al...

Bevezetés a természetvédelembe I. – Alapfogalmak

Egy korábbi cikksorozatban a környezetvédelem területén az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó főbb előírásokat mutattuk be. Most arra teszünk kísérletet, hogy a környezetvédelem, mint általános terület egyik legismertebb és sokak által szívügyüknek tekintett alterületére, a természetvédelemre helyezzük a fókuszt, és bemutassuk néhány bejegyzésen keresztül. Mindenekelőtt érdemes tisztázni néhány természetvédelmi jogi alapfogalmat, melyet ebben az első cikkben teszünk meg. Eze...

Cégalapítás és NAV: mikor merülhet fel probléma az adószámmal?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2021.01.07 | Cégjog

Egy cég alapítása során az alapítással kapcsolatos jogi munka sokszor egyszerűbbnek tűnhet, mint a cég alapítását megelőző, és a cég jövőjéről szóló komplex döntések sokasága. A gördülékeny indulást azonban számos jogi és/vagy bürokratikus buktató teheti nehezebbé. Amennyiben a cégalapításhoz szükséges okiratok elkészültek, azok aláírására és cégbíróság felé történő benyújtására sor került, a cégbíróság a beadott bejegyzési kérelem alapján továbbítja az iratokat a Nemzeti Adó- és Vámhivata...

A nyilvánosság szerepe a környezetvédelemben

A modern, demokratikus társadalmakban egyre inkább elvárás, hogy a nyilvánosság minél szélesebb körben szerepet kapjon, mint társadalom- és véleményformáló erő. Nincs ez másképp a környezetvédelemben sem, ahol a jogalkotó törekszik arra, hogy biztosítsa a nyilvánosság megjelenésére irányuló megalapozott igényt. A részvétel joga megilleti a magánszemélyeket, jogi személyeket és jogi személyiség nélküli szervezeteket is. Természetesen ezt a részvételi lehetőséget nem korlátlanul lehet ...