Keresés a cikkekben
Keresett kifejezés: bihary
Dr-Bihary-akos100
Dr-Bihary-akos-sm
Dr. Bihary Ákos
Új peres rezsim: itt az egyszerűsített per
A 2025. augusztus 19. napjától hatályos új polgári perrendtartási szabályok egyik figyelemre méltó újítása az egyszerűsített peres eljárás.
Egyszerűsített peres eljárás: gyorsabb ítélet, szigorúbb szabályok
Az eljárás célja, hogy a felek előzetes megállapodása alapján gyorsabb és koncentráltabb perlefolytatást tegyen lehetővé. Bár a szabályozás új, már most érdemes megismerni a részleteit, különösen azoknak, akik szerződéses jogvitáik esetében a pereskedés időigényét csökkentenék.
Milyen ü...
A kiemelt környezetvédelmi szabályszegés jogkövetkezményei
Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztunk egy új jogintézménnyel, a kiemelt környezetvédelmi szabályszegéssel. A kiszabható bírságtételek mellett érdemes megemlíteni az egyéb hátrányos jogkövetkezményeket is.
A tevékenységre kiható jogkövetkezmény, hogy a környezetvédelmi hatóság a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető tevékenységének gyakorlását a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető ekkénti minősítését eredményező döntés véglegessé válását követően a jogsértő tevé...
A közös tulajdon megszüntetése iránti perek
A közös tulajdon számos élethelyzetben előfordul, legyen szó öröklésről, házassági vagyonközösség megszűnéséről vagy akár közös ingatlanbefektetésről. Amikor a tulajdonostársak között érdekellentét alakul ki, gyakran merül fel a kérdés: hogyan lehet megszüntetni a közös tulajdont, és milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre? Cikkünkben áttekintjük a közös tulajdon megszüntetésének módjait, a peres eljárás menetét, valamint kitérünk az 1/2017. (IX.11.) PK véleményben foglalt specialitásokr...
A klímagázokkal kapcsolatos nyilvántartás kérdései, a klímavédelmi bírság
Egy korábbi blogcikkben érintettük a vállalkozások klímagázokkal kapcsolatos kötelezettségeit, ide értve a nyilvántartási kötelezettséget is. A nyilvántartási kötelezettség mellett ugyanakkor a vállalkozásokat regisztrációs kötelezettség is terheli, figyelemmel arra, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKH) is vezet nyilvántartást a klímagázokkal kapcsolatosan.
Az NKH egységes adatbázist hoz létre és üzemeltet, melynek célja a klímagázok forgalomba helyezésének, felhasználásának és ártalm...
Új szabály a közös tulajdon megszüntetési perekben: vége a vagylagos ítéletek korszakának?
Korábban blogunkban részletesen bemutattuk, hogy a közös tulajdon megszüntetése során a bíróság milyen lehetőségekkel élhet annak érdekében, hogy a tulajdonosi konfliktust véglegesen rendezze. A Kúria Pk. 1/2017. (IX. 11.) számú véleményének 3. pontja szerint kivételesen lehetőség volt vagylagos (alternatív) rendelkezések alkalmazására, például úgy, hogy az egyik tulajdonostársat megváltásra kötelezték, azzal, hogy ennek elmaradása esetén árverést rendeltek el.
Ez a gyakorlat 2025 januárjá...
Pénzgyűjtés vagy prevenció? Jelentősen növekedő bírságtételek
A hatóságok kezében eddig is jelentős fegyver volt a egyes jogellenes tevékenységekkel kapcsolatosan a bírság, mint joghátrány alkalmazása, de a legutóbbi módosítás ha lehet, még elrettentőbbé tett ezt a szankciót. A kiszabható tételek ugyanis jelentős mértékben növekedtek. Ezt szeretnénk néhány példán keresztül illusztrálni.
Az új bírságtételeket tartalmazó módosítás 2025. május 1-jén lépett hatályba, és azokat a módosítás hatálybalépése után elkövetett szabályszegésekkel összefüggésben i...
A vállalkozások klímagázokkal kapcsolatos kötelezettségei
Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése régóta napirenden lévő kérdés, melynek további előmozdítása érdekében 2025. január 1-jétől a vállalkozásokat újabb kötelezettségek terhelik. A törvény általános szabályokat is megfogalmaz. Ezen szabályok során részben visszaköszönnek a hulladékokkal kapcsolatos általános előírások.
Így a klímagázokkal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell a klímagázok minél hatékonyabb használatára és a klímagázok mennyiségének, valamint az éghajlat...
Minden, amit az előzetes végrehajthatóságról tudni érdemes
Az előzetes végrehajthatóság jogi fogalma talán bonyolultnak tűnik, de valójában egyszerű kérdést válaszol meg: mikor lehet egy ítéletet azonnal végrehajtani, még akkor is, ha az nem vált jogerőssé? Ebben a cikkben közérthetően bemutatjuk az előzetes végrehajthatóság alapjait, hogy bárki könnyen eligazodhasson a témában.
Mit jelent az előzetes végrehajthatóság?
Az előzetes végrehajthatóság azt jelenti, hogy a bíróság által hozott döntést a jogerő előtt végre lehet hajtani. Ez azért fontos, ...
Meddig terjed az érdekelt „mozgástere” a közigazgatási perekben?
A közigazgatási perek megújult szabályai az „ügyfél” fogalom mellett a polgári perek „beavatkozó” fogalma helyett bevezették az „érdekelt” fogalmát.
Az érdekelt olyan személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti. A hangsúly ez esetben a közvetlenségen van.
Az érdekeltet a peres felekkel azonos eljárási jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. Fontos eljárási szabály, hogy ...
A tartozások elszámolása
Jelen írásunkban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy miként kell/lehet elszámolni a kötelezett (adós) részteljesítését, másképpen fogalmazva: hogyan kell elszámolni, ha a több követelésünknek csak egy részét fizeti meg a kötelezett (adós).
Mit értünk részteljesítés alatt? Ha a pénztartozás teljesítéseként a kötelezett által megfizetett összeg az egész követelés (tartozás) kiegyenlítésére nem elegendő.
Miért fontos téma ez? Nagyon sok szempontból; főleg a gazdasági forgalommal összefügg...
Néhány „jó, ha tudjuk” a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételével kapcsolatosan II.
Egy korábbi blogbejegyzésben ismertettünk néhány lényeges előírást a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételi szabályaival kapcsolatosan. Ezek a díjfizetésre, és annak esetleges elmulasztására vonatkozó főbb előírások voltak. Ebben a második részben bemutatjuk, milyen előírások vonatkoznak az érintett hulladékok gyűjtésére és tárolására.
A települési hulladékot az ingatlanhasználónak
a hulladék képződésének helye szerinti ingatlan területén vagy
a hulladé...
A jogi fikciókról általában és konkrét példákon keresztül
Jelen írásunkban a jogi fikció fogalmával foglalkozunk és egy-két konkrét példán keresztül szemléltetjük a gyakorlati alkalmazását.
Mit értünk jogi fikció alatt?
A fogalom pontos definícióját nem jogszabályok rögzítik, hanem a jogirodalom. Az általánosan elfogadott definíció szerint: „Fikcióról akkor beszélünk, ha a jogalkalmazás során törvény (valamely jogi norma) alapján egy bizonyosan valótlan tényállást kell valósnak elfogadni. Ebben az esetben az ellenbizonyítás lehetősége értelemszer...
Néhány „jó, ha tudjuk” a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételével kapcsolatosan I.
Már több mint egy éve barátkozunk, ismerkedünk magánszemélyként és gazdálkodóként az új hulladékgazdálkodási szabályokkal, és mindig van olyan új körülmény, amire érdemes felhívni a figyelmet. Ilyen a címben is szereplő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és annak igénybevételi szabályai is.
Mi is az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység?
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység egy kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási rés...
Változó jogorvoslati rendszer a környezetvédelmi eljárásokban
Lassan már kezd kikopni az emlékezetből, amikor még az első fokú hatósági döntésekkel szemben fellebbezésnek volt helye. Egy nemrég megszületett jogszabály-módosítással most bizonyos ügyekben ismét visszaállt ez a rendes jogorvoslati lehetőség.
A változás egyes környezetvédelmi hatósági eljárásokat érint. Az érintett eljárások az alábbiak:
• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 1–3. számú mellékle...
Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése egy árverés tükrében
Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy milyen lehetőségei vannak az árverési vevőnek, aki nem lakottan szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát árverés útján, de az ingatlanban mégis benne marad valaki (akár az adós vagy az általa beköltöztetett más személy).
A választ a végrehajtási törvény adja meg.
A kiindulási pont, hogy az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésér...
Néhány gondolat a közmeghallgatásról
A környezetvédelmi ügyekben kiemelt fontossága van annak, hogy az érintett lakosság megfelelő mértékű és tartalmú információhoz jusson, valamint kifejthesse a véleményét. Ennek egyik eszköze a közmeghallgatás intézménye.
Közmeghallgatást az alábbi esetekben kell tartani:
a) amennyiben a környezetvédelmi hatóság az érdekeltet felülvizsgálatra kötelezi azért, mert nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés ha...
Új lehetőségek a közigazgatási perekben
Jól ismert, és talán túlzás nélkül állítható, hogy a jogkereső közönség által közkedvelt lehetőség a közigazgatási eljárásokban, amikor a hatóság saját hatáskörben módosítja vagy visszavonja a döntését.
Csak a rend kedvéért idézzük fel, hogy erre a hatóságnak két módon van lehetősége:
az ügyfél által benyújtott keresetlevél alapján vagy
hivatalból.
Mindkét esetben feltétele a döntés visszavonásának vagy módosításának annak jogszabálysértő jellege.
[reklam reklam_slug="ecovis-...
Mit jelent az, hogy „földhasználati jogosultság”?
Jelen írásunkban a földhasználati jogosultságról írunk. Felhívjuk a kedves olvasó figyelmét, hogy korábbi cikkünkben a földhasználati jogról írtunk, amely a Ptk. szerinti jogintézmény. Jelen cikkünk témája a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) szerinti földhasználati jogosultság és nem a Ptk. szerinti jog.
Az alapkiinduló pont, hogy vagy a termőföld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező műveli a t...
Vigyázat, büntetnek – jelentősen nőttek a munkavédelmi bírságok tételei
2024. március 1-től jelentősen változtak a munkaügyi és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok.
A két releváns jogszabály a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, és a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól.
A munkaügyi bírság ...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott rendszere III.
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályaival foglalkozó utolsó cikk a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat ismerteti.
Céltartalék képzésére a hulladéklerakó üzemeltetője köteles.
A céltartalék azt hivatott szolgálni, hogy fedezetet nyújtson a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására alkalmas költségekre, továbbá a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszt...
Lehetőségek a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére
Jelen cikkünkben két, egymás mellett álló lehetőséget ismertetünk a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk az egyik szabályait – nevezzük „A” lehetőségnek. E helyen korábbi írásunknak csak a leglényegesebb megállapításait idézzük. A másik, „B” lehetőség szabályainak részletes ismertetésétől is eltekintünk, mivel jelen cikk célja a két lehetőség rövid összehasonlítása.
„A” lehetőség
A földeken fennálló osztatlan közös tu...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott rendszere II.
Egy 2 héttel ez előtti blogbejegyzésben ismertettük környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályainak főbb elemeit. A mostani cikk a pénzügyi biztosítékra vonatkozó előírásokat mutatja be.
A pénzügyi biztosíték formái az alábbiak lehetnek azzal, hogy a pénzügyi biztosíték képzésére kötelezett a pénzügyi biztosíték formáját maga választja meg:
a) biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, biztosító által nyújtott kezesi biztosítás, vagy garancia,
b) a hitelintézet által...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott rendszere
Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a 2022. évi hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. A jogi környezet újabb változása indokolttá teszi, hogy ismét foglalkozzunk a környezetvédelmi biztosítás kérdésével.
A környezetvédelmi biztosítás megkötésére olyan gazdálkodó szervezet köteles,
(i) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik,
(ii) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási...
Társasházi közgyűlés tulajdonosok általi összehívása
Köztudomású tény, hogy a társasházakkal kapcsolatos ügyek szereplői között nem ritkaság a konfliktus. Ez némiképp a jogviszonyok természetéből is fakad. Jelen cikkünkben azt az esetet vesszük górcső alá, amikor a közös képviselő és a tulajdonosok között van vitás helyzet, és különösen azt taglaljuk, miképpen lehet a társasház közgyűlését összehívni, akár a közös képviselő leváltása tárgyában akkor, ha a közös képviselő nem hajlandó lemondani.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvé...
Dióhéjban a visszaváltási díjról III.
Két korábbi blogbejegyzésben is foglalkoztunk a visszaváltási díj rendszer gyártókra és forgalmazókra vonatkozó előírásaival. Most érintsük röviden a fogyasztókra vonatkozó szabályokat.
Mi az, ami egy fogyasztót a leginkább érdekelheti? Vélhetően a rá vonatkozó előírások, valamint maga a díj. Nézzük meg tehát az ezekre a kérdéskörökre vonatkozó legfontosabb előírásokat.
Amennyiben a termék kötelezően visszaváltási díjas, de nem újrahasználható, úgy darabonként 50 forint visszaváltási dí...
Dióhéjban a visszaváltási díjról II.
Egy korábbi blogbejegyzésben elkezdtük bemutatni a visszaváltási díj rendszerének egyes fontosabb elemeit, valamint a gyártók kötelezettségeit. A folytatásban a forgalmazó lényegesebb jogait és kötelezettségeit mutatjuk be röviden.
A rendelet alkalmazásában forgalmazónak minősül a visszaváltási díjas terméket a fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, amely a rendelet alapján visszaváltási helyet működtet. Lényeges elem, hogy a forgalmazó a terméket közvetlenül a fogasztónak ér...
Dióhéjban a visszaváltási díjról I.
A hazai hulladékgazdálkodás folyamatban lévő új alapokra helyezésének egyik lényeges fejezete a visszaváltási díj rendszer bevezetése. Jelen blogbejegyzésben röviden ennek a rendszernek a legfontosabb elemeit szedjük össze.
Elsőként érdemes megnézni, mi tartozik a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe.
A paletta elég széles, ide tartoznak ugyanis a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üv...
Épület fő rendeltetési jellegének megváltoztatása
Jelen sorok szerzői feltételezik, hogy nem előszőr olvasnak jogi témájú cikket. (Ha esetleg tévedtünk, akkor kérjük, hogy az oldalon található elérhetőségeinken jelezzék ezt és az első 20 jelentkezőt meghívjuk egy kávéra irodánkba.) Ebből a feltételezésből kiindulva merjük azt állítani, hogy így vagy úgy, de találkozott már az olvasó tulajdoni lappal vagy legalábbis a fogalommal. Ha ezen feltevésünk is megállja a helyét, akkor nem jelent újdonságot, hogy egy ingatlan tulajdoni lapja, ha van r...
Új lehetőség, a környezetvédelmi hatósági szerződés
Immár több mint egy hónapja, 2023. szeptember 22-től lehetőség van arra a még fennálló veszélyhelyzet ideje alatt, hogy a 432/2023. (IX. 21.) Korm. rendelet alapján a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel valamely jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést kössön.
A környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfélnek az alábbiak vállalására van lehetősége:
felhagy a jogsértő magatartással, és
magatartását a környezetvédelmi hatós...
Szőr mentén a panasztörvényről III. – a bejelentők védelme
A témával foglalkozó harmadik bejegyzésben azt mutatjuk be, hogy milyen védelmi mechanizmusokat kíván alkalmazni a jogalkalmazó a bejelentőkkel szemben.
Érdemes itt egy kis kitérőt tenni, és megnézni, mit fogalmaz meg a törvény alapját képező uniós rendelet ezzel kapcsolatosan:
„A visszaélést potenciálisan bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak. Ezzel összefüggésben mind uniós, mind nem...
Szőr mentén a panasztörvényről II. – határidők, intézkedések
Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) személyi hatályával. A jelen bejegyzésben a rendszer működésével kapcsolatosan mutatjuk be a legfontosabb határidőket, valamint a szükséges intézkedéseket.
A bejelentő a bejelentést mind írásban, mind szóban megteheti. A szóbeli bejelentést telefonon, más hangüzenetküldő rendszer útján va...
Jövőre már csak elektronikus aláírással lehet ingatlanügyletet kötni
Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az új ingatlan-nyilvántartási törvény alapelveivel, egy másikban pedig külön a nyilvánosság alapelvével, melyeket ezúton is ajánlunk a Tisztelt Olvasó szíves figyelmébe. Jelen cikkünkben tovább boncolgatjuk az ingatlan-nyilvántartási törvényt, elmerülünk annak rejtelmeiben. Témánk ezúttal az elektronikus aláírás és az új ingatlan-nyilvántartás kapcsolódása.
Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI....
Termőföld tulajdonjogának megszerzése elbirtoklással
Jelen cikkünkben a termőföld tulajdonjogának elbirtoklással történő megszerzése lehetőségét járjuk körül.
Első körben definiálnunk kell az elbirtoklás általános szabályát.
Az Polgári Törvénykönyvről szóló 2023. évi V. törvény (Ptk.) szabályai szerint amennyiben valaki 15 éven át sajátjaként és szakadatlanul birtokol egy ingatlant, elbirtoklás útján automatikusan megszerzi annak tulajdonjogát, és még arra sincs szükség, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön...
Öröklés és ügyvédi titok, avagy megismerheti-e az örökös az örökhagyó ügyvédi titokkal védett titkait?
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy az örökösök megismerhetik-e az örökhagyó ügyvédi titokkal védett titkait.
Az ügyvédi titok fogalma
A válaszhoz tisztáznunk kell, mi is az az ügyvédi titok. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az ügyvéd titoktartási kötelezettsége az egyik legfontosabb garanciális szabály; e nélkül nem is lehetne ügyvédi tevékenységet folytatni. Az ügyvédi titok védelmét tehát törvényi szinten kell védeni, melyben meg kell határozni
az ügyvédi titok...
Szőr mentén a panasztörvényről I. – a törvény személyi hatálya a magánszektorban
Hamarosan hatályba lép a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény).
A Törvény deklarált célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, nem elvitatva a bejelentések jelentőségét a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatók esetében sem. Nem kevésbé fontos szempont a korrupció elleni fellépés.
A Törvény jelentősége tehát abban áll, hogy az állami és ö...
Egy kis számvitel koncesszori alvállalkozóknak
Vészesen közeledik július 1-je, amikor új élet és új időszak veszi kezdetét a hazai hulladékgazdálkodásban.
Minden bizonnyal a koncessziót elnyert MOL Nyrt. által alapított koncessziós társaság alvállalkozói is gőzerővel készülnek az új feladatokra, így nem árt ismertetni azokat a gyakorlati elvásárokat, amelyek a számviteli feladatok körében várnak rájuk.
A Ht. külön előírásokat tartalmaz a koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozó, az érintett hulladékégető mű, valamint a B3 alkate...
Az előzetes változásbejegyzésről
Jelen cikkünkben azt járjuk körül, hogy lehetőség van-e egy jövőbeli cégjegyzéki változást előre bejegyezni a cégnyilvántartásba.
A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén olyan döntés meghozatala is felmerül, amely valamilyen jövőbeli eseményhez (változáshoz) kapcsolódik. Gondoljunk csak bele: egy ügyvezető lemond a tisztségéről úgy, hogy az új ügyvezető munkába állásáig még ellátja a feladatait vagy az székhelyváltozásnál a taggyűlés döntés...
Változnak a hulladékbirtokos kötelezettségei
Számos újságcikk jelent már meg abban a témában, hogy július 1-től jelentős változás következik be a hazai hulladékgazdálkodásban. Ezek a változások nagyrészt strukturálisak, de érintik a hulladékbirtokosokra vonatkozó előírásokat is. Érdemes ezért ezeket ismét áttekinteni, mert a változás időpontja már nincs messze.
Az nem változik, hogy a hulladékbirtokosnak gondoskodnia kell a hulladék kezeléséről. Ennek a módjai azonban pont a hulladékgazdálkodás rendszerében bekövetkezett változás miatt...
Az osztályos egyezség
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy az örökösök felülírhatják-e az örökhagyó végakaratát vagy a törvényes öröklés rendjét.
A válasz – ahogyan azt a kedves olvasó megszokhatta – összetett.
Az örökhagyó végakaratát teljes egészében nem lehet felülírni, azaz az általa örökösként nevezett személyt mindenképpen részesíteni kell a hagyatékból, ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad az örökösként érdekelteknek arra, hogy megállapodjanak az örökségük egymás közötti megosztá...
Érdekes kérdés: megszüntethető-e a szerződésmódosítás egyoldalúan?
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy egyoldalú jognyilatkozattal meg lehet-e szüntetni a szerződésmódosítást úgy, hogy az az alapszerződésünket ne érintse.
Gondoljunk csak bele: a privát és az üzleti szférában is gyakran előforduló eset, hogy egy tartós szerződés alapján valamilyen alapcsomagot tartalmazó szolgáltatást veszünk igénybe rendszeresen (pl.: felhő, stream, IT-support, adatbázis-hozzáférés stb.), majd később felmerül az igényünk arra, hogy az alapcsomagon felül, arra al...
Mit jelent az, hogy „földhasználati jog”?
A földhasználat szó köznapi értelemben számos jelentéssel bírhat. Természetesen a jog igyekszik kerülni az olyan helyzeteket, amikor egy kifejezés alatt nem pontosan egy jogintézményről van szó (vö. normavilágosság alkotmányos követelménye). Nincs ez másként a földhasználati joggal sem. Lássuk tehát, mit takar a földhasználati jog kifejezés.
Ha leánykori nevén mutatnám be a fölhasználati jogot akkor talán hamarabb ismerős lesz: földhasználati jog, született osztott (föld)tulajdon.
Egy régi ...
Mit tehetünk, ha megszűnt céget akarunk töröltetni az ingatlan-nyilvántartásból?
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy gazdasági társaság úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy közhiteles hatósági nyilvántartásban (pl. ingatlan-nyilvántartásban) még fel van tüntetve mint adott jog (pl. jelzálogjog vagy tulajdonjog) jogosultja. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, mi a teendő, ha töröltetni akarjuk a jogutód nélkül megszűnt cégre vonatkozó bejegyzést.
A válasz attól függ, hogy milyen jogról van szó: tulajdonjogról vagy más jogról.
Más, nem tulajdonjog esetében
Ame...
A keresetváltoztatás lehetőségei a perfelvétel lezárását követően
Ügyfeleink, mielőtt polgári peres eljárás megindítását fontolgatják, gyakran és félve kérdezik: „Ügyvéd úr, meddig fog ez a per tartani?”
A válaszunk a nem is annyira új perjogi kódex (a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Pp.) hatálybalépése óta nem feltétlenül a szokásos („Évekig/sokáig/nem lehet tudni/az attól függ”), mivel az új Pp. bevezette visszaállította [az 1911. évi I. törvénycikk, az ún. Plósz-féle polgári perjogi kódex vezette be a magyar perjogba, elérhető itt.] az ún. osztott persz...
Új felszámolási intézmény: a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai
A különböző okokból elrendelt veszélyhelyzetekre hivatkozással már eddig is több jogterületen, így a felszámolási eljárásokban is számos, az általánostól eltérő szabállyal találkozhattunk.
Egy egészen friss ilyen típusú jogintézmény a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai, mely 2023. március 2-án lépett hatályba [64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet]. Az új szabályokat azokban az eljárásokban kell alkalmazni, melyek az okból kerültek elren...
Bizonyítás a hulladékgazdálkodási eljárásban
Aki gyakran jár el hatósági eljárásokban, tudja: az az egyik alapvetés, hogy a hatóságnak tényállástisztázási kötelezettsége van. Az erre vonatkozó előírásokat a hatósági eljárásokra vonatkozó mindenkor hatályos törvény, jelenleg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény írja elő.
Vannak azonban egyedi, speciális eljárások, amelyek esetében érvényesül a „lex specialis derogat legi generali” elve, azaz a különös előírás úgymond lerontja az általános szabályt. Ez az elv részben ér...
Újra módosult a hulladéktörvény
A téma iránt érdeklődő olvasók bizonyára tudják, hogy hamarosan a MOL érdekeltségi körébe tartozó koncessziós társaság veszi át az Állam hulladékgazdálkodási feladatait. Ebből következően több módosítás történt a hulladéktörvényben, amelyek egy része már 2023. január 1-jén hatályba lépett, egy része pedig 2023. július 1-jén lép hatályba. A jelen bejegyzésben ismertetünk néhány fontosabb módosítást.
A módosítás értelemszerűen érinti a hulladékbirtokosok kötelezettségeit.
A hulladékbirtokosok...