Keresés a cikkekben
Keresett kifejezés: bihary
Dr-Bihary-akos-sm
Dr. Bihary Ákos
Új lehetőségek a közigazgatási perekben
Jól ismert, és talán túlzás nélkül állítható, hogy a jogkereső közönség által közkedvelt lehetőség a közigazgatási eljárásokban, amikor a hatóság saját hatáskörben módosítja vagy visszavonja a döntését.
Csak a rend kedvéért idézzük fel, hogy erre a hatóságnak két módon van lehetősége:
az ügyfél által benyújtott keresetlevél alapján vagy
hivatalból.
Mindkét esetben feltétele a döntés visszavonásának vagy módosításának annak jogszabálysértő jellege.
[reklam reklam_slug="ecovis-...
Mit jelent az, hogy „földhasználati jogosultság”?
Jelen írásunkban a földhasználati jogosultságról írunk. Felhívjuk a kedves olvasó figyelmét, hogy korábbi cikkünkben a földhasználati jogról írtunk, amely a Ptk. szerinti jogintézmény. Jelen cikkünk témája a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) szerinti földhasználati jogosultság és nem a Ptk. szerinti jog.
Az alapkiinduló pont, hogy vagy a termőföld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező műveli a t...
Vigyázat, büntetnek – jelentősen nőttek a munkavédelmi bírságok tételei
2024. március 1-től jelentősen változtak a munkaügyi és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok.
A két releváns jogszabály a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, és a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól.
A munkaügyi bírság ...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott rendszere III.
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályaival foglalkozó utolsó cikk a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat ismerteti.
Céltartalék képzésére a hulladéklerakó üzemeltetője köteles.
A céltartalék azt hivatott szolgálni, hogy fedezetet nyújtson a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására alkalmas költségekre, továbbá a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszt...
Lehetőségek a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére
Jelen cikkünkben két, egymás mellett álló lehetőséget ismertetünk a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk az egyik szabályait – nevezzük „A” lehetőségnek. E helyen korábbi írásunknak csak a leglényegesebb megállapításait idézzük. A másik, „B” lehetőség szabályainak részletes ismertetésétől is eltekintünk, mivel jelen cikk célja a két lehetőség rövid összehasonlítása.
„A” lehetőség
A földeken fennálló osztatlan közös tu...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott rendszere II.
Egy 2 héttel ez előtti blogbejegyzésben ismertettük környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályainak főbb elemeit. A mostani cikk a pénzügyi biztosítékra vonatkozó előírásokat mutatja be.
A pénzügyi biztosíték formái az alábbiak lehetnek azzal, hogy a pénzügyi biztosíték képzésére kötelezett a pénzügyi biztosíték formáját maga választja meg:
a) biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, biztosító által nyújtott kezesi biztosítás, vagy garancia,
b) a hitelintézet által...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott rendszere
Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a 2022. évi hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. A jogi környezet újabb változása indokolttá teszi, hogy ismét foglalkozzunk a környezetvédelmi biztosítás kérdésével.
A környezetvédelmi biztosítás megkötésére olyan gazdálkodó szervezet köteles,
(i) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik,
(ii) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási...
Társasházi közgyűlés tulajdonosok általi összehívása
Köztudomású tény, hogy a társasházakkal kapcsolatos ügyek szereplői között nem ritkaság a konfliktus. Ez némiképp a jogviszonyok természetéből is fakad. Jelen cikkünkben azt az esetet vesszük górcső alá, amikor a közös képviselő és a tulajdonosok között van vitás helyzet, és különösen azt taglaljuk, miképpen lehet a társasház közgyűlését összehívni, akár a közös képviselő leváltása tárgyában akkor, ha a közös képviselő nem hajlandó lemondani.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvé...
Dióhéjban a visszaváltási díjról III.
Két korábbi blogbejegyzésben is foglalkoztunk a visszaváltási díj rendszer gyártókra és forgalmazókra vonatkozó előírásaival. Most érintsük röviden a fogyasztókra vonatkozó szabályokat.
Mi az, ami egy fogyasztót a leginkább érdekelheti? Vélhetően a rá vonatkozó előírások, valamint maga a díj. Nézzük meg tehát az ezekre a kérdéskörökre vonatkozó legfontosabb előírásokat.
Amennyiben a termék kötelezően visszaváltási díjas, de nem újrahasználható, úgy darabonként 50 forint visszaváltási dí...
Dióhéjban a visszaváltási díjról II.
Egy korábbi blogbejegyzésben elkezdtük bemutatni a visszaváltási díj rendszerének egyes fontosabb elemeit, valamint a gyártók kötelezettségeit. A folytatásban a forgalmazó lényegesebb jogait és kötelezettségeit mutatjuk be röviden.
A rendelet alkalmazásában forgalmazónak minősül a visszaváltási díjas terméket a fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, amely a rendelet alapján visszaváltási helyet működtet. Lényeges elem, hogy a forgalmazó a terméket közvetlenül a fogasztónak ér...
Dióhéjban a visszaváltási díjról I.
A hazai hulladékgazdálkodás folyamatban lévő új alapokra helyezésének egyik lényeges fejezete a visszaváltási díj rendszer bevezetése. Jelen blogbejegyzésben röviden ennek a rendszernek a legfontosabb elemeit szedjük össze.
Elsőként érdemes megnézni, mi tartozik a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe.
A paletta elég széles, ide tartoznak ugyanis a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üv...
Épület fő rendeltetési jellegének megváltoztatása
Jelen sorok szerzői feltételezik, hogy nem előszőr olvasnak jogi témájú cikket. (Ha esetleg tévedtünk, akkor kérjük, hogy az oldalon található elérhetőségeinken jelezzék ezt és az első 20 jelentkezőt meghívjuk egy kávéra irodánkba.) Ebből a feltételezésből kiindulva merjük azt állítani, hogy így vagy úgy, de találkozott már az olvasó tulajdoni lappal vagy legalábbis a fogalommal. Ha ezen feltevésünk is megállja a helyét, akkor nem jelent újdonságot, hogy egy ingatlan tulajdoni lapja, ha van r...
Új lehetőség, a környezetvédelmi hatósági szerződés
Immár több mint egy hónapja, 2023. szeptember 22-től lehetőség van arra a még fennálló veszélyhelyzet ideje alatt, hogy a 432/2023. (IX. 21.) Korm. rendelet alapján a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel valamely jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést kössön.
A környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfélnek az alábbiak vállalására van lehetősége:
felhagy a jogsértő magatartással, és
magatartását a környezetvédelmi hatós...
Szőr mentén a panasztörvényről III. – a bejelentők védelme
A témával foglalkozó harmadik bejegyzésben azt mutatjuk be, hogy milyen védelmi mechanizmusokat kíván alkalmazni a jogalkalmazó a bejelentőkkel szemben.
Érdemes itt egy kis kitérőt tenni, és megnézni, mit fogalmaz meg a törvény alapját képező uniós rendelet ezzel kapcsolatosan:
„A visszaélést potenciálisan bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak. Ezzel összefüggésben mind uniós, mind nem...
Szőr mentén a panasztörvényről II. – határidők, intézkedések
Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) személyi hatályával. A jelen bejegyzésben a rendszer működésével kapcsolatosan mutatjuk be a legfontosabb határidőket, valamint a szükséges intézkedéseket.
A bejelentő a bejelentést mind írásban, mind szóban megteheti. A szóbeli bejelentést telefonon, más hangüzenetküldő rendszer útján va...
Jövőre már csak elektronikus aláírással lehet ingatlanügyletet kötni
Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az új ingatlan-nyilvántartási törvény alapelveivel, egy másikban pedig külön a nyilvánosság alapelvével, melyeket ezúton is ajánlunk a Tisztelt Olvasó szíves figyelmébe. Jelen cikkünkben tovább boncolgatjuk az ingatlan-nyilvántartási törvényt, elmerülünk annak rejtelmeiben. Témánk ezúttal az elektronikus aláírás és az új ingatlan-nyilvántartás kapcsolódása.
Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI....
Termőföld tulajdonjogának megszerzése elbirtoklással
Jelen cikkünkben a termőföld tulajdonjogának elbirtoklással történő megszerzése lehetőségét járjuk körül.
Első körben definiálnunk kell az elbirtoklás általános szabályát.
Az Polgári Törvénykönyvről szóló 2023. évi V. törvény (Ptk.) szabályai szerint amennyiben valaki 15 éven át sajátjaként és szakadatlanul birtokol egy ingatlant, elbirtoklás útján automatikusan megszerzi annak tulajdonjogát, és még arra sincs szükség, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön...
Öröklés és ügyvédi titok, avagy megismerheti-e az örökös az örökhagyó ügyvédi titokkal védett titkait?
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy az örökösök megismerhetik-e az örökhagyó ügyvédi titokkal védett titkait.
Az ügyvédi titok fogalma
A válaszhoz tisztáznunk kell, mi is az az ügyvédi titok. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az ügyvéd titoktartási kötelezettsége az egyik legfontosabb garanciális szabály; e nélkül nem is lehetne ügyvédi tevékenységet folytatni. Az ügyvédi titok védelmét tehát törvényi szinten kell védeni, melyben meg kell határozni
az ügyvédi titok...
Szőr mentén a panasztörvényről I. – a törvény személyi hatálya a magánszektorban
Hamarosan hatályba lép a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény).
A Törvény deklarált célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, nem elvitatva a bejelentések jelentőségét a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatók esetében sem. Nem kevésbé fontos szempont a korrupció elleni fellépés.
A Törvény jelentősége tehát abban áll, hogy az állami és ö...
Egy kis számvitel koncesszori alvállalkozóknak
Vészesen közeledik július 1-je, amikor új élet és új időszak veszi kezdetét a hazai hulladékgazdálkodásban.
Minden bizonnyal a koncessziót elnyert MOL Nyrt. által alapított koncessziós társaság alvállalkozói is gőzerővel készülnek az új feladatokra, így nem árt ismertetni azokat a gyakorlati elvásárokat, amelyek a számviteli feladatok körében várnak rájuk.
A Ht. külön előírásokat tartalmaz a koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozó, az érintett hulladékégető mű, valamint a B3 alkate...
Az előzetes változásbejegyzésről
Jelen cikkünkben azt járjuk körül, hogy lehetőség van-e egy jövőbeli cégjegyzéki változást előre bejegyezni a cégnyilvántartásba.
A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén olyan döntés meghozatala is felmerül, amely valamilyen jövőbeli eseményhez (változáshoz) kapcsolódik. Gondoljunk csak bele: egy ügyvezető lemond a tisztségéről úgy, hogy az új ügyvezető munkába állásáig még ellátja a feladatait vagy az székhelyváltozásnál a taggyűlés döntés...
Változnak a hulladékbirtokos kötelezettségei
Számos újságcikk jelent már meg abban a témában, hogy július 1-től jelentős változás következik be a hazai hulladékgazdálkodásban. Ezek a változások nagyrészt strukturálisak, de érintik a hulladékbirtokosokra vonatkozó előírásokat is. Érdemes ezért ezeket ismét áttekinteni, mert a változás időpontja már nincs messze.
Az nem változik, hogy a hulladékbirtokosnak gondoskodnia kell a hulladék kezeléséről. Ennek a módjai azonban pont a hulladékgazdálkodás rendszerében bekövetkezett változás miatt...
Az osztályos egyezség
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy az örökösök felülírhatják-e az örökhagyó végakaratát vagy a törvényes öröklés rendjét.
A válasz – ahogyan azt a kedves olvasó megszokhatta – összetett.
Az örökhagyó végakaratát teljes egészében nem lehet felülírni, azaz az általa örökösként nevezett személyt mindenképpen részesíteni kell a hagyatékból, ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad az örökösként érdekelteknek arra, hogy megállapodjanak az örökségük egymás közötti megosztá...
Érdekes kérdés: megszüntethető-e a szerződésmódosítás egyoldalúan?
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy egyoldalú jognyilatkozattal meg lehet-e szüntetni a szerződésmódosítást úgy, hogy az az alapszerződésünket ne érintse.
Gondoljunk csak bele: a privát és az üzleti szférában is gyakran előforduló eset, hogy egy tartós szerződés alapján valamilyen alapcsomagot tartalmazó szolgáltatást veszünk igénybe rendszeresen (pl.: felhő, stream, IT-support, adatbázis-hozzáférés stb.), majd később felmerül az igényünk arra, hogy az alapcsomagon felül, arra al...
Mit jelent az, hogy „földhasználati jog”?
A földhasználat szó köznapi értelemben számos jelentéssel bírhat. Természetesen a jog igyekszik kerülni az olyan helyzeteket, amikor egy kifejezés alatt nem pontosan egy jogintézményről van szó (vö. normavilágosság alkotmányos követelménye). Nincs ez másként a földhasználati joggal sem. Lássuk tehát, mit takar a földhasználati jog kifejezés.
Ha leánykori nevén mutatnám be a fölhasználati jogot akkor talán hamarabb ismerős lesz: földhasználati jog, született osztott (föld)tulajdon.
Egy régi ...
Mit tehetünk, ha megszűnt céget akarunk töröltetni az ingatlan-nyilvántartásból?
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy gazdasági társaság úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy közhiteles hatósági nyilvántartásban (pl. ingatlan-nyilvántartásban) még fel van tüntetve mint adott jog (pl. jelzálogjog vagy tulajdonjog) jogosultja. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, mi a teendő, ha töröltetni akarjuk a jogutód nélkül megszűnt cégre vonatkozó bejegyzést.
A válasz attól függ, hogy milyen jogról van szó: tulajdonjogról vagy más jogról.
Más, nem tulajdonjog esetében
Ame...
A keresetváltoztatás lehetőségei a perfelvétel lezárását követően
Ügyfeleink, mielőtt polgári peres eljárás megindítását fontolgatják, gyakran és félve kérdezik: „Ügyvéd úr, meddig fog ez a per tartani?”
A válaszunk a nem is annyira új perjogi kódex (a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Pp.) hatálybalépése óta nem feltétlenül a szokásos („Évekig/sokáig/nem lehet tudni/az attól függ”), mivel az új Pp. bevezette visszaállította [az 1911. évi I. törvénycikk, az ún. Plósz-féle polgári perjogi kódex vezette be a magyar perjogba, elérhető itt.] az ún. osztott persz...
Új felszámolási intézmény: a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai
A különböző okokból elrendelt veszélyhelyzetekre hivatkozással már eddig is több jogterületen, így a felszámolási eljárásokban is számos, az általánostól eltérő szabállyal találkozhattunk.
Egy egészen friss ilyen típusú jogintézmény a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai, mely 2023. március 2-án lépett hatályba [64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet]. Az új szabályokat azokban az eljárásokban kell alkalmazni, melyek az okból kerültek elren...
Bizonyítás a hulladékgazdálkodási eljárásban
Aki gyakran jár el hatósági eljárásokban, tudja: az az egyik alapvetés, hogy a hatóságnak tényállástisztázási kötelezettsége van. Az erre vonatkozó előírásokat a hatósági eljárásokra vonatkozó mindenkor hatályos törvény, jelenleg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény írja elő.
Vannak azonban egyedi, speciális eljárások, amelyek esetében érvényesül a „lex specialis derogat legi generali” elve, azaz a különös előírás úgymond lerontja az általános szabályt. Ez az elv részben ér...
Újra módosult a hulladéktörvény
A téma iránt érdeklődő olvasók bizonyára tudják, hogy hamarosan a MOL érdekeltségi körébe tartozó koncessziós társaság veszi át az Állam hulladékgazdálkodási feladatait. Ebből következően több módosítás történt a hulladéktörvényben, amelyek egy része már 2023. január 1-jén hatályba lépett, egy része pedig 2023. július 1-jén lép hatályba. A jelen bejegyzésben ismertetünk néhány fontosabb módosítást.
A módosítás értelemszerűen érinti a hulladékbirtokosok kötelezettségeit.
A hulladékbirtokosok...
Mi is az a lomhulladék?
A karácsonnyal óhatatlanul együtt járó – sokak által áldott, mások által átkozott – bevásárlási hullámmal szükségszerűen társul a nagy mennyiségű hulladék keletkezése. A köznyelvben ezt a típusú hulladékot szokás lomnak nevezni. Ugyanezzel a kifejezéssel találkozhatunk a rendszeresen szervezett lomtalanítások során. Érdemes megnézni, hogy hulladékgazdálkodási szempontból mi tekinthető hivatalosan lomhulladéknak.
A lomhulladék egy nagyobb halmaz, a háztartási hulladék része.
A hivatalos defi...
Néhány aktualitás a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a hulladéktörvényben
Talán vannak olyan kedves olvasók, akik az év végi hajrában még nem találkoztak a viszonylag frissnek mondható jogszabály-módosításokkal. Jelen bejegyzésben ezeket vesszük végig témakörök szerint.
A környezetvédelmi törvény módosítása
A módosításba bekerült, miszerint a környezethasználat az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat alapján nem jelentős környezeti hatással járó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat vé...
Mi a szerződésen alapuló tartozás?
Felszámolási eljárás több okból indítható, a leggyakoribb eset mégis az, amikor a hitelező valamely ki nem fizetett, lejárt és nem vitatott tartozása miatt kerül sor a kérelem benyújtására. A csődtörvény hatályos előírásai szerint ennek egyik, de talán legfontosabb feltétele, hogy az adós tartozása szerződésen alapuljon.
De mennyire kell tágan vagy szűken értelmezni azt, hogy egy tartozás szerződésen alapul? Ebben a kérdésben igyekezett rendet tenni a Kúria 4/2013. Polgári jogegységi határoz...
A közigazgatási per megszüntetésének esetei
Egy peres eljárásban mindig kellemetlen, ha a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, de legalább ilyen kellemetlen az eljárás megszüntetése bármely olyan okból, amely a felperes szándékán kívül merül fel.
Érdemes megnézni azokat az eseteket, amikor a bíróság egy közigazgatási perben megszünteti, vagy megszüntetheti az eljárást. Fontos a különbségtétel, mert a bíróság bizonyos esetekben a „megszünteti” fordulatot alkalmazza, vagyis a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, míg előfordul ol...
Határidők a közigazgatási eljárásokban
Mindennapjainkat át- és átszövik a feladatok, határidők, kötelezettségek. De nem csak nekünk, magánembereknek, hanem a hatóságoknak is vannak előírt határidői, amelyeket jogszabály határoz meg. Nézzük most meg általános jelleggel ezeket a határidőket és a vonatkozó főbb előírásokat!
Az ügyintézési határidők az eljárás megindulásának napján kezdődnek, és az alábbiak szerint alakulnak:
(i) automatikus döntéshozatal esetén 24 óra,
(ii) sommás eljárásban 8 nap,
(iii) teljes eljárásban pedig 6...
Cégalapítás 100%-ban online
A teljesen online cégalapítás lehetőségének megteremtését az Európai Unió írta elő a tagállamok részére az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i 2019/1151 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Digitális Irányelv) elfogadásával. Az új szabályozást 2022. augusztus 1-től a Cégtörvény [2006. évi V. törvény] új 9/G. §-a tartalmazza. A változások következ...
Alkatrész vagy hulladék? Néhány gondolat a hulladékká vált járművekről
Gyakran találkozni családi házak udvarán fűvel vagy leginkább gazzal benőtt, kibelezett gépkocsikkal, karosszériákkal. Bár úgy tűnhet, ezek akár hasznos alkatrészek is lehetnek, a jogi szabályozás korántsem ilyen elnéző és egyszerű. Érdemes megnézni, hogy a jogalkotó milyen kötelezettségeket ró a gépjármű-tulajdonosokra, valamint a gyártókra.
A gépjármű tulajdonosa vagy birtokosa azt a gépjárművet, amelyet a forgalomból véglegesen ki szándékozik vonni, a gyártónak, forgalmazónak vagy bontóna...
Teljesítési segéd
Főszabály szerint a szerződést megkötő felek a saját kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe. Legegyszerűbben úgy is fogalmazhatunk, hogy a felek jogosultak alvállalkozó igénybevételére. Ezt a főszabályt a felek általánosan is kizárhatják a szerződésükben, de megállapodhatnak úgy is, hogy a szerződést kifejezetten a szerződő fél (vagy egy meghatározott személy) személyesen teljesítse. „[…] úgy tűnik a (2) bekezdés rendelkezéseiből, ho...
A hulladékártalmatlanítás főbb szabályai
Több cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy jelentős és indokolt törekvések vannak a keletkező hulladék minél nagyobb hányadának hasznosítására vagy újrahasználatára. Ugyanakkor mindezek ellenére szembesülni kell a ténnyel: a teljes hasznosítás vagy újrahasználat nem valósulhat meg. A nem használható, hasznosítható hulladékot ezért ártalmatlanítani kell.
Csak a rend kedvéért idézzük az ártalmatlanítás fogalmát: ártalmatlanítás minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet ab...
Új lakások kötelező jótállása
Ha jótállásról avagy köznapibb nevén garanciáról olvasunk, először inkább gondolunk valamilyen elektronikai eszközre, autóra, mint épületekre. Pedig önálló kormányrendelet vonatkozik a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásra [181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet]. Jelen cikkünkben röviden a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás szabályait ismertetjük.
I. Mit jelent a garancia (jótállás)?
A válaszhoz először definiálni kell a hibás teljesítés és a kellékszavatosság fogalmát, mivel...
Osztalékeltérítés
Sok korlátolt felelősségű társaság tartotta meg 2022 májusában taggyűlését, amelyen döntést hozhattak – nyereséges működés esetében – a tulajdonosokat megillető osztalékról is. Jelen cikkünkben az osztalékeltérítés fogalmát járjuk körbe.
1. Mi az az osztalék?
Definíció szerint osztalék alatt a tagot megillető, a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeget kell érteni...
Az érdekelti perbelépés rendhagyó esete a közigazgatási perekben
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra.
A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője.
Önmagában az érdekeltek lehetséges körének a vizsgálata is érdekes lehet...
Tájékoztatásból elégtelen – a jogorvoslati tájékoztatás hiányának egyes kérdései
Évekkel ezelőtt megkezdődött az a folyamat, mellyel a jogalkalmazók kezdenek már megbarátkozni: bírósági és hatósági eljárásokban meghatározott ügyfelek kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal, hatóságokkal.
Ez az előírás nemcsak kérelmekre, beadványokra, de a jogorvoslati eljárásokra is irányadó.
A fő kapcsolattartási felület és mód a hatósági eljárásokban a véleményem szerint logikus és jól használható e-papír felület.
A helyzet azonban csak látszólag egyszerű...
A megismételt hatósági eljárás korlátai
Immár 5. éve van hatályban az új közigazgatási perrendtartás, ami több újítást honosított meg a közigazgatási perekben. Az egyik legfontosabb vívmánynak minősíthetjük, hogy a bíróságoknak jóval szélesebb körben van lehetőségük a keresettel támadott közigazgatási határozatok megváltoztatására.
Nézzük meg, milyen döntési lehetőségei vannak a bíróságnak abban az esetben, ha a keresetet alaposnak találja:
a közigazgatási cselekményt megváltoztatja,
a közigazgatási cselekményt megsemmis...
A hulladékgyűjtés korlátai
Alapvetésként rögzíthetjük, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek legfontosabb ismérve, hogy hatósági engedély hiányában nem végezhetők. Természetesen, mint minden főszabály esetében, itt is léteznek kivételek, de ezen kivételesetek is bizonyos korlátokon belül érvényesülnek. Jelen bejegyzésben a hulladék gyűjtésével kapcsolatos kivételeket és azok korlátait mutatjuk be.
A gyűjtés definíció szerint a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, ami ...
Módosul a szerződésünk egyik legfontosabb eleme, de nem szerződésmódosítás. Mi az?
Egy eddig kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül fontos jogintézményre szeretnénk felhívni kedves olvasóink figyelmét: a szerződésátruházás jogintézményére.
Miről is szól ez a jogintézmény?
A Ptk. 6:208. §-a szabályai alapján egy háromoldalú megállapodással „a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.” A...
A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés két – Munka Törvénykönyvén kívüli – speciális esete
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a Munka Törvénykönyvében (Mt.) nem szabályozott mely esetben fordulhat elő, hogy a munkavállalónk nem köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, magyarul nem kell dolgoznia.
Az Mt. alábbi fundamentális rendelkezését jól ismerjük: munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni [Mt. 42. § (2) bekezdés a) pont]. A munkavégzés definícióját – eggyel kevésbé absztrakt módon – röviden az alábbiak szerin...