Keresés a cikkekben
Keresett kifejezés: jean
Dr-Jean-Kornel100
Dr-Jean-Kornel-sm
Dr Jean Kornél
Milyen tárgyak tartozhatnak óvadékba a Ptk. és az egyéb jogszabályok alapján?
Az óvadék sajátos jellege – amelyet a hétköznapi életben is kauciónak neveznek – az óvadéki tárgyak sajátos természetéből fakad. Ebből következően az óvadék lehetséges tárgyául szolgáló vagyontárgyak köre lényegesen szűkebb, mint általában a zálogjog esetében, ami az óvadék szabályozásának alapját képezi a Ptk.-ban.
Óvadékul eredetileg pénz, majd pedig a pénz módjára funkcionáló értékpapírok szolgáltak. Az 1959-es Ptk. 2004. évi módosítása az óvadék tárgyainak lehetséges körét kiterjesztet...
Szótöbbséggel hozott határozat megtámadása közös tulajdon esetén a Ptk. szabályai alapján
Azzal a kiindulóponttal, hogy a tulajdonostársak mindegyike az egész dolog felett gyakorol tulajdonjogot, az lenne összhangban, hogy a tulajdonostársak minden kérdésben egyhangú határozattal döntenek, a törvényi szabályozás (Ptk.) az egyhangúságot csak meghatározott esetekben követeli meg. E szerint a tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
...
A felügyelőbizottság létesítése és jogkörei a vonatkozó jogszabályok szerint
Gazdasági társaságok esetében felügyelőbizottság létesítése csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály előírja.
A Ptk.-ban rögzített általános szabályok egy ilyen esetkört ismernek, nevezetesen azt, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt. Ilyen esetben is lehetőség van arra, hogy az üzemi tanács lemondjon a részvétel jogáról, ekkor a do...
A földforgalmi törvény újabb változásairól (I. rész)
Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az agrár-törvénycsomagot, amely többek között módosítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) és a Fétv.-t. A módosítások egy része 2024. január 1-jén már hatályba lépett, néhány szabály azonban csak április 1-től kezdve lesz irányadó. Cikksorozatunkban ezeket a változásokat vizsgáljuk meg és mutatjuk be a témában érdekeltek számára.
A módosítás keretében pontosítá...
A kereskedelmi gázolaj jövedéki adójának visszaigényléséről
A fuvarozók képviselőivel folytatott párbeszéd eredményeként a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatára a Kormány arról döntött, hogy újabb intézkedésekkel segíti a stratégiai jelentőségű ágazat szereplőinek megerősödését, ezáltal a magyar árufuvarozásban tevékenykedő vállalkozások versenyképességének további növelését.
Az intézkedések közül az egyik a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó mértékének ugrásszerű növelése. 2023. november 30-án a Magyar Közlöny 171. szá...
Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára a Ptk. szabályai alapján
Míg az élettársak által közös jogcím alapján használt lakás esetében a kapcsolat megszűnése utáni lakáshasználat alapvetően a házastársak hasonló helyzetben történő lakáshasználatának rendezését követi, addig az egyik élettárs által kizárólagos jogcímen (tulajdonosként, bérlőként, haszonélvezőként) használt lakás esetében eltérő a rendezés iránya.
Ugyan ilyenkor házastársak közül is a jogcímmel rendelkezőt illeti meg főszabályként a használat joga, az élettársak körében némiképp más a megk...
Az aljelzálog fogalma és szabályozása a Ptk. rendelkezései alapján
A 2016. évi LXXVII. törvény egészítette ki a biztosított követelés-átruházásáról (és megterheléséről) szóló Ptk. rendelkezéseket egy új bekezdéssel. Az újonnan beiktatott rendelkezés a biztosított követelés zálogjoggal való megterhelését, azaz alzálogjog alapítását szabályozza. [Ptk. 5:99. § (4) bekezdés]
A Ptk. eredetileg az alzálogjogról csupán egyetlen rendelkezést tartalmazott, mégpedig a zálogjog érvényesítése kapcsán, és ez a rendelkezés magában foglalta az alzálogjog meghatározását ...
Kiskorú személy ingyenes kötelezettségvállalása
A Ptk. szerint semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúak érdekeinek védelmében néhány jognyilatkozatuk még gyámhatósági jóváhagyással sem lesz érvényes.
Ezek a kiskorú vagyona terhére tett jognyilatkozatok: az ajándékozás, az idege...
Ösztönzés a generációváltásra I. – A gazdaságátadási szerződésről általánosságban
2023 január 1-jén lépett hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amelynek célja a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságok fiatalabb generációnak történő átadásának megkönnyítése. Jelen cikkünkben ezen szabályozás általánosabb tudnivalóit szeretnénk bemutatni.
A hatályba lépő jogszabály lehetővé teszi a gazdaságok (mezőgazdasági őstermelői és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói gaz...
A haszonbérleti díjról III. – A haszonbérleti díj adózása
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző két cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait, valamint megvizsgáltuk a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét. Cikksorozatunk következő részében a haszonbérleti díj adózásának főbb szabályait tekintjük át.
A termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII...
A gyámság további szabályairól – a gyámság, illetve a gyám tisztségének megszűnése
Korábbi írásunkban már volt szó arról, hogy a kiskorú gyermek milyen esetekben kerülhet gyámság alá, ki lehet gyám, illetve arról, hogy a gyámságnak milyen formái vannak. Így a jelen cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy a gyámság mint jogintézmény, illetve a gyám tisztsége milyen esetekben szűnik meg, illetve, hogy a megszűnést követően milyen kötelezettségei vannak még a gyámnak.
A Ptk. tételesen felsorolja ezen megszűnési okokat. A gyámság törvény erejénél fogva történő megszűnéséne...
A jóhírnév védelme a Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében
A Ptk. szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
A mások személyét érintő értékítéleteinket normális esetben az adott személlyel kapcsolatos, magatartásával és viselkedésével, cselekvésével összefüggő, azokról tudósító adatokból, információkból vonjuk le. Ezért kiemelt fontosságú jogpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a mások értékelésére alkalmas, a ...
A házassági bontóper lezárása egy tárgyaláson
A házassági pereket, így a bontópereket is a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a különleges eljárások között szabályozza, és bizonyos eljárásjogi kérdésekben ezekben a típusú perekben különös szabályokat rendel alkalmazni az általános szabályok mellett.
A Pp. a házassági perek tekintetében különleges szabályokat állapít meg például az illetékesség és a perindítás vonatkozásában. Ugyanígy különleges szabályok vonatkoznak házassági bontóperben a perfe...
Ki jogosult perindításra a társasház határozata ellen?
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. törvény (Tht.) a tulajdonostársak számára biztosítja azt a jogot, hogy a bíróságtól kérjék a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását.
A tulajdonostárs fogalmát az ítélkezési gyakorlat az esetek többségében szigorúan értelmezi, és csak azt a személyt tekinti perindításra jogosultnak, aki a határozathozatal időpontjában az ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzett tulajdonos. A perindítási jogosultság gyakorlásához tehát általában n...
A megelőlegezett CSOK visszafizetésének szabályai – a nem, illetve a nem időben teljesítés esete
2016 óta a fiatal házaspárok új lakás építéséhez, vásárlásához megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt (a továbbiakban: CSOK) vehetnek igénybe, amely támogatás mértékének legmagasabb összege a vállalt gyermekekre tekintettel:
egy gyermek esetén 600.000 Ft,
két gyermek esetén 2.600.000 Ft,
három vagy több gyermek esetén 10.000.000 Ft.
A vonatkozó jogszabály a gyermekvállalás teljesítésére különböző határidőket is előír, szintén a gyermekek számától függően, az alá...
Melyek a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok a Ptk. szabályozása szerint?
A Ptk. a korábbi családjogi törvény (Csjt.) szülői felügyelet gyakorlása szempontjából meghatározó rendelkezését tartja fenn azzal, hogy a különélő szülő számára alapvető jogosítványokat biztosít. Vagyis – bár nem ő a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója, hacsak nem korlátozzák vagy vonják meg ilyen irányú jogosítványait – a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben a másik szülővel együtt dönt.
Ez természetesen nemcsak jog, hanem kötelezettség is, azaz a különélő szülőnek is részt k...
A váltott gondoskodás szabályozása a Ptk.-ban
A Ptk. korábban nem rendelkezett arról a lehetőségről, hogy a szülők váltva gondozzák-neveljék a gyermeküket (váltott gondoskodás), de ennek a megoldásnak az alkalmazhatóságát nem is zárta ki.
A 2021. évi CXXII. törvény azonban 2022. január 1-jei hatállyal jelentős változtatást léptetett életbe annak kifejezett rögzítésével, hogy a szülők a közös szülői felügyeletet akként is gyakorolhatják, hogy felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
[...
A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények a Ptk. szabályai alapján
A házastársi vagyonközösség keretei között az alvagyonok – vagyis a közös vagyon és a férj, valamint a feleség különvagyona – jogilag ugyan elkülönülnek, gyakorlatilag azonban nem feltétlenül, így a közös vagyon megosztása előtt tisztázni kell, hogy mi képezi a közös vagyont és mely vagyoni elemek tartoznak a különvagyonba. A teljes körű vagyoni rendezés a Ptk. által is kiemelt elvét szolgálja a vagyonmérleg-készítés.
A házassági életközösség fennállása alatt az észszerű és okszerű, mind az ...
A haszonbérleti díjról II. – A haszonbérleti díj módosítása a hosszú távra kötött szerződések esetében
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait. Jelen cikkünkben a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét vizsgáljuk meg közelebbről.
Az Fétv. rendelkezése értelmében a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződések esetében a szerződő feleknek joguk van arra, hogy bizonyos időközönként kezdeményezzék a haszonbérleti szerződés módosításá...
A Munka Törvénykönyvének változásai III. – Határidő és időtartam számítása
Mt. szerinti határidőről akkor beszélünk, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
A határidőt napok, hetek, hónapok, illetve évek szerint kell számítani. Főszabály szerint a határidő kezdő napja a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő nap, lejárata pedig a határidő utolsó napja, kivéve, ha a határidő lejárata az általános munkarend szerinti heti pihenőnapra ...
A Munka Törvénykönyvének változásai II. – A munkaviszony megszüntetése, munkáltatói felmondás
Cikksorozatunk jelen részében a munkaviszony megszüntetése és a munkaviszony felmondással való megszüntetése körében történő módosításokat vesszük sorra.
A munkaviszony három módon szüntethető meg; közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással. Főszabály szerint a munkáltató által közölt felmondással, azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetése estén indokolási kötelezettség áll fenn. Ez alól kivételt jelent például felmondás esetében a nyugdí...
A „feldúltsági elv” érvényesülése a házasság felbontása során
A házasság felbontásának jogi vonatkozásait rendezi a – már nem is annyira új – Ptk. és a családjogi törvény (Csjt.), mely a korábbi szabályozásnak megfelelően fenntartja az ún. feldúltság elvét.
Az európai országokban a bontás megengedett, ugyanakkor a különböző jogrendszerek bontójogi megoldásai nem azonosak.
Ami a bontójogi elveket illeti, ismert az ún. vétkesség elve, amely szerint a házasság felbontására csak valamelyik (mindkét) fél családjogi szempontból felróható magatartása ad al...
A Munka törvénykönyvének változásai I. – A munkáltatói tájékoztatási kötelezettség
2023. január 1. napjával jelentősen módosult a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. számú törvény. Jelen cikksorozatunk első részében a munkáltatók kötelező írásbeli tájékoztatási kötelezettsége körében felmerülő változásokat fogjuk áttekinteni.
A korábbi elemeket megtartva a munkáltató munkafeltételekről szóló, írásbeli tájékoztatási kötelezettsége tartalmában bővült amellett, hogy a tájékoztatás határidejére meghatározott 15 napos határidő 7 napra rövidült.
2023. január 1-től az új m...
A pertársaság fajtái
A pertársaság jogintézménye egy alanyi vagy más néven személyi keresethalmazat, amelynek szükségszerű eleme az, hogy a felperesi vagy az alperesi oldalon többen vegyenek részt a perben. A pertársaságnak kétféle csoportosítása ismert; az egyik csoportosítási szempont a pertársaság keletkezése – ezen csoportosítás alapján beszélhetünk kényszerű és célszerűségi pertársaságról. A másik csoportosítás a pertársak jogállása szerinti csoportosítás, amely szerint megkülönböztetjük az egységes és az eg...
A holtnak nyilvánítás szabályai a Ptk.-ban
Az eltűnt személyek holtnak nyilvánítása anyagi jogi feltételeit a – már nem is annyira új – Ptk. a korábbi törvény rendelkezéseivel egybehangzóan állapítja meg.
A holtnak nyilvánítás egy vélelem a halál bekövetkeztéről, amely vélelem természetesen megdönthető.
A jogintézményt az indokolja, hogy a túlzottan hosszú ideig fennálló bizonytalan állapot megszűnjön, az eltűnt személy után függőben maradt jogi helyzetek megnyugtatóan rendeződjenek.
A holtnak nyilvánítás anyagi jogi feltétele, ...
A haszonbérleti díjról I. – Általános szabályok
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek használatára és hasznosítására vonatkozó alapvető szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.), illetve háttérjogszabályként a Ptk. tartalmazza.
A termőföld más személy használatába adásának legjellemzőbb esete ...
A megismételt közgyűlés szabályai a társasházban
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) szabályai szerint megismételt közgyűlést két esetben kell tartani. Erre főszabály szerint akkor kerül sor, ha az összehívott közgyűlés határozatképtelen, mert azon a tulajdoni hányadok többsége nem képviselteti magát.
Másrészt akkor is sor kerülhet a megismételt közgyűlésre, ha a levezető elnök a közgyűlést annak határozatképtelenné válása miatt berekeszti. Ez akkor történik, ha a megkezdésekor még határozatképes közgy...
Az ítélkezési szünetről általában
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján minden év július 15-e és augusztus 20-a, valamint december 24-e és január 1-je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.
A polgári eljárásokban – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet időszaka nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve e...
Támogatott döntéshozatal
A támogatott döntéshozatali eljárás hasznossága ellenére nem túl elterjedt, kevésbé ismert jogintézmény. Célja, hogy olyan személyek számára biztosítson segítséget, akiknek a belátási képessége kis mértékben csökkent, de nem szorulnak cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre. A jogintézmény egyfajta jogilag biztosított „mankó” a döntéshozatalban az érintett személy által meghatározott ügyekben, illetve egyes élethelyzetekben. Hasonlíthat a részleges gondnokság alá helyezéshez, d...
Mit értünk – jogos – önhatalom alatt a Ptk. szabályai szerint?
A Ptk. szerint a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. (Ez a tilos önhatalom.)
A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
A birtokvédelem egyik önálló eszköze tehát az ö...
Az „adminisztrációs hiba” jogkövetkezményei a munkaviszony megszüntetése során
A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásban foglalt „adminisztrációs hibából” vállalt munkáltatói fizetési kötelezettség következményeivel.
A döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a munkavállaló 2019. április 4-én írásban kérelmet terjesztett elő, amelyben munkaviszonya 2019. április 30-ával történő megszüntetését kérte. Az illetékes HR-vezető a munkavállaló kérelmére április 4-én rájegyezte, hogy „Átvet...
Több földet egy szerződéssel megvenni? Ez lehetséges?
A polgári jog szabályai szerint a szerződő felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és alapvetően szabadon választhatják meg a szerződés tartalmát is. Vagyis miért ne gondolhatnánk azt, hogy ha a felek közös akarata arra irányul, hogy a tulajdonos több földje egyszerre cseréljen gazdát, ezt egy szerződésben megtehetik?
A termőföldek forgalmát szabályozó törvény – tekintettel a termőföld Alaptörvényben is kiemelt státuszára – speciális szabályokat...
Mit kell tudni általánosságban a termőföld adásvételéről?
Magyarországon termőföldet főszabály szerint belföldi természetes személy (magyar állampolgár) és tagállami állampolgár szerezhet, jogi személy csak kivételesen, jogszabály által meghatározott esetben.
A megszerezhető területnagyság vonatkozásában a törvény különbséget tesz a földszerzésre jogosultak között. Földművesnek nem minősülő természetes személy és tagállami állampolgár kizárólag úgy szerezhet földterületet, hogy a megszerezni kívánt és a már birtokában álló földterület nagysága nem...
Általános szerződési feltételek földek haszonbérlete során?
A Kúria-döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a perbeli föld a Magyar Állam tulajdonában állt. Az alperes mint haszonbérlő 2014. február 6-án mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötött a perbeli földre 2016. november 2-től 2036. november 1-ig. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 9...
A földeken fennálló haszonélvezeti jog aktuális szabályozásáról
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 2014. május 1-jével megszüntette azoknak a természetes, illetve jogi személyeknek a haszonélvezeti jogát, akiknek a jogosultsága nem közeli hozzátartozóval 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30. napja után lejáró, határozott időtartamra kötött szerződésen alapult.
Az Európai Bíróság C–235/17. számú ügyében hozott ítélete alapján azonban elrendelték az...
Mi minősül alkotórésznek a polgári jog szabályai szerint?
A polgári jog szabályainak választ kell adniuk arra is, hogy a tárgyi valóságban egymástól fizikailag megkülönböztethető tárgyak miként képezhetők le a dolog jogi fogalmaira is. Ennek keretében meg kell határozni azt is, hogy a fizikai dolgok miként rendelhetők hozzá a jogi értelemben vett dolgokhoz; erre ad az egyes jogokban – így a magyar polgári jogban is – megoldást az alkotórészi, illetőleg tartozéki kapcsolat polgári jogi kategóriája. Mi az előbbivel foglalkozunk most.
Az alkotórészi ...
A kezes szabadulása a helytállási kötelezettség alól
A Kúria döntése alapjául szolgáló tényállás szerint a kezes készfizető kezességet vállalt egy Zrt.-nek a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kezes kötelezettségvállalását közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti.
A Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. A követe...
A Ptk. cégvezetőkre vonatkozó szabályozása
A Ptk. cégvezetőkre vonatkozó szabályozása lényegében megegyezik az azt megelőző rendelkezésekkel.
A cégvezető olyan munkavállalója a társaságnak, akit a legfőbb szerv az ügyvezetési feladatokban való közreműködésre jogosít fel.
A cégvezető fogalom törvényi definíciójának része az, hogy a társasággal munkaviszonyban kell állnia, márpedig a törvényi definíciókat a felek közös megegyezéssel sem változtathatják meg, ezért ezt a követelményt eltérést nem engedő szabálynak kell tekinteni.
[r...
Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága
A régi Ptk. még nem szabályozta az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit. Hogy ilyen szabályozásra szükség van, jól mutatja az, hogy a bíróságok kénytelenek voltak állást foglalni ebben a kérdésben, és ez az állásfoglalás nem is volt vita nélküli. Két lehetséges álláspont ütközött ebben a kérdéskörben.
Az egyik szerint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és ekkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ennek ...
A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel nemperes eljárásban
A 2022. január 1-jével hatályba lépő jogszabály megalkotásának hátterében egy közel 9 évig folyó per, illetve számos eljárás hosszúságával kapcsolatban megállapított jogsértések sorozata állt. A vonatkozó jogszabály keretet adva a polgári peres eljárások ésszerű időtartamának, összességében azt 60 hónapban határozza meg az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig.
Így az eljárási szakaszok időtartama nem haladhatja meg
az elsőfokú eljárá...
Változott a Földforgalmi törvény 2022. január 1-től (III. rész)
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). Cikksorozatunk első két részében részletesen szóltunk a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési é...
Mit jelent a „szerződésen alapuló tartozás” fogalma a felszámolás vonatkozásában?
A Kúria Polgári Kollégiumának összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a 4/2013. Polgári Jogegységi határozatában akként foglalt állást, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti „szerződésen alapuló tartozás” fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb – a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt – h...
Túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megváltása
A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó házastársa (vagy bejegyzett élettársa) örökölhet leszármazó, illetve szülő mellett is, feltétele annyi, hogy az örökhagyó halálakor is fennálljon az életközösség. Amennyiben a leszármazó, illetve szülő sem él már, akkor egyedüli örökösnek tekinthető.
A házastársat a leszármazó mellett egy gyermekrész (állagörökség) és az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog...
Mit jelent a kegyeleti jog a Ptk. szerint?
A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre.
Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekez...
Hogyan (és hogyan nem) köthet szerződést egy gyerek?
A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be (egy kiskapu van csak: a kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik, legkorábban házasodni 16 évesen lehet).
A kiskorúságon belül a polgári jog szabályai megkülönböztetnek korlátozottan cselekvőképes kiskorút, aki a 14. életévét betöltötte, és cselekvőképtelen kiskorút, aki a 14. életévét nem töltötte be (a korlátozott cselekvőképesség és a nagykorúság eléréséhez a születés percét és óráját nem, csak a ...
Felmerülhet a szülő felelőssége, ha a gyermek véleményére hivatkozva nem biztosítja a kapcsolattartást
A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a kapcsolattartásra kötelezett szülőnek a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolattartás körében felmerülő kötelezettségeiről.
A Kúria döntésében megerősítette azt az általános követelményt, hogy a kapcsolattartásra kötelezett szülő kötelezettsége a kiskorú gyermeket a kapcsolattartásra felkészíteni, ezzel biztosítani a kapcsolattartást elrendelő gyámhatósági vagy bírósági döntés teljesítését.
A tényállás szerint a gyermek 2...