Keresés a cikkekben
Keresett kifejezés: jean
Dr-Jean-Kornel100
Dr-Jean-Kornel-sm
Dr Jean Kornél
Melyek a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok a Ptk. szabályozása szerint?
A Ptk. a korábbi családjogi törvény (Csjt.) szülői felügyelet gyakorlása szempontjából meghatározó rendelkezését tartja fenn azzal, hogy a különélő szülő számára alapvető jogosítványokat biztosít. Vagyis – bár nem ő a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója, hacsak nem korlátozzák vagy vonják meg ilyen irányú jogosítványait – a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben a másik szülővel együtt dönt.
Ez természetesen nemcsak jog, hanem kötelezettség is, azaz a különélő szülőnek is részt k...
A váltott gondoskodás szabályozása a Ptk.-ban
A Ptk. korábban nem rendelkezett arról a lehetőségről, hogy a szülők váltva gondozzák-neveljék a gyermeküket (váltott gondoskodás), de ennek a megoldásnak az alkalmazhatóságát nem is zárta ki.
A 2021. évi CXXII. törvény azonban 2022. január 1-jei hatállyal jelentős változtatást léptetett életbe annak kifejezett rögzítésével, hogy a szülők a közös szülői felügyeletet akként is gyakorolhatják, hogy felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
[...
A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények a Ptk. szabályai alapján
A házastársi vagyonközösség keretei között az alvagyonok – vagyis a közös vagyon és a férj, valamint a feleség különvagyona – jogilag ugyan elkülönülnek, gyakorlatilag azonban nem feltétlenül, így a közös vagyon megosztása előtt tisztázni kell, hogy mi képezi a közös vagyont és mely vagyoni elemek tartoznak a különvagyonba. A teljes körű vagyoni rendezés a Ptk. által is kiemelt elvét szolgálja a vagyonmérleg-készítés.
A házassági életközösség fennállása alatt az észszerű és okszerű, mind az ...
A haszonbérleti díjról II. – A haszonbérleti díj módosítása a hosszú távra kötött szerződések esetében
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait. Jelen cikkünkben a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét vizsgáljuk meg közelebbről.
Az Fétv. rendelkezése értelmében a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződések esetében a szerződő feleknek joguk van arra, hogy bizonyos időközönként kezdeményezzék a haszonbérleti szerződés módosításá...
A Munka Törvénykönyvének változásai III. – Határidő és időtartam számítása
Mt. szerinti határidőről akkor beszélünk, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
A határidőt napok, hetek, hónapok, illetve évek szerint kell számítani. Főszabály szerint a határidő kezdő napja a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő nap, lejárata pedig a határidő utolsó napja, kivéve, ha a határidő lejárata az általános munkarend szerinti heti pihenőnapra ...
A Munka Törvénykönyvének változásai II. – A munkaviszony megszüntetése, munkáltatói felmondás
Cikksorozatunk jelen részében a munkaviszony megszüntetése és a munkaviszony felmondással való megszüntetése körében történő módosításokat vesszük sorra.
A munkaviszony három módon szüntethető meg; közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással. Főszabály szerint a munkáltató által közölt felmondással, azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetése estén indokolási kötelezettség áll fenn. Ez alól kivételt jelent például felmondás esetében a nyugdí...
A „feldúltsági elv” érvényesülése a házasság felbontása során
A házasság felbontásának jogi vonatkozásait rendezi a – már nem is annyira új – Ptk. és a családjogi törvény (Csjt.), mely a korábbi szabályozásnak megfelelően fenntartja az ún. feldúltság elvét.
Az európai országokban a bontás megengedett, ugyanakkor a különböző jogrendszerek bontójogi megoldásai nem azonosak.
Ami a bontójogi elveket illeti, ismert az ún. vétkesség elve, amely szerint a házasság felbontására csak valamelyik (mindkét) fél családjogi szempontból felróható magatartása ad al...
A Munka törvénykönyvének változásai I. – A munkáltatói tájékoztatási kötelezettség
2023. január 1. napjával jelentősen módosult a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. számú törvény. Jelen cikksorozatunk első részében a munkáltatók kötelező írásbeli tájékoztatási kötelezettsége körében felmerülő változásokat fogjuk áttekinteni.
A korábbi elemeket megtartva a munkáltató munkafeltételekről szóló, írásbeli tájékoztatási kötelezettsége tartalmában bővült amellett, hogy a tájékoztatás határidejére meghatározott 15 napos határidő 7 napra rövidült.
2023. január 1-től az új m...
A pertársaság fajtái
A pertársaság jogintézménye egy alanyi vagy más néven személyi keresethalmazat, amelynek szükségszerű eleme az, hogy a felperesi vagy az alperesi oldalon többen vegyenek részt a perben. A pertársaságnak kétféle csoportosítása ismert; az egyik csoportosítási szempont a pertársaság keletkezése – ezen csoportosítás alapján beszélhetünk kényszerű és célszerűségi pertársaságról. A másik csoportosítás a pertársak jogállása szerinti csoportosítás, amely szerint megkülönböztetjük az egységes és az eg...
A holtnak nyilvánítás szabályai a Ptk.-ban
Az eltűnt személyek holtnak nyilvánítása anyagi jogi feltételeit a – már nem is annyira új – Ptk. a korábbi törvény rendelkezéseivel egybehangzóan állapítja meg.
A holtnak nyilvánítás egy vélelem a halál bekövetkeztéről, amely vélelem természetesen megdönthető.
A jogintézményt az indokolja, hogy a túlzottan hosszú ideig fennálló bizonytalan állapot megszűnjön, az eltűnt személy után függőben maradt jogi helyzetek megnyugtatóan rendeződjenek.
A holtnak nyilvánítás anyagi jogi feltétele, ...
A haszonbérleti díjról I. – Általános szabályok
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek használatára és hasznosítására vonatkozó alapvető szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.), illetve háttérjogszabályként a Ptk. tartalmazza.
A termőföld más személy használatába adásának legjellemzőbb esete ...
A megismételt közgyűlés szabályai a társasházban
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) szabályai szerint megismételt közgyűlést két esetben kell tartani. Erre főszabály szerint akkor kerül sor, ha az összehívott közgyűlés határozatképtelen, mert azon a tulajdoni hányadok többsége nem képviselteti magát.
Másrészt akkor is sor kerülhet a megismételt közgyűlésre, ha a levezető elnök a közgyűlést annak határozatképtelenné válása miatt berekeszti. Ez akkor történik, ha a megkezdésekor még határozatképes közgy...
Az ítélkezési szünetről általában
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján minden év július 15-e és augusztus 20-a, valamint december 24-e és január 1-je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.
A polgári eljárásokban – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet időszaka nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve e...
Támogatott döntéshozatal
A támogatott döntéshozatali eljárás hasznossága ellenére nem túl elterjedt, kevésbé ismert jogintézmény. Célja, hogy olyan személyek számára biztosítson segítséget, akiknek a belátási képessége kis mértékben csökkent, de nem szorulnak cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre. A jogintézmény egyfajta jogilag biztosított „mankó” a döntéshozatalban az érintett személy által meghatározott ügyekben, illetve egyes élethelyzetekben. Hasonlíthat a részleges gondnokság alá helyezéshez, d...
Mit értünk – jogos – önhatalom alatt a Ptk. szabályai szerint?
A Ptk. szerint a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. (Ez a tilos önhatalom.)
A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
A birtokvédelem egyik önálló eszköze tehát az ö...
Az „adminisztrációs hiba” jogkövetkezményei a munkaviszony megszüntetése során
A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásban foglalt „adminisztrációs hibából” vállalt munkáltatói fizetési kötelezettség következményeivel.
A döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a munkavállaló 2019. április 4-én írásban kérelmet terjesztett elő, amelyben munkaviszonya 2019. április 30-ával történő megszüntetését kérte. Az illetékes HR-vezető a munkavállaló kérelmére április 4-én rájegyezte, hogy „Átvet...
Több földet egy szerződéssel megvenni? Ez lehetséges?
A polgári jog szabályai szerint a szerződő felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és alapvetően szabadon választhatják meg a szerződés tartalmát is. Vagyis miért ne gondolhatnánk azt, hogy ha a felek közös akarata arra irányul, hogy a tulajdonos több földje egyszerre cseréljen gazdát, ezt egy szerződésben megtehetik?
A termőföldek forgalmát szabályozó törvény – tekintettel a termőföld Alaptörvényben is kiemelt státuszára – speciális szabályokat...
Mit kell tudni általánosságban a termőföld adásvételéről?
Magyarországon termőföldet főszabály szerint belföldi természetes személy (magyar állampolgár) és tagállami állampolgár szerezhet, jogi személy csak kivételesen, jogszabály által meghatározott esetben.
A megszerezhető területnagyság vonatkozásában a törvény különbséget tesz a földszerzésre jogosultak között. Földművesnek nem minősülő természetes személy és tagállami állampolgár kizárólag úgy szerezhet földterületet, hogy a megszerezni kívánt és a már birtokában álló földterület nagysága nem...
Általános szerződési feltételek földek haszonbérlete során?
A Kúria-döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a perbeli föld a Magyar Állam tulajdonában állt. Az alperes mint haszonbérlő 2014. február 6-án mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötött a perbeli földre 2016. november 2-től 2036. november 1-ig. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 9...
A földeken fennálló haszonélvezeti jog aktuális szabályozásáról
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 2014. május 1-jével megszüntette azoknak a természetes, illetve jogi személyeknek a haszonélvezeti jogát, akiknek a jogosultsága nem közeli hozzátartozóval 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30. napja után lejáró, határozott időtartamra kötött szerződésen alapult.
Az Európai Bíróság C–235/17. számú ügyében hozott ítélete alapján azonban elrendelték az...
Mi minősül alkotórésznek a polgári jog szabályai szerint?
A polgári jog szabályainak választ kell adniuk arra is, hogy a tárgyi valóságban egymástól fizikailag megkülönböztethető tárgyak miként képezhetők le a dolog jogi fogalmaira is. Ennek keretében meg kell határozni azt is, hogy a fizikai dolgok miként rendelhetők hozzá a jogi értelemben vett dolgokhoz; erre ad az egyes jogokban – így a magyar polgári jogban is – megoldást az alkotórészi, illetőleg tartozéki kapcsolat polgári jogi kategóriája. Mi az előbbivel foglalkozunk most.
Az alkotórészi ...
A kezes szabadulása a helytállási kötelezettség alól
A Kúria döntése alapjául szolgáló tényállás szerint a kezes készfizető kezességet vállalt egy Zrt.-nek a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kezes kötelezettségvállalását közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti.
A Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. A követe...
A Ptk. cégvezetőkre vonatkozó szabályozása
A Ptk. cégvezetőkre vonatkozó szabályozása lényegében megegyezik az azt megelőző rendelkezésekkel.
A cégvezető olyan munkavállalója a társaságnak, akit a legfőbb szerv az ügyvezetési feladatokban való közreműködésre jogosít fel.
A cégvezető fogalom törvényi definíciójának része az, hogy a társasággal munkaviszonyban kell állnia, márpedig a törvényi definíciókat a felek közös megegyezéssel sem változtathatják meg, ezért ezt a követelményt eltérést nem engedő szabálynak kell tekinteni.
[r...
Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága
A régi Ptk. még nem szabályozta az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit. Hogy ilyen szabályozásra szükség van, jól mutatja az, hogy a bíróságok kénytelenek voltak állást foglalni ebben a kérdésben, és ez az állásfoglalás nem is volt vita nélküli. Két lehetséges álláspont ütközött ebben a kérdéskörben.
Az egyik szerint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és ekkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ennek ...
A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel nemperes eljárásban
A 2022. január 1-jével hatályba lépő jogszabály megalkotásának hátterében egy közel 9 évig folyó per, illetve számos eljárás hosszúságával kapcsolatban megállapított jogsértések sorozata állt. A vonatkozó jogszabály keretet adva a polgári peres eljárások ésszerű időtartamának, összességében azt 60 hónapban határozza meg az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig.
Így az eljárási szakaszok időtartama nem haladhatja meg
az elsőfokú eljárá...
Változott a Földforgalmi törvény 2022. január 1-től (III. rész)
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). Cikksorozatunk első két részében részletesen szóltunk a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési é...
Mit jelent a „szerződésen alapuló tartozás” fogalma a felszámolás vonatkozásában?
A Kúria Polgári Kollégiumának összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a 4/2013. Polgári Jogegységi határozatában akként foglalt állást, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti „szerződésen alapuló tartozás” fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb – a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt – h...
Túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megváltása
A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó házastársa (vagy bejegyzett élettársa) örökölhet leszármazó, illetve szülő mellett is, feltétele annyi, hogy az örökhagyó halálakor is fennálljon az életközösség. Amennyiben a leszármazó, illetve szülő sem él már, akkor egyedüli örökösnek tekinthető.
A házastársat a leszármazó mellett egy gyermekrész (állagörökség) és az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog...
Mit jelent a kegyeleti jog a Ptk. szerint?
A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre.
Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekez...
Hogyan (és hogyan nem) köthet szerződést egy gyerek?
A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be (egy kiskapu van csak: a kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik, legkorábban házasodni 16 évesen lehet).
A kiskorúságon belül a polgári jog szabályai megkülönböztetnek korlátozottan cselekvőképes kiskorút, aki a 14. életévét betöltötte, és cselekvőképtelen kiskorút, aki a 14. életévét nem töltötte be (a korlátozott cselekvőképesség és a nagykorúság eléréséhez a születés percét és óráját nem, csak a ...
Felmerülhet a szülő felelőssége, ha a gyermek véleményére hivatkozva nem biztosítja a kapcsolattartást
A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a kapcsolattartásra kötelezett szülőnek a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolattartás körében felmerülő kötelezettségeiről.
A Kúria döntésében megerősítette azt az általános követelményt, hogy a kapcsolattartásra kötelezett szülő kötelezettsége a kiskorú gyermeket a kapcsolattartásra felkészíteni, ezzel biztosítani a kapcsolattartást elrendelő gyámhatósági vagy bírósági döntés teljesítését.
A tényállás szerint a gyermek 2...
Az ideiglenes intézkedés jogintézménye a polgári perrendtartásban
A – már nem is annyira új – polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Pp.), hasonlóan a régi Pp.-hez tartalmazza az ideiglenes intézkedés jogintézményét, azonban bizonyos pontokon eltér a korábbi szabályozástól. Az eltéréseket, illetőleg az ideiglenes intézkedés célját, elrendelésének feltételeit – a törvény miniszteri indokolását alapul véve – az alábbiak szerint mutatjuk be.
A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés célja a felek helyzetének át...
Változott a Földforgalmi törvény 2022. január 1-től (II. rész)
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). Előző cikkünkben részletesen szóltunk a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváh...
Újabb munkavállalói alkoholszondás ellenőrzés esetéről döntött a Kúria
A tényállás szerint a munkáltató minden reggel szúrópróbaszerű alkoholszondás ellenőrzést végzett munkavállalói körében, és az egyik dolgozónál pozitív lett az eredmény.
A munkavállaló nem ismerte el az alkoholfogyasztás tényét, ezért a munkáltató a helyi kórházba véralkohol-vizsgálatra küldte el. A felperes – alkoholos befolyásoltságtól mentes állapotára hivatkozva – a szállítást nem vette igénybe, hanem saját gépjárművel ment az egészségügyi intézménybe. A kórház azonban a munkáltatóval v...
Változott a Földforgalmi törvény 2022. január 1-től
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény).
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszab...
Hogyan lehet felmondani a megbízási szerződést a Ptk. szerint?
A Ptk. fenntartja az 1959-es Ptk. azon szabályát, amelynek alapján a megbízó bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal jogosult a szerződést felmondani. A megbízó felmondása esetére azonban a jogszabály – ha arra nem szerződésszegés miatt kerül sor – a megbízott kárainak megtérítését rendeli.
A törvény e körben elfogadta a 3/2006. Polgári jogegységi határozat következtetéseit, amely a Legfelsőbb Bíróság tanácsainak eltérő joggyakorlatára tekintettel kimondta, hogy visszterhes megbízási ...
A vadászati jog hasznosítása II. – A kényszerhasznosítás szabályai
Előző cikkünkben a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról írtunk. Most azzal foglalkozunk, mi történik akkor, ha a föld tulajdonosa vagy a vadászatra jogosult nem tesz eleget a hasznosításra vonatkozó alapvető kötelezettségének.
A vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának célja leegyszerűsítve az, hogy megvédje a vadat és annak élőhelyét, valamint a másik oldalról az, hogy a vadkárok megelőzését biztosítsa. Ha a kötelezettségeket felszólítás ellenére sem teljesítik...
A vadászati jog hasznosítása I. – A haszonbérbeadás szabályai
A vadászati jog a vadászterülettel érintett föld tulajdonjogának elválaszthatatlan részeként vagyoni értékű jognak minősül, ezért a jog a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Attól függően, hogy a terület tulajdonjoga egy vagy több kézben van, önálló vagy társult vadászati jogról beszélünk. (Ez azért lényeges, mert több tulajdonos esetén kizárólag haszonbérlet útján lehetséges a hasznosítás.) Mivel a jog szorosan kapcsolódik a földterülethez, a vadászati jog haszonbérlet...
Ha a vad tilosban jár – vadkár a gyakorlatban II.
Cikksorozatunk második részében a vadállatokkal kapcsolatosan felmerülő károk közül azzal a kettővel foglalkozunk, amelyekben a károkozás középpontjában az ember áll.
Vadászati kár
A vadászati kár alatt a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által okozott károkat értjük. A károkat főként a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban, erdőkben, a védett természeti értékekben, a víz halállományában, a szőlőkben, valamint a gyümölcsösökben okozzák (például apróvadha...
A kisajátítás technikai kérdései III.
A kisajátítással foglalkozó korábbi két cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről, valamint a kisajátított ingatlan birtokba bocsátásáról. Jelen cikkünkben egy, a kisajátítást érintő további fontos kérdést, a kisajátítási eljárást megelőző szakértői kirendelés szabályait tekintjük át.
A kisajátítási törvény értelmében a kisajátítást kérőnek még a kisajátítási eljárás meg...
Az egyezség szabályozása a Ptk.-ban
A már nem is annyira új Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk.-ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget. Az egyezség tipikusan olyan jogintézmény, amely általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkalmazható.
A régi Ptk. miniszteri indokolása szerint az egyezséget bármilyen követelésnél alkalmazni lehet, és a bírói gyakorlat is erre a következtetésre jutott: egyezséggel a felek nemcsak kötelmi ...
Ha a vad tilosban jár – vadkár a gyakorlatban I.
A föld tulajdonosainak és azok használóinak egész éves kihívást jelent a vadállatok által okozott károk kiküszöbölése. A kordában nem tartott vadállomány a mező-, illetve erdőgazdálkodásban is jelentős károkat okozhat. A vadak körében felmerülő károk négyféleképpen tipizálhatóak (vadkár, vadászható állatok által okozott kár, vadászati kár és vadban okozott kár), amelyekre eltérő felelősségi szabályok vonatkoznak.
Cikksorozatunk első részében a vadkár témáját járjuk körbe.
A vadkár a gímsz...
A kisajátítás technikai kérdései II.
A kisajátítással foglalkozó korábbi cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről. Jelen cikkünkben a kisajátítást érintő, egy másik fontos kérdést, a kisajátított ingatlan birtokbaadására vonatkozó szabályokat tekintjük át.
A kisajátítási törvény értelmében a kisajátított ingatlan elhagyására kötelezett az ingatlant a kártalanítás, valamint a megtérítés megfizetését követőe...
Az előzetes szerződésszegés szabályai a Ptk.-ban
Az „új” Ptk. egyik újdonsága, hogy külön nevesíti az úgynevezett előzetes szerződésszegés szabályait.
Eszerint, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat.
Továbbá, amennyiben a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kija...
A kisajátítás technikai kérdései I.
A kisajátítás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát kivételes és közérdekű célból megszerezhesse.
Világos, hogy a kisajátítás szabályozása akkor felel meg az Alaptörvény és az Európai Emberi Jogi Egyezmény követelményeinek, ha a szabályozás áttekinthető és egyértelmű, továbbá ha a kisajátítás fejében járó kártalanítás azonnali, feltétlen és teljes. Ez...
Korlátozott precedensjog
A 2020. április 1-jével hatályba lépett törvénymódosítás a peres eljárás szabályaiban is hozott változást. A cím könnyebb megértése érdekében először – a jogrendszerek főbb csoportosítási szempontja alapján – a kontinentális és az angolszász (common law) jogrendszert tekintjük át. Maga a jogrendszer tágabb értelemben egy adott állam érvényes jogi normáinak és azokhoz kapcsolódó egyéb jogi előírásainak a rendezett összessége.
A két jogrendszer főbb különbségei:
Kontinentális
...