Keresés a cikkekben

Összehívhatatlan és visszahívhatatlan? Meddig tudja blokkolni a renitens ügyvezető a taggyűlés összehívását?

Klasszikusnak mondható szabály, hogy a vezető tisztségviselő – mint bizalmi tisztséget betöltő személy – ezen tisztségéből a tulajdonosok által bármikor, indokolás nélkül visszahívható. A visszahíváshoz még az sem szükséges, hogy a vezető tisztségviselő valamilyen kötelességszegést kövessen el. Általános szabály ugyanakkor az is, hogy a jogi személy legfőbb szerve összehívásának a joga ugyancsak a vezető tisztségviselőt illeti meg főszabály szerint. Nem ritka eset, hogy egy korlátolt...

18 éven aluliak foglalkoztatása munkaviszonyban

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Mudri Sándor | 2018.09.27 | Munkajog

Egyre több szorgalmas középiskolás nebuló vállal munkát a nyári szünet időtartamára. Munkáltatóként ilyenkor nem árt tisztában lennünk a tizennyolc éven aluliak munkaviszonyban történő foglalkoztatására vonatkozó kötelező jogszabályi előírásokkal. A főszabály szerint, munkaviszonyt munkavállalóként csak az létesíthet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. A munka világában a 18 éven aluli munkavállalókat fiatal munkavállalóknak nevezzük. A főszabály alól rögtön az első kivételt jelent...

Hogyan lesz a hulladékból termék?

A korábbi blogbejegyzésekben több alkalommal is foglalkoztunk a talaj, föld hulladékstátuszával, illetve annak hiányával, valamint az ezzel kapcsolatos hatósági állásponttal. Némileg ehhez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni azokat a feltételeket is, amelyeknek egy adott, valóban hulladék anyag esetében érvényesülniük kell ahhoz, hogy kikerüljön a hulladékkörből. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) viszonylagos részletességgel meghatározza ezeket a feltételeket...

SMS-ben felmondani?! Na persze!

A munka világában a legfontosabb jognyilatkozatokat mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak írásban kell megtennünk. Ezek közül kiemelendő a munkaviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló jognyilatkozat, azaz a felmondás is, hiszen az írásba foglalásának az elmaradása már önmagában jogellenessé teszi a felmondást, függetlenül attól, hogy melyik oldalon állunk. A következő fontos dolog, amire oda kell figyelni, az a felmondás közlésének formája, módja. A hagyományos felmondási mó...

Ön felelős ügyvezető? Csúnyán ráfizet, ha nem! III.

A témakört feldolgozó első két cikkben (itt és itt) a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét, valamint a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét mutattuk be. Cikksorozatunk harmadik – és egyben utolsó – részéhez érve áttérünk a vezető tisztségviselők esetleges büntetőjogi felelősségének átfogó bemutatására. Jelen írásunk a teljesség igénye nélkül, kizárólag a legjellemzőbb, vezető tisztségviselők által elkövetett bűncselekmények tömör be...

Ön felelős ügyvezető? Csúnyán ráfizet, ha nem! II.

A témakört feldolgozó első cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelőssége került taglalásra azzal az ígérettel, hogy a cikksorozat második részének témája a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelőssége lesz. Ezen esetkör bemutatása során el kell különíteni a jogi személyek mindennapi működése során okozott károkért való felelősség kérdését, valamint az esetleges fizetésképtelen helyzetben a jogi személy tartozásiért való felelősség kérdését. ...

Ön felelős ügyvezető? Csúnyán ráfizet, ha nem! I.

Magyarországon nincsenek könnyű helyzetben a vezető tisztségviselők, vagy közismertebb elnevezéssel az ügyvezetők. Amellett, hogy ők felelnek a cég operatív irányításáért, és képviselik a céget, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján egyszerre két irányban is kártérítési felelősséggel tartoznak. Egyrészről, az ügyvezető felelős az általa vezetett gazdasági társaság irányában az ügyvezetői tevékenységgel a társaságnak okozott károkért. Másrészről, felel a társaságon kívüli harmadik...

A követelés elévülhet, de a jog elévülhetetlen! Vagy mégsem?

Bizonyára mindenki hallott már az elévülés jogintézményéről. Az elévülés leegyszerűsítve az időmúlás jogkövetkezménye, vagyis ha valaki meghatározott időn belül – főszabály szerint ez 5 év, de mint mindig, itt is vannak kivételek – nem tesz semmilyen intézkedést a követelése érvényesítése érdekében, a követelés az időmúlás eredményeként bírósági úton érvényesíthetetlenné válik (ez önmagában nem jelenti azt, hogy az adós önként nem teljesítheti pl. a fizetési kötelezettségét, amit később az...

Párhuzamos munkaviszony egyenlő tb-iszony?
Avagy hova kell fizetni a tb-t, ha párhuzamosan egy másik tagállamban is dolgozunk?

Azt mindenki tudja, hogy a magyarországi tb-jogszabályok útvesztőiben könnyű elveszni. Az már csak ráadás, ha egy olyan munkavállalót akarunk foglalkoztatni, aki egyébként ezzel párhuzamosan egy másik tagállamban is munkaviszonyban áll egy munkáltatóval. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés: hova fizesse a munkáltató a társadalombiztosítási járulékokat? Először is fontos leszögeznünk, hogy több tagállamban tevékenységet folytató személy szerencsére csak egy tagállamban lehet biztosított, és e...

A manóba, tévedésből kétszer utaltam át a dolgozó munkabérét! Mit tehetek?

Tévedni emberi dolog. Még a legprecízebb eljárás esetében is megtörténhet, hogy porszem kerül a gépezetbe: a fáradt bérszámfejtő ásítás közben elszámítja magát, és kétszer is átutalja a munkavállaló munkabérét. Mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A munkavállaló oldaláról nézve: indulhat a „celebration”? A Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezése szerint, az ily módon kifizetett összeg jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató közvetlenül a munkaváll...

Segítség, a szőrös szívű munkáltató nem enged el hosszabb szabadságra! Ugrott a kéthetes tengerparti nyaralásom?

Újra itt a forró nyár, és ezzel együtt a nyári szabadságolások időszaka. Munkavállalóként azonban, ha nem akarjuk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, nem árt ismernünk néhány, a szabadság kiadására vonatkozó törvényi előírást. Sokan nincsenek tisztában azzal a szabállyal, hogy a szabadság kiadásának az időpontját nem a munkavállaló, hanem a munkáltató határozza meg. Annak érdekében, hogy a munkavállalónak is legyen azért némi beleszólása, a Munka Törvénykönyve előírja, hogy évente hét m...

Meddő próbálkozás a meddő átszállítása?

Előfordulhat, hogy a külszíni bányászat során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, rekultivációja során az érintett bányában nem áll rendelkezésre elegendő töltőanyag a tevékenység megfelelő elvégzéséhez. Magától értetődő lenne, hogy ebben az esetben a bányavállalkozó egy másik bányájában felhalmozódott meddő anyagot használjon fel a bezárás előtt álló bánya rekultivációjához. Megtehető-e ez minden további nélkül, hiszen a bányavállalkozó saját tulajdonában...

Hitelező? Ne hagyja magát (rosszul) beskatulyázni!

Számtalanszor hallottunk már olyan, lemondó kézlegyintésekkel kísért kijelentéseket, hogy egy követelésre keresztet lehet vetni, az adós felszámolás alá került, a felszámoló pedig automatikusan a reménytelen „f” kategóriába sorolta a követelést. Ha azonban a hitelező kis- és mikrovállalkozásnak minősül, nem teljesen reménytelen a helyzet. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) ugyanis, ha nem is a jelzálogjoggal biztosított követelések ...

Bukom az illetéket, ha felbontom a szerződést?

Nem gyakori, de előfordul, hogy egy ingatlan-adásvételi szerződés a felek közös akarata alapján azt követően kerül felbontásra, hogy az már teljesült, a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert, nota bene még a visszterhes vagyonátruházási illeték is megfizetésre került. Az evidens a Polgári Törvénykönyv alkalmazandó előírásai alapján, hogy a szerződés felbontása esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani (hangsúlyozandó, hogy nem minden típusú szerződést lehet f...

Munkabért euróban? Még mit nem!

A multinacionális cégeknél egyre inkább felmerül annak az igénye, hogy a munkabér euróban vagy más külföldi pénznemben kerüljön kifizetésre a munkavállalóknak. Nem ritka azonban az az eset sem, hogy maga a dolgozó kopogtat a főnökénél, és kéri, hogy a külföldi nyaralására tekintettel a következő havi munkabérét kivételesen ne forintban, hanem az úti cél szerinti ország fizetőeszközében fizessék ki neki. Felmerül tehát a kérdés, hogy van-e arra (jogi) lehetőség, hogy a munkabér külföldi pén...

Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek! Titok-e a munkabér?

Egyesek szerint kifejezetten rombolja a munkahelyi légkört és bérfeszültséget okoz, ha a kollégák tudnak egymás fizetéséről. Szinte minden munkahelyen előfordult már, hogy a HR-es kikotyogta a nemrég felvett fiatal kolléga munkabérét. A pletyka ilyen esetben futótűzként szokott terjedni arról, hogy az új munkatárs magasabb fizetést kap, mint a vele egy szinten, de régebben dolgozó többi kolléga, és már ki is alakult a feszült légkör, a munkáltató meg a haját tépi. A munkabérek nyilvánosság...

Behajtani nem tilos, de reménytelen

Keserű és gyakori tapasztalat, hogy a sokáig megbízhatónak és fizetőképesnek tűnő üzleti partner egyszer csak felszámolás alá kerül, és a nem biztosított követelésünk bekerül egy sötét bugyorba, amit úgy hívnak, hogy egyéb, közismert nevén „f” kategória. Azon a kellemetlenségen és bosszúságon túlmenően, hogy a követelés nagy eséllyel nem térül meg, és még a felszámolási eljárás során regisztrációs díjat is kell(ene) fizetni, a követelés a hitelező üzleti könyveit is csúfítja. Létezik az...

A szó elszáll, a bírság megmarad? Ne reszkírozzon, foglalja írásba a munkaszerződést!

Szinte mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarországon a munkaszerződést írásba kell foglalni. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy ez a munkáltató kötelezettsége, oly módon, hogy az írásba foglalt munkaszerződésből egy eredeti példányt át kell adnia a munkavállalónak. Azt pedig még kevesebben, hogy a szóban létrejött munkaszerződés is érvényes lehet – de csakis egy esetben! Ha a munkavállaló a munkába lépést követő 30 napon belül nem fordul munkaügyi bírósághoz, annak megállapítá...

Elhunyt az alkalmazottam. Hogyan tovább?

Egy munkavállaló elvesztése általában nem csak a jó érzésű munkahelyi közösséget, hanem a munkáltatót is mélyen érinti. A szomorú és fájdalmas hír általában felkészületlenül ér mindenkit, munkáltatóként azonban tudni kell az ilyen helyzetet is megfelelően kezelni. A munkavállaló halála esetében a munkaviszony ‒ mivel egy személyhez kötődő kötelemről beszélünk, azaz a munkavállalót személyes munkavégzési kötelezettség terheli ‒ magától értetődően, a munka törvénykönyve erejénél fogva, minde...

Elévülhetetlen érdemek? A ki nem adott szabadság megváltására vonatkozó igény

Egy korábbi blogbejegyzésünkben már tisztáztuk, hogy a szabadságot – legalábbis annak nagyobb részét – nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Előállhat azonban olyan eset, amikor a munkaviszony megszűnéséig a munkavállaló – valamilyen, vagy a saját, vagy a munkáltató érdekkörében felmerült okból – nem vette igénybe az őt megillető összes szabadságot. Mi a követendő eljárás ebben az esetben? Főszabály szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos s...

Nem számmisztika, adószám-amnesztia!

Boldog ember az, akinek annyi egyeurósa van, ahány alkalommal felfüggesztett adószámmal rendelkező gazdasági társasággal találkoztunk cégellenőrzéseink során. Ennek azonban január 1-jétől hivatalosan is vége! Csak a rend kedvéért említem meg, hogy az adószám felfüggesztésének szankciójával járt egyebek mellett az is, ha a NAV egy cég székhelyén végzett helyszíni eljárás során tudomást szerzett arról, hogy a cég nem található a székhelyén. A 2018. január 1-jén hatályba lépett új szabályo...

„A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el!”

Ne dőljön be neki, csak blöffölnek! Bizonyára Ön is többször megfordult már olyan üzletben, ahol a pénztárnál a kereskedő a címben jelzett szöveggel hívta fel vásárlói figyelmét arra, hogy fizetés után nála bizony nincs apelláta. Sokan szerencsére pontosan tudják, hogy az ilyen kiírásnak valójában nincs semmilyen (jog)alapja, ugyanis bármely olyan kereskedés, amely fogyasztók számára nyújt valamilyen szolgáltatást vagy termékértékesítést, maradéktalanul köteles betartani a fogyasztóvéde...

Félig teli vagy félig üres?
A feltöltés mint a hulladékhasznosítás egyik módja

Sok esetben gondot okozhat a külszíni bányászat vagy egyéb tevékenység során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, helyreállítása. A rekultiváció keretében jellemzően inert, nem hulladéknak minősülő anyagot használnak fel, ami gyakran nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben a kívánt célra, s ez jelentősen növeli a megoldandó problémákat és a felmerülő költségeket. Talán kevésbé van benne a köztudatban, de erre a tevékenységre megfelelő feltételekkel hull...

Vissza a jövőbe 5. – avagy mikor kérhető a munkaviszony helyreállítása?

Gyakran lehet hallani olyan dühös kirohanást egy-egy felmondást követően, amikor a vélt vagy valós sérelmet szenvedett munkavállaló azzal fenyegetőzik, hogy nemsokára újra a korábbi munkahelyén fog dolgozni. De tényleg ilyen egyszerű lenne a megszüntetett munkaviszony helyreállítása? A valóságban korántsem. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) jelentősen limitálja azokat az eseteket, amikor egyáltalán kérhető a munkaviszony helyreállítása, és csak a legkomolyabb jog...

Kisadózás vagy leplezett munkaviszony? Fontos az elhatárol(ód)ás

Vállalkozók széles körében ismert, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (avagy közismert, rövidített nevén: „kata”) rendkívül kedvező adózási módot biztosít számukra. Összehasonlítva ugyanis a szokásos adózási formákkal, bátran állítható, hogy a kisadózók ezzel az adózási móddal számos közteher megfizetésétől mentesülnek, a rájuk vonatkozó enyhébb adminisztrációs terhekről nem is beszélve. Sokan éppen emiatt vissza is élnek ezzel az adózási formával: abból a célból, hogy csökkentsék...

Hogyan mondhatjuk fel a határozott idejű munkaszerződést?

Bizonyos helyzetekben a határozott idejű munkaszerződések alkalmazásának is megvan a létjogosultsága, különösen a munkáltatók oldaláról nézve. Gondoljunk csak például arra az esetre, amikor a cégnél egy GYES-en lévő dolgozó átmeneti helyettesítésére van szükség, vagy ha a rövid ütemtervű projekt megbízások csak a projekt teljesítéséig igényelnek új munkaerőt. A határozott idejű munkaszerződések alkalmazásához ráadásul számos előny társul: a munkaviszony a határozott idő lejártakor automati...

A vélelem már nem védelem! Enyhült az ügyvezetők csődtörvény szerinti felelőssége?!

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta). A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy - az adós nevében - a felszámoló a fels...

Hulladékos kiskáté ingatlanhasználóknak

Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg. Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat. ...

Nem kaptam jótállási jegyet – mitévő legyek?

A korábbi bejegyzésünk fonalát tovább fűzve a jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy mit lehet tenni akkor, ha tartós fogyasztási árucikket vásároltunk, azonban az eladótól nem kaptunk jótállási jegyet. Fogyasztóként sokszor kellemetlen meglepetések érhetik az embert, ez különösen igaz, ha tartós fogyasztási terméket vásárolunk (arról, hogy tipikusan milyen termékek minősülnek tartós fogyasztási cikkeknek, itt olvashat), annál is inkább, mert az egyes áruházak vevőszolgálatainak a ...

Pórul járhat, ha kikerüli az ingatlanközvetítőt!

„Ingatlanközvetítők, kíméljenek!” – olvasható egyre gyakrabban a hirdetések záró akkordjaként, vészesen jelezve, hogy az ingatlanközvetítőkbe vetett közbizalom mélypontra süllyedt. A legtöbben egyszerűen szóba sem állnak a mérhetetlenül gátlástalannak és rámenősnek tartott közvetítőkkel, és inkább saját maguk próbálnak szerencsét az ingatlan értékesítése vagy vásárlása terén. Egyesek viszont a lakásvásárlást vagy értékesítést elképzelhetetlennek tartják ingatlanközvetítő közreműködése nélk...

Szelektív a memóriám és nem szelektív a hulladékom? Néhány alapvetés az elkülönített hulladékgyűjtésről

Széles körben ismert és elterjedt törekvés a hulladékgazdálkodás terén, hogy elvárt és előírt a hulladékok minél professzionálisabb és szervezettebb elkülönített gyűjtése, közismert nevén a szelektív hulladékgyűjtés. Ennek ellenére, vagy éppen ezért érdemes egy kicsit részletesebben ismertetni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozó lényeges előírásait, és a kapcsolódó fogalmakat. Mi is valójában a szelektív gyűjtés – maradjunk most ennél a közkeletű el...

Felelős vagy felelőtlen? A nemtörődöm ingatlanhasználók kálváriája

Amint azt egy korábbi blog bejegyzésben (Hulladékos kiskáté ingatlanhasználóknak) már beharangoztuk, a jelen bejegyzés tárgya az ingatlanhasználókra vonatozó lényegesebb felelősségi szabályok ismertetése lesz hulladékgazdálkodási szempontból. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) evidenciaként kezeli, hogy hulladéktól csak arra kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Ugyancsak alapvetés, hogy nem mentesül...

Ázsiós tőkeemelés kontra adózás

Egyre elterjedtebb, hogy a cégtulajdonosok a korábban már rendesen leadózott jövedelmükből ún. ázsiós tőkeemelést hajtanak végre a cégben. Az ázsiós tőkeemelés úgy megy végbe, hogy a cégtulajdonosok által a cég részére teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik része pedig a tőketartalékba kerül. Az esetleges kétszeres szja-fizetés elkerülése érdekében a cégtulajdonosoknak erősen ajánlott, hogy az ily módon végrehajtott tőkeemelés során kiemelt figyelmet for...

Néha egy felszólító levél sem csinál nyarat

Kényszerpályára kerülhet a felszámolásban joggal bízó hitelező? A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) rendszeres alkalmazása mellett joggal hihetnénk, hogy hitelezőként a Csődtörvény passzusait betartva és követve sikerrel vesszük fel a küzdelmet a renitens adósokkal szemben, az élet azonban mindig tartogat meglepetéseket. A Csődtörvény egyik leggyakrabban használatos rendelkezése alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor ál...

Máris elszállt a Black Friday-on vett TV
Kijönnek érte vagy nekem kell visszacipelnem a boltba?

Kevesek bánatára és többek örömére (esetleg fordítva), de idén is véget ért a „Black Friday” őrület, amikor is egy teljes hétvége erejéig emberek hada jött lázba és rohamozta meg különösen a háztartási, szórakoztató és egyéb elektronikai termékeket kínáló üzleteket. Persze az mindenki számára köztudott, hogy egyes tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállás vonatkozik, azonban Black Friday idején az akcióhegyek árnyékában bizony sokan hajlamosak vagyunk arról megfeledkezni, hogy a vásárl...

Fellélegezhetnek a hulladékos közszolgáltatók alvállalkozói?

Egy korábbi blog-bejegyzésben foglalkoztunk a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) azon tervezett módosításával, mely szerint a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladat ellátására alvállalkozóként kizárólag nonprofit formában működő gazdasági társaságot bízhatna meg, felhívva a figyelmet a módosítás lehetséges veszélyeire is. Nos, úgy tűnik, hogy a jogalkotó is szembesült a tervezett szabályozással kapcsolatos kérdőjelekkel, a módosítás hiányo...

Ha hull a hó és „sózik”, az ingatlantulajdonos ráfázik? Avagy tilos vagy nem a járda sózása?

Vitathatatlanul beköszöntött a tél, amely az ingatlantulajdonosok számára kellemetlen meglepetéseket is tartogathat, ha az ingatlan előtti járdaszakaszon nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a hó eltakarítása és a járda csúszásmentesítése érdekében. Az ingatlantulajdonos (illetve használó, kezelő) fenti kötelezettségeit természetesen jogszabályok írják elő, mind országos, mind helyi önkormányzati szinten, a hanyag tulajdonosnak pedig mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha a ház előtti csúszós ...

A hatóság leszállt a földre, vagy a földről?

Egy korábbi blog-bejegyzésben azzal a témával foglalkoztunk, hogy a hatóság a jelenlegi jogi környezetben milyen alapon és módon minősíti hulladéknak a jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes földet. Nem állítom, hogy pusztán a cikk indította arra a jogalkotót, hogy a hatályos szabályozást felülvizsgálja, ugyanakkor tény, hogy egy olyan módosítási javaslat látott napvilágot a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozásában, a...

Mit vegyek a gyereknek karácsonyra? Lakást!

Nem ritka, hogy a jóérzésű, gondoskodó (és persze anyagilag biztos lábakon álló) szülők oly módon szeretnék egyengetni gyermekük jövőjét, hogy a javára ingatlant vásárolnak vagy ajándékoznak. Joggal merül fel a kérdés, hogy kiskorút érintő ingatlanügyleteknél a gyámhatóságot mikor lehet kihagyni a buliból, és mely esetekben kötelező a gyámhatósági hozzájárulás beszerzése. Elsőként fontos röviden tisztázni, hogy a törvény értelmében kiskorúnak azt a személyt kell tekinteni, aki a 18. éle...

A hulladékgazdálkodás mostohagyereke, avagy mi is az a termelési hulladék

Egy korábbi bejegyzésben arról értekeztünk, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) régóta adós a megfelelő rendeleti szintű szabályozással a több hulladéktípust, így a mellékterméket illetően is. Ha lehet, a jogalkotó még mostohábban bánik a termelési hulladékkal, mert míg a melléktermékre vonatkozóan a Hulladéktörvény legalább néhány főbb előírást tartalmaz, a termelési hulladékkal kapcsolatos rendelkezések ehhez képest még a felszínt is alig kapargatják, azt...

A melléktermék nem mellékes

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) hazánk Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettsége teljesítése körében több olyan fogalmat bevezetett, illetve a törvényi szabályozás tárgyává tett, melyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.) még nem szerepeltek. Ennek ellenére a jogalkotó immár 5 éve adós a megfelelő rendeleti szintű szabályozással, fenntartva ezzel bizonyos mértékű jogbizonytalanságot az ágazat szereplői körében. Ezen új fogalmak közül...

Felháborító csendháborító bömbölteti a Despacito-t? Ne hagyja magát!

Hangos tivornyázás egész éjjel, ordítozás, vasárnap hajnali flexelés, lakásfelújítás… Íme, néhány példa a békés közösségi együttéléssel köszönő viszonyban sem álló szituációk széles tárházából. Mit tehetünk akkor, ha egy túl hangos szomszéd miatt már napok óta nem tudunk aludni? A Polgári Törvénykönyvnek az általános szomszédjogi rendelkezése értelmében, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükség...

Urban legenda vagy valóság? Néhány gondolat az inert hulladékról

Hajlamosak vagyunk azt állítani, hogy az inert hulladék olyan, mint Columbo felesége: mindenki beszél róla, de még senki sem látta. Nos, a helyzet ennél azért jobb, csak a megfelelő helyen kell keresni a megfelelő terminus technicust. Ha ugyanis a hulladéktörvényt, vagy a hulladékjegyzéket (http://hulladekok.hu) hívjuk segítségül, valóban nem találjuk benne az inert hulladék definícióját, így könnyen rávághatjuk, hogy olyan, hogy inert hulladék nem is létezik, csak így került be a közbe...

Segítség, átvertek! A csaló bérlő hamis szerződéssel megszerezte az ingatlanomat!

A lakásmaffia áldozatainak száma sajnálatosan emelkedő tendenciát mutat. A legelterjedtebb módszer, amikor az elkövető kibérel egy lakást, és azt hamisított aláírással ellátott hamis adásvételi szerződés segítségével a telekkönyvben átíratja a saját nevére, majd az így „megszerzett” lakást értékesíti. Mit tehetünk akkor, ha már megtörtént a baj, és a földhivatal már be is jegyezte a lakásunkra a csaló tulajdonjogát? Ilyen esetben ún. törlési pert kell indítanunk, amelyben az ingatlan-ny...

A bányászati hulladék nem játék

Bár kétségtelen, hogy nem tekinthető bányászati alaptevékenységnek, a bányászati hulladék kezelésére vonatkozó, sokszor „nemszeretem” előírások megszegése kellemetlen meglepetéseket okozhat. Az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése során keletkező hulladékok kezelése bányászati tevékenységnek minősül. Bányászati hulladékkezelésnek minősül az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék – ide nem értve a nem közvetlenül ezen tevéken...

Elégséges-e a szükséges, avagy néhány gondolat a kötelező környezetvédelmi biztosításról

Egy korábbi blog-cikkben, melynek témája a környezetszennyezés joghatásainak vizsgálata volt felszámolási eljárás esetén (http://jogado.hu/kornyezetszennyezes-az-adofizetok-zsebebol-rendezve/) arra a konklúzióra jutottunk, hogy végső esetben a központi költségvetést, és így az adófizetők zsebét terhelheti a környezeti károk megtérítése, amennyiben az másra át nem hárítható, illetőleg a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelőssége nem érvényesíthető Természetesen mint oly ...

Airbnb-zők és társasházak háborúja: az SzMSz visszavág! ‒ avagy betilthatja-e a társasház az airbnb-zést?

Az elmúlt pár évben az „airbnb-zés” (azaz lakás vagy lakásrész kiadása rövid távra, befektetési céllal) Magyarországon is az aranykorát élte. Az „airbnb-láz” azóta már jelentősen lecsillapodott, mivel a befektetők többsége végképp kiábrándult a lakáshasznosítás ezen formájából. A csökkenő tendencia oka egyrészt az, hogy az airbnb keretében történő lakáskiadás sok esetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (a lakásukat lelakták a turisták, nem hozta a kívánt bevételeket, ráadásul nőt...

Nem fizet az albérlőm, kirakom a cuccait és lecserélem a zárat, amíg nyaral…

Biztos több tulajdonosnak fordult már meg hasonló gondolat a fejében, miután az albérlője többszöri felszólítás ellenére már hónapok óta nem fizette a bérleti díjat. A tulajdonosok felháborodása érthető, és egyesek szerint morálisan el is fogadható a címben szereplő cselekmény, a jog viszont nem tolerálja az effajta „önbíráskodást”. Igen „önbíráskodást”, hiszen a tulajdonos a bérleti szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy a tulajdonát képező lakás birtoklásának, illetve használatá...

Elbirtoklás a bíróság kihagyásával? Lehetséges!

Az új Ptk. szabályai szerint amennyiben valaki 15 éven át sajátjaként és szakadatlanul birtokol egy ingatlant, elbirtoklás útján automatikusan megszerzi annak tulajdonjogát, és még arra sincs szükség, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Az elbirtokló tehát - a törvény erejénél fogva - bár tulajdonos lesz, de csak az ingatlan-nyilvántartáson kívül, éppen ezért külön kérnie kell az illetékes földhivataltól a tulajdonjogának az ingatlan- nyilvántartásba való ...

A bíróság tiszta vizet öntött a hulladékos pohárba

Egy korábbi blogbejegyzésben (Hoppon marad-e a jogkövető egyszeri hulladékhasznosító?) azt a kérdést vettük górcső alá, hogy jogszerűen járt-e el a környezetvédelmi hatóság abban az esetben, amikor a kérelemre indult eljárást megszüntette arra való hivatkozással, hogy a kérelmező hulladékhasznosító már meglévő szállítási, kereskedői és közvetítői engedélye alapján – mivel abban a kereskedelem kifejezés szerepel – végezhető hulladékgyűjtési tevékenység. Nos, örömmel jelentem, hogy a bíróság...