✕

Keresés a cikkekben

Keresett kifejezés: bihary

Koronavírus és munkajog – tények és tévhitek

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.03.19 | Munkajog

A koronavírus okozta gazdasági lassulás során a cégek életben tartása és a munkavállalók munkaviszonyának fenntartása kapcsán számos munkajogi kérdés merül fel, amelyek közül néhány esetkörre a hazai munkajog is keresi jelenleg a választ. Cikkünkben összegezzük azon tényszerű és leggyakrabban alkalmazott intézkedéseket, amelyek a munka világában a koronavírus idején jogszerűen vagy tévesen alkalmazásra kerültek a munkáltatók által. „Szabadságra küldöm a munkavállalót.” A munkáltatók...

Néhány gondolat a hulladéklerakási járulékról

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.02.27 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladéklerakási járulék dedikált célja a hulladéklerakás csökkentése, valamint a hulladéktörvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése. A hulladéklerakási járulék fizetésére a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az egyes ártalmatlanítási művelet végzője köteles. Az érintett ártalmatlanítási műveletek a D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási műveletek. Fontos és a járulékfizetésre nem kötelezett hulladékgazdálkodók által szem előtt tartandó szabály, ho...

Családtámogatás – fontosabb információk a családi pótlékról

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.02.20 | Munkajog

Az állami családtámogatás keretén belül gyakran merül fel kérdés a családtámogatási elemek közül a családi pótlékra való jogosultság feltételeivel, valamint a családi pótlék folyósításának módjával kapcsolatban. Jelen cikkünkben bemutatjuk a családi pótlékra való jogosultság főbb kérdéseit, valamint a juttatás szabályait. A családi pótlék célja A családi pótlék családtámogatási ellátás, amely magában foglalja az ún. nevelési ellátást, valamint az iskoláztatási támogatást. A különbségtét...

Keresetváltoztatás az új polgári perrendtartás világában

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Demény Zoltán | 2020.02.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A lassan két éve hatályban lévő új polgári perrendtartással, általánosságban véve, egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk (itt). A törvény szabályai a perkoncentráció elvét szem előtt tartva arra ösztönzik a feleket, hogy minél előbb adják elő valamennyi tényállítást, nyilatkozatot, bizonyítékot annak érdekében, hogy a per minél előbb befejeződhessen. Az elsőfokú eljárás két szakaszában, a perfelvételi szakban, illetve az érdemi szakban is egyaránt lehetőség van a kereset megváltoztatására, ...

Nem elég jogszerűnek lenni, annak is kell látszani – Adminisztratív teendők a hulladékokkal kapcsolatosan

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.02.06 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Több cikkben elemeztük már a hulladéktermelők, hulladékbirtokosok feladatait, kötelezettségeit, a jelen bejegyzésben pedig a konkrét adminisztrációs teendőket igyekszünk bemutatni. A besorolási kötelezettség A hulladék termelője vagy – ha a termelő nem állapítható meg – a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló jogszabályban meghatározottak szerint köteles besorolni. Ha a hulladék termelője vagy a hulladék birtokosa besorolási kötelezetts...

Vége a Kánaánnak, elvesztettek egy kedvezményt a kkv-k!

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.01.23 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Több korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk a hulladékgazdálkodás szankciórendszerével, ezen belül is a bírság kiszabásának feltételeivel, szabályozásával. Fontos eleme volt mindeddig a szabályozásnak – és itt nem csak a hulladékgazdálkodási bírságról, hanem egyéb hatósági bírságról is beszélünk –, hogy a hatóságok a kis- és középvállalkozásokkal szemben kizárólag az első esetben előforduló jogsértés esetén – bizonyos kivételektől eltekintve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkal...

A prémiumra vonatkozó bírói gyakorlatról

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.01.09 | Munkajog

A munka díjazásával összefüggésben gyakran merül fel kérdésként a gyakorlatban a prémium, valamint a jutalom közti különbség, illetőleg, hogy mely munkáltatói kötelezettségvállalási szint az, amely eléri a prémium jogi minőségét. Jelen cikkünkben a prémium, mint a leggyakoribb teljesítményösztönző bérelem jogi természetével összefüggő kritériumokat, valamint a prémiumra vonatkozó széleskörű bírói gyakorlat adott szegmenseit mutatjuk be. Prémium és a kötelezettségvállalás szintje A telje...

A munkáltató kártérítési felelőssége – a kártérítés módja és mértéke II.

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.12.19 | Munkajog

Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. A kártérítés rendszere, mértékének megállapítá...

A munkáltató kártérítési felelőssége – a kártérítés módja és mértéke I.

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.12.05 | Munkajog

Korábbi cikkeinkben már ismertettük a munkáltató kártérítési felelősségéhez tartozó szabályokat, annak módját, és az ehhez tartozó alapfogalmakat. Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, ame...

Meddig terjedhet a gyártói felelősség? – A hulladékgazdálkodás szereplői III.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.11.28 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A korábbi bejegyzésekben már érintettük a hulladékbirtokosok felelősségét – ha máshogy nem, az ingatlantulajdonosokon keresztül –, nem árt azonban egy külön cikkben is foglalkozni a témával. Hulladékbirtokosnak tekintendő a hulladéktermelő, valamint bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van. A már sokszor idézett és hivatkozott, de a hulladékgazdálkodásban kulcsszerepet betöltő „szennyező fizet” elve alapján a hulladékbirtokos is felelős a hulladék kezeléséért, ...

Meddig terjedhet a gyártói felelősség? – A hulladékgazdálkodás szereplői II.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.11.21 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A gyártót követően – a jelen cikkben – a hulladékgazdálkodás további fontos szereplőinek, a forgalmazóknak a felelősségével foglalkozunk. Definíció szerint a forgalmazó az adott terméket viszonteladónak, illetve fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, vagyis jellemzően a gyártó és a végfelhasználó között helyezkedik el. A forgalmazónak – pozíciójánál fogva – lehetősége van arra, hogy bizonyos kötelezettségeket a gyártótól átvállaljon. Így a forgalmazó megállapodást köthe...

Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kialakult használati rend bírói rendezése

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Demény Zoltán | 2019.11.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Gyakran képezi vita tárgyát, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant, főleg, ha azon egy vagy több épület is van, az egyes tulajdonostársak mennyiben használják vagy használhatják. Tovább élezheti a konfliktusokat, ha van például egy már kialakult használati rend a tulajdonosok között, amit akár kerítések létesítésével is megerősítenek, hogy márpedig az ingatlanon belül az a terület az „övék”. A valóságban a kialakult használat azonban sértheti például egy másik tulajdonostárs tula...

Meddig terjedhet a gyártói felelősség? – A hulladékgazdálkodás szereplői I.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.11.14 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Korábbi, az egyes hulladékgazdálkodási tevékenyégségeket ismertető sorozatunkat követően most a hulladékgazdálkodás legfontosabb szereplőit mutatjuk be – elsőként a gyártót. Definíció szerint a gyártó a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem hazánk területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. A szabályozás – vélhetően éppen azért, mert a gyártói oldalon jelentősnek mondható a hulladékképződés – alap...

Ártalmatlannak tűnhet, de nem az – Bevezetés a hulladékgazdálkodási tevékenységekbe V.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.10.10 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A nem hasznosítható hulladékot a hulladéktörvényben előírt, környezetkímélő módon ártalmatlanítani kell. A hangsúly természetesen a környezetkímélő módon van, hiszen fontos követelmény, hogy ha a hulladékképződést nem sikerül megelőzni, és az újrahasználat, valamint a hasznosítás sem biztosított, a keletkező hulladék ártalmatlanításával szükségtelenül és túlzottan ne terheljük a környezetet. Ártalmatlanítás alatt értünk minden olyan kezelési műveletet, amely nem hasznosítás. A művele...

Munkajogi garanciák gyermekvállalás esetén – avagy munkajogi védelem és kedvezmény lombikbébik esetén is jár I.

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.09.26 | Munkajog

A női munkavállalók többsége tisztában van azon körülménnyel, hogy a várandóssághoz kapcsolódóan milyen munkajogi védelem és kedvezmény illeti meg, ugyanakkor sokan nem tudják, hogy milyen védelem és kedvezmény illetheti meg azon munkavállalókat, akik mesterséges megtermékenyítésre irányuló programban, ún. emberi reprodukciós eljáráson vesznek részt. Jelen cikkünkben az emberi reprodukciós eljáráson való részvétellel összefüggő munkajogi szabályokat, e körben pedig az ehhez kapcsolódó felm...

Hasznosítsuk, amit lehet – Bevezetés a hulladékgazdálkodási tevékenységekbe IV.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.09.19 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladék hasznosítása nem kizárólag hulladékgazdálkodási tevékenységként, de célként és alapelvi szinten is megjelenik a hulladéktörvényben. A hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítását ugyanis preambulumi szinten tartalmazza a jogszabály. A lényeg az anyagában történő hasznosításon van, ami magában foglal bármilyen hasznosítási műveletet az energetikai hasznosítás kivételével. Hasznosításnak minősül minden kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulla...

Jason Statham ezt a szállítást nem vállalná – Bevezetés a hulladékgazdálkodási tevékenységekbe III.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.09.12 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodási témájú blogcikksorozat harmadik részében egy különösen fontos tevékenységet, a hulladékszállítást ismertetjük. A szállítás definíciója végtelenül egyszerű: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása. Ebből következik, hogy ha a hulladék mozgatása telephelyen belül történik – még ha erre szállítójárművel is kerül sor –, az nem minősül hulladékszállításnak. A korábbi cikkek alapján magától értetődő, hogy hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy ...

A taggyűlési határozatok megtámadásáról röviden

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.09.05 | Cégjog

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) konkrét keretek között biztosít lehetőséget a cégeknek a törvényes működést illetően, amelyet – a jogszabálynak való megfelelés céljából – többféle eljárási szempontból felmerülő bírói kontroll kísér. Mi történik akkor, ha tagként nem értünk egyet a cég döntéseivel? Van-e lehetőségünk egy, már elfogadott határozatot megtámadni? Jelen cikkünkben a gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálati eljárásá...

Munkaviszony mellett vállalkoznék. Lehetséges-e?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.08.15 | Munkajog

Gyakori eset a munkaviszony mellett folytatott önálló vállalkozási tevékenység megkezdése, gazdasági társaság alapítása, amellyel összefüggésben ugyanakkor tekintettel kell lenni az irányadó szabályokra is. Jelen cikkünkben általános jelleggel a munkaviszony mellett folytatott vállalkozási tevékenységre irányadó szabályokat ismertetjük. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) konkrét módon nem nevesíti, hogy a munkavállalónak kötelezően tájékoztatnia kelle...

Új jogintézmények, közvetítés és kereskedelem – Bevezetés a hulladékgazdálkodási tevékenységekbe II.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.07.25 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Folytatva az előző hulladékgazdálkodási témájú blogcikkben indított sorozatot, a jelen bejegyzésben további hulladékgazdálkodási tevékenységeket, a kereskedelmet és a közvetítést kívánjuk bemutatni. Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelem és a közvetítés új fogalomként és tevékenységként került be a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénybe (a továbbiakban: Ht.). Érdekes, hogy a Ht. nem a tevékenység, hanem a tevékenységet végzés oldaláról közelíti meg a vonatkozó fogalma...

Home office vagy távmunka?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.07.18 | Munkajog

A munka világában egyre inkább előtérbe kerülnek azon atipikus foglalkoztatási formák, amelyek társadalmunk jelenlegi berendezkedéséhez, valamint a 21. századi ember életritmusához leginkább igazodnak. Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a munkavállalóik hatékonyságát növelheti, ha a munkájukat home office vagy távmunka formájában végezhetik. Munkajogi szempontból felmerülnek azonban különbségek a távmunka és a home office szabályozása között, amelyekkel nem árt tisztában lenni. Jelen c...

Ez a gyűjtés nem hobbi… Bevezetés a hulladékgazdálkodási tevékenységekbe I.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.07.11 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Korábbi sorozatunkban a hulladékgazdálkodási szankciórendszer került bemutatásra, mostantól pedig néhány blogbejegyzésen keresztül az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységekről ejtünk néhány szót. Az első bejegyzés témája a gyűjtés. A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) a gyűjtés és az elkülönített gyűjtés fogalmát is tartalmazza. A gyűjtés a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában f...

A hallgatók szakmai gyakorlatának teljesítésére vonatkozó szabályok

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.06.27 | Munkajog

Számos felsőoktatásban részt vevő hallgató kezdi meg idén nyáron a kötelező szakmai gyakorlat teljesítését, annak érdekében, hogy – a kötelezettségek teljesítésén túl – szakképzettségüknek megfelelő munkahelyen és munkakörben történő jövőbeni foglalkoztatásukat elősegítsék. A szakmai gyakorlat teljesítése körében a hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatható. A hallgatói munkavégzésre ...

Mikor van szükség kézbesítési megbízottra?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Mudri Sándor | 2019.06.20 | Cégjog

A Magyarországra cégalapítási szándékkal érkező külföldiek – nem meglepő módon – leginkább korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapítanak, de igen nagy népszerűségnek örvend a fióktelep és a közvetlen kereskedelmi képviselet is. Bármelyik fent felsorolt jogi személy típusról is legyen szó, a cégalapítás során minden bizonnyal gondoskodni kell kézbesítési megbízottról. Amennyiben ugyanis a cégbejegyzési kérelemben – akár vezető tisztségviselőként, akár tagként – külföld...

Online jogsértés sajtó-helyreigazítás során

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.06.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az online világ térnyerése a média világára is hatást gyakorolt, ami új felületet jelentett a megvalósult jogsértés helyét illetően. Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk már a sajtó-helyreigazítási ügyekben mérvadó fogalmakkal, a sajtó-helyreigazítási perekben irányadó határidőkkel. Na de mi a helyzet akkor, ha a jogsértés színtere az online média? A hagyományos sajtótermékben megvalósult jogsértés a nyilvánosság számára csak addig elérhető, amíg a sajtótermék megvásárolható, illetőleg linerá...

Mennyi az annyi, avagy milyen mértékig terjedhet a hulladékgazdálkodási bírság!? II.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.05.30 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érve, ígéretünkhöz híven bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság megállapítási és számítási módját a korábban már hivatkozott és irányadó 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján. A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. Az alapbírságot a legmagasabb mértékben kell megállapítani abban az esetben, ha visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy ugyanazon jogsértés...

Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása vállalaton belüli áthelyezés esetén

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.05.23 | Munkajog

Az intenzív munkaerő-vándorlásból eredően hazai színtéren egyes szektorokban egyre nagyobb mértékű a külföldi, nem uniós állampolgárok munkaerejének igénybevétele, amelyhez többféle engedélyeztetési eljárás kapcsolódik. Az irányadó jogszabály alapján,[1] Magyarországon főszabály szerint kétféle eljárás útján (ún. összevont kérelmezési eljárás, és az ezen kívüli, munkavállalás céljából tartózkodási engedély kiadása iránti eljárás) van lehetőség szabályszerűen foglalkoztatni harmadik országbeli...

Mennyi az annyi, avagy milyen mértékig terjedhet a hulladékgazdálkodási bírság!?

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.05.16 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben… A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció, A végső megoldás, bírság!?) következő fejezeteként a jelen blogbejegyzésben bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság egyes jellemző típusait és azok mértékét. Amint azt korábban is jeleztük, a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) keretjellegg...

Az Alkotmánybíróság közbelép, a hatóság őszinte sajnálatára…

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Különös apropóját adja az Alkotmánybíróság egyik friss döntése annak, hogy felidézzük egy korábbi blogbejegyzésünket (Maga ellen fordul-e a hatóság?). Csak a rend kedvéért, az idézett cikk témája a 2017. január 1-jével életbe lépett átalakítás volt a közigazgatásban. Ennek keretében – több központi költségvetési szerv mellett – megszüntetésre került az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) is. Az OKTF jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal lett, amely ha...

Hogyan és mikor vehetek ki osztalékot?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Mudri Sándor | 2019.04.25 | Cégjog

A gazdasági társaságok valamennyi formájánál, így a korlátolt felelősségű társaságok esetében is a tagok egyik legfontosabb jogosultságának az osztalékhoz való jog tekinthető. Jelen cikkünkben ismertetjük a korlátolt felelősségű társaságokon belüli osztalékfizetés legfontosabb szabályait, nevezetesen, hogy osztalékfizetésre hogyan, mikor, kinek a részére és milyen egyéb feltételekkel kerülhet sor. Osztalékról a kft. legfőbb döntéshozó szerve, azaz a taggyűlése dönthet, szigorúan az éves be...

Hogyan mondjak fel jogszerűen munkavállalóként?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.04.11 | Munkajog

A munkaügyi perek többségét a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben indított perek teszik ki, amelyekkel összefüggésben, a köztudatban először a munkáltató által gyakorolt felmondási jog és azok következményei merülnek fel. Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor a munkaviszony munkavállaló általi megszüntetésről és annak jogkövetkezményeiről sem.  A jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyekre akár munkavállalóként, akár munkáltatóként...

A végső megoldás: bírság!?

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.04.04 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Folytatva a korábbi blogbejegyzésekben (Mit érdemel az a bűnös…?, Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben…, A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció) megkezdett ismertető sorozatot a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, jelen cikk témája a hulladékgazdálkodási bírság, a gazdasági szereplők számára talán legfájdalmasabb szankció. A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) csak érintőlegesen, mintegy k...

Részmunkaidősök és határozott időben foglalkoztatottak, figyelem! Önöknek is jár a cafeteria!

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Mudri Sándor | 2019.03.28 | Munkajog

A cafeteria, azaz a béren kívüli juttatás adása nem kötelező, csupán lehetőség: mindig a munkáltató döntheti el, hogy milyen mértékben, milyen időközönként adja a munkavállalói részére, és hogy azok mely cafeteriaelemek közül választhatnak. Amennyiben viszont úgy dönt a munkáltató, hogy ad cafeteriát, nem árt odafigyelnie az egyenlő bánásmód követelményének a megtartására is. Bevett gyakorlat ugyanis, hogy a munkáltatók a cafeteriaszabályzatban kizárólag a teljes munkaidőben és/vagy hat...

Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben… A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.03.21 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Egy korábbi blogbejegyzésben (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről) részletesen foglalkoztam a hulladékgazdálkodási szabálysértések során a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) alapján alkalmazható szankciókkal. A jelen cikk témája kiemelten egy szankció, jelesül a zár alá vétel vizsgálata. A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy minősítési engedélyhez kö...

Próbára vett munkavállaló – avagy jogszerű-e a próbanap?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.03.14 | Munkajog

Egyes munkáltatóknál bevett gyakorlat, hogy az állásinterjúk során vagy azt követően – de még a tényleges munkaviszony létesítése előtt – egy-egy próbanapot vagy akár próbahetet kívánnak eltöltetni a leendő munkavállalóval azért, hogy a munkavállalót és a munkavégzését megismerjék. Noha egyes szektorokban általános jelleggel alkalmazzák a próbanap intézményét, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mikor válik jogellenessé a próbanap alkalmazása és milyen jogi buktatókat jelenthet a munkáltat...

Munkavédelmi szabályok a „kellemes munkahelyi légkör” biztosítására

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Mudri Sándor | 2019.02.28 | Munkajog

A munkáltatóknak minden körülmények között biztosítania kell munkavállalói részére az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ebbe természetesen beletartozik a megfelelő munkahelyi hőmérséklet fenntartása is, amely különösen a téli időszakra irányadó. Jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy mely feltételeket kell biztosítania a hidegre való tekintettel a munkáltatónak akár zárt, akár szabadtéri munkahelyen végezzük munkánkat. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a to...

A határokon átnyúló tőkegyesítésről röviden

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.02.21 | Cégjog

A globális és folyton változó piacgazdaságból eredő kihívásokra gyakran hatékony megoldás az Európai Unió tagállamaiban működő piaci szereplők határokon átnyúló együttműködése. Az Európai Parlament és Tanács által meghozott számos irányelv célozza a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának hatékony érvényesülését és az uniós vállalkozások határokon átnyúló mobilitásának elősegítését. A közös piacon való együttműködést segíti elő többek között a tőkegyesítő társaságok határokon átnyúló e...

Mit érdemel az a bűnös… Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.02.14 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Korábbi blogbejegyzésekben érintőlegesen már foglalkoztam az ingatlanhasználókkal szemben alkalmazható hulladékgazdálkodási szankciókkal, érdemes azonban legalább keretjelleggel áttekinteni a teljes szankciórendszert. Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapelvként rögzíti a szennyező fizet elvét, mely szerint a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdá...

Jogi kiskapu? A biztatási kárról röviden

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.02.07 | Követeléskezelés

Polgári jogviszony keretén belül vannak olyan esetek, amelyekért akkor is felelősséggel tartozhatunk, ha elsőre úgy tűnik, hogy felelősség minket az adott magatartásért nem terhel, hiszen magatartásunk nem tükröz egyértelműen szerződéses akaratot, és nem minősül kifejezetten tiltott magatartásnak, cselekménynek sem. Speciális szabálya a polgári jognak, az ún. biztatási kár (utaló magatartás) jogintézménye. A biztatási kárként elterjedt intézmény utaló magatartásként került nevesítésre,...

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel? Veszélyes is lehet!

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Mudri Sándor | 2019.01.31 | Munkajog

A munkaviszony megszüntetésének legrugalmasabb – és nem utolsósorban – legbékésebb módja a közös megegyezés, melyet természetesen a munka törvénykönyve is külön nevesít, arra viszont, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kellene szerepelnie, nem ad eligazítást. Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében, ha egy megállapodásban a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének az időpontját rögzítik, úgy az közös meg...

Kifestettem a lakást, de megmaradt a festék és a hígító, mit kezdjek vele?

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.01.24 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Nem is gondolnánk, hogy mindennapi életünk során milyen gyakran találkozunk veszélyes hulladékkal. Ide tartoznak ugyanis pl. az elemek, a festékek, a gyógyszerek, a használt olajok, de a körömlakklemosók is. Látszólag ezek ártalmatlan dolgok vagy anyagok, de tárolásuk nem ajánlott, hatásuk káros, megszabadulni tőlük pedig – ha szabályosan akarunk eljárni – nem mindig egyszerű. Mindenekelőtt érdemes tisztázni a veszélyes hulladék fogalmát. Veszélyes hulladéknak számít a hulladéktörvén...

Adok-kapok: eladnám kiskorú gyermekem üzletrészét! De hogyan?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2019.01.03 | Cégjog

Gyakori eset, hogy az ünnepek és az év vége közeledtével realizálódik az a szándék bennünk, hogy ingatlant, egyéb vagyontárgyat, vagy akár üzletrészt ajándékozzunk kiskorú gyermekünknek ilyen-olyan indokból. Könnyű a gyermekre átruházni a vagyont, de mi történik, ha azt egyszer mégis el szeretnénk idegeníteni? Milyen szabályok irányadóak családi vállalkozások esetén, ha úgy döntünk, a gyermekre üzletrészt ruházunk át? Fontos leszögezni, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör...

Mi a teendő, ha vaddal ütköztem?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2018.12.13 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A téli időszak alapvetően veszélyes a gépjárművezetők számára, a veszélyt ugyanakkor tetézheti minden kocsiban ülő rémálma; az utak mentén őz, szarvas vagy nem éppen békés vaddisznó megjelenése. A vadgazdák és a vadászati érdekképviseleti szervek egész évben hangsúlyt fektetnek arra, hogy felhívják a gépjárművezetők figyelmét az utak mentén megjelenő vadveszélyre, télen ugyanakkor a korai sötétedés, a csúszós utak és az ünnepi forgalom miatt is érdemes fokozottabban figyelni. Ha minden ...

Eladtam a társasági részesedésemet, bukom az osztalékelőleget is?

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.12.06 | Cégjog

Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság tulajdonosai a kedvező pénzügyi eredmények láttán osztalékelőleg felvételét határozzák el. Mind az osztalékelőlegről, mint pedig az osztalékról a legfőbb szerv jogosult dönteni. Előfordulhat azonban, hogy az osztalékelőlegről és az éves osztalékról szóló döntések között több hónap is eltelik, így érdemes megvizsgálni azt az esetet, hogy visszakövetelhető-e az osztalékelőleg attól a tagtól, akinek az éves beszámoló elfogadásáról szóló döntés megh...

Felnyomom a Bélát a NAV-nál, írtam is már „egy nagyon komoly, névtelen feljelentést”. Jól van ez így?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Mudri Sándor | 2018.11.22 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Van, ami állandó: Magyarország továbbra is címvédő a „feljelentők, bejelentők, bepanaszolók (nevezzük, ahogy akarjuk) országa” cím tekintetében. Az, hogy kit panaszolunk be, az teljesen mindegy: kedvencek a szomszédok, rokonok, főnökök, versenytársak. És hogy miért, mi okból, az is mindegy. Az egyik legkedveltebb hatóság pedig, amelyhez a kedves kis beadványok érkeznek, természetesen az adóhatóság. Sokan még mindig abban a tudatban vannak, hogy anonim módon is rá lehet küldeni valakire a N...

Növelhetem az ingatlanom területét a szomszéd telkének régóta általam művelt részével? Lehet, hogy igen! – Az ingatlanrész elbirtoklásának egyes kérdései

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.11.22 | Ingatlan

Több tévhit alakult ki azzal kapcsolatosan, hogy mi a követendő eljárás abban az esetben, amennyiben az elbirtoklás feltételei az érintett ingatlannak csak egy részére állnak fenn. Ezek a tévhitek a Ptk. azon előírásán alapulnak, mely szerint ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg. Az ezen alapuló legelterjedtebb feltevés szerint, amennyiben az elbirtoklással érin...

GDPR-kompatibilis a GPS?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2018.11.15 | Munkajog

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) széleskörű ellenőrzési jogot biztosít a munkáltatók részére. De vajon meddig terjed az ellenőrzési jog, és mire figyeljen a munkáltató, ha használja korunk alapvetőnek mondható technikai vívmányait? A GDPR által támasztott követelmények hatást gyakoroltak a munka világára is, így nem árt az óvatosság egyes munkáltatói intézkedések során. Számos munkakörhöz elengedhetetlen kellék a gépjármű használata, így a munka ell...

Gépjárművet vásárolt? Figyeljen oda a vagyonszerzési illetékre!

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Mudri Sándor | 2018.10.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Egy vadonatúj gépkocsi vásárlása jelentős kiadást jelent a vevőnek, ám sokszor bizony egy használt autó vásárlásánál is erősen meg kell húzni a nadrágszíjat. Függetlenül attól, hogy új vagy használt kocsit veszünk, a vételár megfizetésével nem lélegezhetünk még fel, ugyanis a vásárlást követően még egy rakás addicionális kiadásunk fog még biztosan felmerülni. Ilyen kiadás különösen a gépjármű átírásának díja, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díja, valamint a gépjármű tulajdonjogána...

Többen a kevesebb, avagy az önkormányzati elővásárlási jog titkai

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.10.11 | Ingatlan

Önkormányzati ingatlan megvásárlásakor széles körben ismert tény – vagy mondhatnám azt is, hogy nehézség –, hogy a Magyar Államot és – amennyiben az eladó fővárosi kerületi önkormányzat – a fővárosi önkormányzatot nyilatkoztatni kell az őket megillető, jogszabályon alapuló elővásárlási jogról. Az önkormányzatokat egymással szemben megillető elővásárlási jog az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényen alapul. A proc...

Összehívhatatlan és visszahívhatatlan? Meddig tudja blokkolni a renitens ügyvezető a taggyűlés összehívását?

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.10.04 | Cégjog

Klasszikusnak mondható szabály, hogy a vezető tisztségviselő – mint bizalmi tisztséget betöltő személy – ezen tisztségéből a tulajdonosok által bármikor, indokolás nélkül visszahívható. A visszahíváshoz még az sem szükséges, hogy a vezető tisztségviselő valamilyen kötelességszegést kövessen el. Általános szabály ugyanakkor az is, hogy a jogi személy legfőbb szerve összehívásának a joga ugyancsak a vezető tisztségviselőt illeti meg főszabály szerint. Nem ritka eset, hogy egy korlátolt...