Keresés a cikkekben

Reklámok és üzletfeliratok csak magyarul?

A vonatkozó törvény alapján a magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is – a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével – magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától. Dr. Zalavári György ügyvéd ismerteti, hogy ez a követelmény teljesíthető úgy is, hogy – ugyanazon reklámban – az idege...

Tudnivalók az influenszer marketingről

A Gazdasági Versenyhivatal frissítette a 2017 novemberében kiadott #GVH#Megfeleles#Velemenyvezer című tájékoztatóját, amelyet az alábbiakban foglalunk össze. Fontos előzetesen megjegyezni, hogy a Versenyhatóság kizárólag a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezései alapján fogalmazta meg ajánlását, de az influenszer marketingre egyébként más jogszabályok is vonatkozhatnak (Ptk., Grt., gyermekjogi szabályok, adójogszabá...

Cégalapítás Lengyelországban

Az Ecovis hálózat ügyvédei Magyarország mellett számos más európai országban is segítik ügyfeleiket. Lengyelországban az ECOVIS LEGAL POLAND ügyvédeivel együttműködve tudunk a Lengyelországban befektetést, cégalapítást tervező magyar ügyfeleink részére támogatást biztosítani. Az alábbi írás lengyel kollégáink angol nyelven megjelent cikkének engedélyükkel elvégzett magyar fordítását tartalmazza. Egyszerű részvénytársaság – egy új típusú lengyel gazdasági társaság 2021. július 1-jén lépett h...

Ajándék visszakövetelése

Ajándékozás esetén az ajándékozó valamely dolog tulajdonjogát ingyenesen átruházza a megajándékozottra azzal, hogy bizonyos körülmények esetén a Ptk. lehetőséget biztosít annak visszakövetelésére. Az ajándék visszakövetelésének egyik jogalapja, ha arra az ajándékozónak a létfenntartása érdekében van szüksége. Fontos, hogy csak a még meglévő ajándék követelhető vissza, és csak akkor, ha annak visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott akkor sem köteles ...

Adatvédelem a társasházban

A GDPR hatálybalépése óta az életünk mindennapjaivá vált az adatvédelem fogalma, szinte bármilyen szolgáltatóhoz fordulunk, a kapcsolatfelvétel legelső lépése az, hogy hozzájárulunk az adataink kezeléséhez. De nemcsak a gazdasági társaságok, hanem egy társasház életében is meghatározó az adatvédelem, hiszen Magyarországon a társasházakban főleg természetes személyek jelentik a tulajdonosok körét. Fontos tudni, hogy a gazdasági társaságok adatai kapcsán az adatvédelem rendelkezései nem alkalma...

Találtam egy gyémánt fülbevalót az utcán, mi a teendőm?

Mindenki életében előfordul, hogy kisebb-nagyobb értékű tárgyat talál. Az alábbi cikkünkben ismertetjük, milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak a találónak. A találó nyolc napon belül a dolog elvesztőjének (tulajdonosának) vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles a vagyontárgyat átadni. Utóbbi esetben nyilatkozni köteles arra nézve is, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, továbbá – a személyazonossága igazolása mellett – meg kell adnia a saját, illetve esetleges k...

Az üzletrészt terhelő zálogjog

A zálogjog lényege, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból, azaz a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Ilyen zálogtárgy a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész is lehet. Az üzletrészt terhelő zálogjog megalapításához zálogszerződés mellett a zálogjog cégnyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az általános szabályoktól eltérően – amikor is a változásb...

Drágább lett a cégautóadó…

…azon személygépkocsik kapcsán, amelyeknek tulajdonosaként cég, vállalkozás szerepel a nyilvántartásban, vagy magánszemély ugyan a tulajdonos, de költséget, értékcsökkenési leírást számol el a személygépkocsi után.  Fontos, hogy személygépkocsinak az a jármű minősül, amely négy vagy három gumiabroncskerékkel rendelkezik, és a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Ez lehet benzin-, dízel-, elektromos- vagy gázüzemű személygépkocsi, versenyautó vagy önjáró la...

Amit az előtársaságokról tudni érdemes

A cégbejegyzési eljárások felgyorsulása miatt az előtársasági szakasz jelentősége csökkent, azonban minden cég életében szükségszerűen létezik ez az állapot. Az előtársaság a létesítő okirat alapítók általi aláírásával és az ügyvédi ellenjegyzéssel jön létre, és a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel vagy az erre irányuló kérelem jogerős elutasításával, illetve a bejegyzési kérelem visszavonásával szűnik meg. Az előtársaság a fentiek szerint ugyan megalapításra kerül, azonban az üzletszer...

Egy gazdasági társaság lehet vezető tisztségviselő egy másik cégben?

A válasz egyszerű: igen, lehet. Bár a magyar Polgári Törvénykönyv ezt a lehetőséget már évek óta lehetővé teszi, a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy ezt a megoldást mégis inkább a külföldi cégek struktúrájában alkalmazzák.  A magyar jogi szabályozás szerint lehetséges, hogy egy cég vezető tisztségviselője jogi személy legyen, de ebben az esetben ez a jogi személy is köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki nevében a vezető tisztségviselői feladatokat ellátja. Ezen természetes szem...

Felmentvény: ügyvezetési tevékenység megfelelőségének megállapítása

Minden vállalkozás legfőbb szervének az év május 31. napjáig kell elfogadnia a vállalkozás előző üzleti évére vonatkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámolót. A Ptk. lehetőséget biztosít a vállalkozás legfőbb szervének, hogy a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adjon az ügyvezető részére. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott ká...

Mindenkit érintő fogyasztóvédelmi szabályváltozások

A fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemi szabályokról az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve rendelkezik, amelyet a 2019. november 27-én elfogadott 2019/2161 irányelv egészít ki a 6a. cikkel, ami – egyéb uniós szabályváltoztatásokon túl – a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtását és korszerűsítését szolgálja.  A tagállamok 2021. november 28-ig voltak kötelesek elfogadni az irányelv átültetéséhez szükséges nemzeti szabá...

Jogegységi határozat a zálogjoggal terhelt ingatlanra irányuló végrehajtás kapcsán

Vannak olyan jogi kérdések, amelyeket a különböző járásbíróságok, törvényszékek eltérő módon értelmeznek, és ez vezet ahhoz, hogy azonos tényállású ügyekben az ország egy-egy pontján működő bíróságok ítéletei eltérő döntéseket tartalmaznak – vagyis nem egységes az országos joggyakorlat. Ilyen esetekben, ha ezt egy konkrét ügyben érzékeli a Kúria, az adott kérdésben úgynevezett jogegységi határozatot hoz, amely az adott jogkérdésben megadja az általa kidolgozott, minden bíróság számára iránymu...

Ne írjuk be a teljes vételárat az adásvételi szerződésbe! Jó ötlet ez?

Sok ingatlanértékesítés során merül fel akár a felek, akár tanácsadóik javaslatára az a veszélyes és jogszerűtlen ötlet a hétköznapokban, hogy a felek a valós vételárat eltitkolva, annál alacsonyabb összeget megjelölve a szerződésben próbáljanak illetéket, személyi jövedelemadót „spórolni”, pontosabban illeték- vagy adóalapot eltitkolni.  Ezt az utat követték a felek abban az ügyben is, amely kapcsán végül a Kúria mondta ki az ítéletet (BH 2020.6.166, Bfv. II. 1.207/2019.), és állapította me...

Az üzleti titokról III. – Az üzleti titok megsértésének szankciói

Korábbi bejegyzéseinkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját, illetve az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat. Jelen cikkünkben az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciót mutatjuk be. Az üzleti titokról szóló törvény elfogadásával a természetes és jogi személyek magántitkai a korábbiak szerint azonos módon személyiségi jogi védelemben, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szell...

Az üzleti titokról II. – Az üzleti titok megsértése

Korábbi bejegyzésünkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját. Jelen cikkünkben az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat mutatjuk be. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének három módozata van: az üzleti titok jogosulatlanul (1) megszerzése, (2) hasznosítása vagy (3) felfedése, ugyanis az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára az az üzleti titok felett jogszer...

Nálam maradt a foglaló, kell utána adóznom?

Abban a ritkább, de nem túl szerencsés esetben, ha az adásvételi szerződés meghiúsul, és a felek egyértelműen foglalót kötöttek ki a szerződésben foglalt kötelezettségeik megerősítésére a felróhatóság függvényében az egyik vagy a másik oldalon, valamelyik félnél az ügylet előtti állapothoz képest ott marad a foglaló összege. Ha az a fél okozta a szerződésszegést, aki kapta a foglalót, akkor annak kétszeres összegét kell visszafizetnie a másik fél részére. Ha a foglalót átadó félnek felróható ...

Az üzleti titokról I. – Alapfogalmak

A hazai jogalkotó a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvénnyel ültette át a magyar jogrendszerbe. Az irányelv elfogadásának célja az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és unió-szerte hasonló jogi eszközök megteremtése volt, tekintettel arra, hogy az innov...

Mi is az az Üvegkapu törvény?

2022. január 1. napján léptek életbe az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az Üvegkapuról szóló új rendelkezései. Ennek lényeges elemeit foglalja össze jelen blogcikkben Dr. Zalavári György, az Ecovis Hungary Legal partner ügyvédje.  Az Üvegkapu hivatalos elnevezése Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer; ez a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai megoldás. Célja a jogszerű építőipari foglalkoztatás előseg...

Mi indokolja, hogy a „vételi biztosíték” valójában pénzletét, és miért nem jogosultak az ingatlanközvetítő vállalkozások üzletszerűen pénzletétet kezelni?

Sok vita témája a magyar ingatlanközvetítők által alkalmazott „vételi biztosíték” intézményének jogi besorolása, és annak megválaszolása, jogszerű-e az ingatlanközvetítők ilyen típusú pénzkezelése. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket igyekszem megválaszolni.  Mivel a magyar jogrendszer ezen típusú „vételi biztosíték” fogalmat nem szabályoz, vizsgálnunk kell, hogy ennek milyen jellemzői vannak, mely ismert jogviszonyt azonosíthatunk ezek alapján.  Hogyan is működik a vételi biztosíték? Az eg...

Egyes speciális törvényességi felügyeleti eljárások

A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel, azaz a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával a cég törvényes működését kényszeríti ki. A törvényességi felügyeleti eljárások két nagy csoportra oszthatóak: a rendes és a különleges felügyeleti eljárások. Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk az általános szabályokkal, illetve ismertettük a speciális eljárások körében a cégjegyzékbe bejegyzett személy kérelmére irányuló és az ismeretlen székhe...

Az ismeretlen helyen élő, illetve a külföldön elhunyt haszonélvező esete

Ügyvédi irodánk tagja, Dr. Zalavári György ügyvéd a jelen blogcikkben egy olyan jogi ügyről mesél, amelynek megoldásához nem a jogi tudás, hanem kitartás, türelmes kommunikáció és egy jó adag szerencse is kellett, amelyek sokszor nélkülözhetetlenek az ügyvédi működés során: „Ügyfelem közel két évvel ezelőtt azzal keresett meg, hogy megszerezte egy magyarországi ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján, mivel már több mint 15 éve háborítatlanul, jóhiszeműen birtokba lépve használta azt. Az ez...

Pótbefizetésre vonatkozó új szabályok

A pótbefizetés szabályait a Magyar Közlönyben 2021. június 25. napján kihirdetésre került, a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-jei hatállyal módosítja.  Az egyik legfontosabb változás, hogy a pótbefizetés szabályozását a jogalkotó kiemelte a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések közül, és a gazdasági társaságok általános szabályai között helyezte el, tekintettel arra, hogy felmerült az igény, „hogy a korlátolt felelősségű társaság esetében ma...

A munkavállaló által használt, feltört tervezőszoftverek esete

A szerzői jogokat komolyan kell venni. Akik az internetről kétes forrásból letöltenek egy-egy illegális tervezőszoftver-másolatot, ahelyett, hogy azt a jogosulttól vagy egy disztribútortól vásárolnák meg, sokszor nem is gondolják, milyen súlyos következményeknek nézhetnek elébe. Nem tűnik reálisnak számukra, hogy bárki is észlelné azt, amikor egy jogellenesen, informatikai védelmi funkcióitól megfosztott szoftvert töltenek le akár munkahelyi vagy otthoni gépükre. Az igencsak drága tervezőszof...

Változások a Polgári Törvénykönyvben

2021. június 25. napján a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény és a Ptké. módosításáról szóló 2021. évi XCVI. törvény. A Ptk. módosításai sávosan léptek, illetve lépnek hatályba (2021. július 1., 2022. január 1. és 2023. július 1.), míg a Ptké.-t érintő változások 2021. június 26. napján léptek hatályba. Az alábbiakban a fontosabb módosításokat ismertetjük a gazdasági társaságok általános szabályai, illetve a személyegyesítő és a korlátolt fe...

Érvényes az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog?

A Kúria a Pfv.VI.20.087/2020/10. számú eseti döntésében azzal a gyakori esettel foglalkozott, amikor a társasház alapító okiratában a tulajdonosok kikötötték egymás ingatlanai tekintetében az elővásárlási jogot, azonban ennek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban valamilyen okból elmaradt. A konkrét ügyben eljáró ügyvéd az okiratszerkesztés során beszerezte az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan tulajdoni lapját, és megkérte a szerződő feleket, hogy adják át részére a hatályos társasházi...

2023-ban indul az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás. Ezzel eljön a papír nélküli ingatlan-adásvételek kora?

A Parlament 2021. május 26. napján elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely az előzetes számítás szerint 2023. február 1-jén lép majd hatályba. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megfelelő módon működjön, hiszen az országosan megközelítőleg 18 millió ingatlan, s ebből megközelítőleg 4,5 millió lakóingatlan helyrajzi számát tartalmazó regiszter az állampolgárok mindennapi életének és a gazdaság működésének egyik meghatározó tényezője. Ez...

Közeleg a céges beszámoló leadásának határideje

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó legfőbb szervi határozatot köteles letétbe helyezni és közzétenni az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely a legtöbb cég esetében május 31-i határidőt jelent. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség – a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások esetében – a beszámoló mellett a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is ...

Európai fizetési meghagyásos eljárás a joghatóság szemszögéből

A határokon átívelő igényérvényesítésre vonatkozó uniós szabályozás körében korábbi blogbejegyzéseinkben bemutattuk az európai fizetési meghagyást,  a kis értékű követelések európai eljárását és az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést, továbbá foglalkoztunk a joghatósági kérdésekkel, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokkal is. Jelen cikkünkben az európai fizetési meghagyást érintő joghatósági és egyéb kérdésekről írunk. Az európai fizetési meghagyás ugyan a határo...

Az önálló zálogjog körében hozott döntést a Kúria (2/2021 PJE)

A Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa 2/2021. polgári jogegységi határozatában rögzítette: „Biztosítéki céllal alapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.” Korábban a Kúria több ügyben is úgy foglalt állást, hogy ...

1/2021. KPJE: az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban hozott határozatot a Kúria

„Abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.” – döntött a Kúria az 1/2021. Közigazgatási-polgári jogegységi határozatában. A Kúria egyik ítélkező tanácsa jogegységi eljárást kezdeményezett tekintettel arra, hogy az előtte folyamatban lévő ingatlan-nyilvántartási ügyben el kívánt térni a Kúria kor...

Az ingatlantulajdonos jókarbantartási kötelezettsége, az ingatlanok szervizkönyve

Aki rendelkezik ingatlannal, az tapasztalatból tudja, hogy egy ilyen értékes vagyontárgy számos és folyamatos kötelezettséget jelent a tulajdonos számára. Ide sorolhatjuk példaként azt, hogy az ingatlan megszerzése után vagyonszerzési illetéket, majd évente helyi adóként megjelenő építményadót kell fizetni, a közműszolgáltatások egy ritkán használt ingatlan esetében is havonta jelentkező kiadást jelentenek, a társasházi ingatlanok esetében pedig a közös költség, a felújítási alapba fizetendő ...

Elrontott áfaregisztráció? Kérjen kijavítást!

Akár cég, akár egyéb szervezet alapítására kerül sor, a bejegyzési kérelemnek a nyilvántartó hatósághoz történő benyújtásával egyidejűleg az állami adó- és vámhatósághoz is kérelmet kell benyújtani a szervezet adószámának megállapítása érdekében. Amennyiben az alapítással érintett szervezet áfaalanyisága nem kizárt, tekintettel arra, hogy Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységet nem folytat, vagy kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat, akkor az áfafizetési kötelezettség megállapításána...

Hatékony vitarendezési fórum: egyezségi kísérletre idézés

A perindítást megelőző egyezségi kísérletre történő idézés – különösen az egyszerűbb jogvitákban – gyors és költségkímélő vitarendezési fórumként szolgálhat a jogkereső állampolgároknak. A Polgári Perrendtartás által rögzített eljárási szabályok lényege, hogy a jogvitával érintett fél a per megindítását megelőzően a perre egyébként is hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásbíróságtól vagy törvényszéktől kérheti, hogy a másik felet a bíróság idézze meg egyezségi kísérletre. Az el...

DAC6 és az ügyvédi titok: itt a PM válasza!

Korábbi bejegyzésünkben ismertettük a DAC6 előírásait, amelyet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: AKtv.) implementált a hazai jogalkotó. A DAC6 által az adótervezésben közreműködőkre telepített jelentéstételi kötelezettségek rendkívül szigorúak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókat érintően. Az adótervezésben közreműködő személyi kö...

Kötelező villamossági felülvizsgálat a lakásában, nyaralójában és a munkahelyén?

Az ingatlan vásárlásakor, bérbeadásakor már szinte minden ingatlantulajdonos találkozott azzal a kötelezettséggel, hogy ezen esetekben energetikai tanúsítványt kell készíteni, és azt a vevő, bérlő részére át kell adni. Azonban kevesebben ismerik azt a másik kötelezettséget, amely az ingatlanok elektromos hálózata tekintetében terheli a tulajdonost, és folyamatosan meg is kell ennek felelnie. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet alapján a lakóépületek és a munkahelyek tekintetében is szigorú e...

Székhelyszolgáltatók, könyvelők, adótanácsadók figyelmébe: bővülnek a pénzmosás elleni szabályok

A Pmt. és a Kit. szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 2/2021. (II. 2.) PM rendelet 2021. február 2. napján jelent meg a Magyar Közlönyben és 2021. március 19. napján fog hatályba lépni. A rendelet személyi hatálya az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőkre, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzőkre; a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtu...

Védekezés céljából készült irat! Ne olvasson tovább!

Az ügyvédi titok mindig is biztosította az ügyfelek számára a teljes körű titoktartást, azonban ez csak az ügyvéd irányából védte az ügyfelet olyan értelemben, hogy például az ügyféltől lefoglalt dokumentumokat a hatóságok és más szervek szabadon áttekinthették, azokat az ügyféllel szemben felhasználhatták, és így lényegében az ügyvéd és az ügyfél közötti kommunikáció védelme csak korlátozottan volt biztosított. A védekezéshez való jog teljes körű biztosítása érdekében, azaz, hogy az ügyfé...

Az egyéni vállalkozók nyilvántartása

Nemcsak a cégek adatai érhetőek el az interneten, hanem az egyéni vállalkozók adatai is nyilvánosak és megismerhetőek. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik arról, hogy az egyéni vállalkozók azonosítása, illetve más egyéni vállalkozóktól való megkülönböztetése céljából, működésük ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti. Az adatbázisban egyes adatok nyilvánosak, más adatokat csak korlá...

Az ingatlanközvetítők tevékenységének keretei. Ki jogosult okiratszerkesztésre az ingatlanügyekben?

Az ingatlanközvetítői tevékenység meghatározását, az ingatlanközvetők által ellátható feladatok pontos leírását a 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza. Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVI. törvény 2021. január 1. hatállyal módosította a Lakástörvény ingatlanközvetítőkre vonatkozó rendelkezéseit. A törvénymódosítás alapján alkalmazandó normaszöveg szerint, az ingatlanközvetítő a tevékenységi...

Januárban indul a termőföldek tulajdoni rendezése. Elvesztheti a tulajdonjogát?

A 2021. január 1. napján hatályba lépő földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény alapján jövőre elindul a termőföldek tulajdonosainak, egyéb jogosultjainak ingatlan-nyilvántartási adatrendezése. Talán a legfontosabb hatása a termőföldek beazonosítatlan személy vagy nem beazonosítható tulajdonosaira lehetnek hatással. Azt a tulajdonost nevezzük beazonosí...

A külföldi befektetések kormányzati ellenőrzésére vonatkozó átmeneti szabályok a veszélyhelyzet idejére

2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlen...

A DAC6 előírásai a könyvelők, az ügyvédek és az adótanácsadók tevékenysége kapcsán

2020. július 1. napja óta Magyarországon is alkalmazandóak már a szóhasználatban „DAC6” néven megjelenő, az adózás területén történő kölcsönös segítségnyújtásra 2011/16/EU irányelv előírásai, amelyet a magyar jogalkotók az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: AKtv.) rendelkezéseinek részévé tettek. Kinek és milyen kötelezettséget is jelentenek ezek az új szabályok? Az adótervezés...

A pótbefizetés rejtelmei

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.11.05 | Cégjog

A pótbefizetés a társasági jog olyan intézménye, amely pótlólagos fizetési kötelezettséget teremt a korlátolt felelősségű társaság tagjai részére a veszteségek fedezésére, feltéve, hogy az adott vállalkozás társasági szerződése feljogosítja a taggyűlést annak elrendelésére. A pótbefizetés nem tekinthető vagyoni hozzájárulásnak, azaz a tag törzsbetétjét nem növeli, és azt legkésőbb a társaság jogutód nélküli megszűnésekor – a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból – vissza kell téríte...

Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó fontosabb szabályok

Az ügyvédi munkadíj kapcsán a legfontosabb szabályokat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) tartalmazza. Az Ütv. szerint a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg és költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és ...

Meghatalmazások a gyakorlatban

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely alapján a meghatalmazó a meghatalmazott útján is tehet – a képviseltet közvetlenül jogosító és kötelező – jognyilatkozatot. Az alábbi cikkünkben a meghatalmazás jogintézményét érintően néhány gyakorlati ismeretet mutatunk be. A Ptk. előírja, hogy a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A jelen szabály tipikusan az ing...

Bírósági tárgyalások a COVID járvány alatt

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 4/2020. (IX. 15.) OBH elnöki ajánlásában rögzítette azokat a szempontokat, amelyeket a bírósági épületében a COVID járvány alatt megtartott bírósági tárgyalásokon történő személyes részvétel során figyelembe kell venni. Ezeket ismertetjük most olvasóink számára. A szabályzat célja a bírósági munka zavartalanságának biztosítása, az épületbe történő be- és kilépés szabályozása, a tömeges megbetegedés elkerülése, a bírósági eljárásokban résztvevők egészségé...