Keresés a cikkekben
Keresett kifejezés: zalavári
Dr. Zalavári György
Dr. Zalavári György
Elévülhet a követelés 5 évnél rövidebb idő alatt?
Az elévülés lényegében egy követelés érvényesíthetőségének megszűnése egy meghatározott idő elteltével. Ez az elévüléshez kapcsoló határidő akkor kezdődik, amikor az esedékessé vált, vagyis amikor ki kellett volna fizetni.
Alapesetben a követelések 5 év alatt évülnek el. Az általános ötéves elévülési időtől egyes jogviszonyokban már maga az alkalmazandó jogszabályok eltérő időtartamot határoznak meg.
Példaként hozható, hogy az adó megállapítására, követelésére vonatkozó jog annak az ese...
Cégadatváltozások bejegyzésének hatálya
A cég alapítását követően a vállalkozások életében számos olyan helyzet adódhat, amikor szükség van cégadatváltozások bejegyzésére. Ezek a változások lehetnek például a cég nevének, címének vagy főtevékenységi körének módosítása vagy a jegyzet tőke felemelése, leszállítása vagy akár a cég törlése.
A cégnyilvántartás a cégadatok kapcsán tartalmazza a változás bekövetkeztének időpontját. Az adatváltozásnál eltérhet, hogy az mikor lép hatályba (mikortól érvényes) és ténylegesen mikor jegyzi b...
Mi az a választottbírósági eljárás?
A választottbírósági eljárás egy olyan vitarendezésre használt jogi folyamat, amely során két vagy több fél egy szerződésben előre vagy a jogvita kialakulásakor írásban megállapodik abban, hogy vitájukat nem a hagyományos bírósági rendszeren keresztül próbálják rendezni, hanem egy, az államtól független jogalkalmazó, ügydöntő szerv, egy választottbíróság előtt. Ezek a választottbírósági eljárások általában az adott iparág, kamara, szakmai vagy más szervezetek által előre meghatározott szabály...
Új jogintézmény a cégjogban: a leválás
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt módosító, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény rendelkezései a cégjogban egy új jogi lehetőséget hoztak létre a cégek átalakulása kapcsán.
Az átalakulás ezen új jogintézményének szabályai kapcsán a Polgári törvénykönyv (Ptk.), a Cégtörvény (Ctv.), és a Számviteli törvény (Sztv.) rendelkezései is megfelelően változtak...
Az új vendégbefektetői tartózkodási engedély Magyarországon
A nemrég kiadott, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény kapcsán Dr. Zalavári György ügyvéd korábbi blogcikke már elemezte a vendégbefektetői vízum feltételeit.
A jelen bejegyzésben a vendégbefektetői tartózkodási engedély legfontosabb feltételeit vesszük számba.
A vedégbefektetői tartózkodási engedély olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja a Magyarország területén történő tartó...
Az új vendégbefektetői vízum Magyarországon
A nemrég elfogadott, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény új lehetőségeket teremt a Magyarországon befektetés mellett tartózkodási lehetőséget kereső külföldi állampolgárok számára. Az új jogszabály a Magyarország területén történő tartózkodást az vendégbefektetői vízum és tartózkodási engedély útján is lehetővé teszi. A vendégbefektetői vízum 180 napon belül 90 napot meghaladó és többszöri beutazásra, a...
Milyen feltételezett szabálytalanság kapcsán tehető bejelentés a Panasztörvény alapján?
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy a több mint 50 főt foglalkoztató cégeknek és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozóknak visszaélés-bejelen...
A visszaélést bejelentő mentesítése a szankciók alól a Panasztörvény tükrében
A Panasztörvény alapján többek között az érintett vállalkozások dolgozói, alvállalkozói, tulajdonosai bejelentést tehetnek a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazására kötelezett cégek feltételezett jogellenes gyakorlata, intézkedése kapcsán. A bejelentésre jogosultak körét Dr. Zalavári György ügyvéd korábbi cikke részletesen elemezte.
Azonban a bejelentő adott esetben joggal tarthat attól, hogy a vállalkozás tulajdonosai, vezetői nem fognak örülni a megindult eljárásnak és vele szemben...
Kit és hogyan kell tájékoztatni a cég belső visszaélés-bejelentő rendszerének elérhetőségéről?
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy az 50 főnél többet foglalkoztató, illetve számos, meghatározott tevékenységet végző vállalkozásnak, így többek között a könyvelőknek, a könyvvizsgálóknak, az adószakértőknek, az adótanácsadóknak, az ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak és a székhelyszolgáltatókn...
Kína is tagja lett a Hágai Apostille Egyezménynek: Nem kell már diplomáciai hitelesítés!
A magyar-kínai kereskedelmi, üzleti kapcsolatok során eddig a hatóságok közötti kommunikáción kívül a hivatalos okiratok felhasználásához diplomáciai hitelesítésre volt szükség.
A Kínai Népköztársaság a 2023. március 8-án hivatalosan letétbe helyezett csatlakozási okirata alapján 2023. november 7-i hatállyal csatlakozott a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában 1961. október 5-én aláírt egyezményhez. ...
A minimál ár csapdája az ingatlanközvetítői szerződésekben
Az ingatlanközvetítői szerződésekre a Polgári Törvénykönyv által szabályozott közvetítői szerződés rendelkezései az irányadóak. A jogszabály szerint a közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására a megbízó díj fizetésére köteles.
Dr. Zalavári György ügyvéd rámutat arra, hogy a törvény előírásai szerint a közvetítői díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé, v...
Jár-e az ingatlanközvetítői díj, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Gyakran fordulnak hozzánk ügyfelek azzal a problémával, hogy az ingatlanok értékesítésére kötött ingatlanközvetítői szerződés kapcsán elszámolási vita alakul ki az ingatlanközvetítő vállalkozással. Ezeknek a vitáknak az egyik központi problémája az szokott lenni, ha az ingatlan értékesítése úgy történik, hogy a tulajdonos találja meg végül a vevőt, vagy a vevő közvetlenül a tulajdonost keresi meg.
A már kikristályosodott bírói gyakorlat szerint a tulajdonost még akkor sem lehet azon jogátó...
Önnek van már bejelentővédelmi ügyvédje?
Az ebben az évben hatályba lépett Panasztörvény szerint az egyes cégek, foglalkoztatók számára kötelező visszaélés-bejelentési rendszerbe érkező bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ezen cégek megbízási szerződést köthetnek bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására.
Ki lehet bejelentővédelmi ügyvéd?
Ez a megbízási szerződés nem köthető olyan ügyvéddel, aki más, korábbi megbízási jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését meg...
Új jogintézmény a Ptk.-ban: az építményi jog
A Polgári Törvénykönyvnek az építményi jogra vonatkozó rendelkezései 2023-ban léptek hatályba, ezek fontosabb rendelkezéseit elemzi Dr. Zalavári György ügyvéd a jelen cikkben.
Az építményi jogra vonatkozó szerződés alapján a jogosult más tulajdonában lévő ingatlanon vagy annak felszíne alatt létesíthet, építhet vagy építtethet, illetve hasznosíthat épületet. Szóbeli szerződéssel vagy a ráutaló magatartással nem lehet építményi jogot alapítani. A jogosult a más telkén létrehozott épület és ...
Sikeres ügyek: egy 18 évig tartó követelésérvényesítési maraton
Minden ügyvéd életében vannak olyan ügyek, amelyekre karrierje végén is emlékezni fog, annak komplexitása, szakmai egyedisége vagy éppen hihetetlen hosszú időtartama miatt. Egy ilyen ügy zárul le a napokban ügyvédi irodánkban, amelyben az igazságot kereső ügyfelünk 18 évig tartó pereskedés, végrehajtási eljárás befejezését követően juthat végre kamatostul a pénzéhez.
Az ügy 18 évvel ezelőtt egy kifizetetlen, nagyértékű számla okán kezdődött, amelyet egy épületet rendelésre felépítő ügyfelü...
Kell a könyvelőknek kötelező visszaélés-bejelentés védelmi rendszert létrehozni?
A rövid válasz: igen, ha van foglalkoztatottja, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, vagyis a törvény szerint foglalkoztatónak minősül.
A visszaélés-bejelentés védelmi rendszert a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve írja elő.
Egyes vállalkozásoknak már 2023. július 24. napjától belső visszaélés-beje...
Nem kell már az energetikai tanúsítvány az adásvételi szerződéshez?
2008 óta az ingatlannal foglalkozó szakemberek és az ingatlantulajdonosok már rég megszokták, hogy az ingatlanra vonatkozó adásvételi és a bérleti szerződésbe – néhány kivételtől eltekintve – bele kellett foglalni az energetikai tanúsítvány azonosító számát. Ezért minden ilyen ügylet előtt külön feladat volt az energetikai tanúsítvány beszerzése egy megfelelő végzettséggel rendelkező mérnök segítségével annak érdekében, hogy ez az adat a szerződésben feltüntethető legyen.
2023. november 1. n...
Új lehetőség az új ingatlan nyilvántartásban: a kizárólagos használati jog bejegyzése közös tulajdonban
Az ingatlanban fennálló közös tulajdon használatának egyik sok jogvitát és problémát generáló eleme a tulajdonosok között az ingatlan fizikai, tényleges használatának kapcsán történő megegyezés.
A közös tulajdon használatának tulajdonostársak közötti megosztása tekintetében akár abból is fakadhatnak jogviták, ha a már korábban kialakult használati megosztás lényeges feltételei megváltoznak, és emiatt valamelyik fél igényli, hogy a használat kondícióit is módosítsák.
Kiváló példa erre a köz...
Az ügyvédi ingatlanközvetítés
Az ügyvédek is végezhetnek ingatlanközvetítői tevékenységet a 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 64/C. § (5) bekezdése és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) alapján.
A témában az érdeklődőknek érdemes elolvasni az ingatlan.com Tudástár oldalán készített interjút Dr. Zalavári György ügyvéddel.
Az ügyvédi ingatlanközvetítéshez az ügyvédeknek a jogi képzettségre és az ingatlanokkal kapcsolatos tapasztalataikra te...
A „Földvagyon” (Land-rich) záradék Olaszországban: Ennek hatása a le nem telepedett ingatlanbefektetőkre
Az Ecovis hálózat ügyvédei Magyarország mellett számos más országban is segítik ügyfeleiket. A Olaszországban befektetni vágyó cégeknek Antonio Argenio és Simona Reggiani, az ECOVIS STLex Studio Legale Tributario olasz adótanácsadói tudnak támogatást nyújtani. Az alábbi cikk az ő angol nyelven megjelent írásuk általuk engedélyezett magyar fordítását tartalmazza.
„A 2023. január 1-jén hatályba lépett 2023. évi olasz költségvetési törvény 1. cikke az OECD Multilaterális Egyezmény (MLI) 9. cikk...
A kínai céges pecsétek, a kínai cégszerű aláírás érdekes világa
Pingwen Hu, a Shanghajban működő ECOVIS Ruide Certified Public Accountants Co., Ltd. partnere alábbi, Dr. Zalavári György ügyvéd által, a szerző engedélyével fordított cikke a kínai vállalati pecsétekről szól, és azt mutatja be, hogy a vállalkozásoknak Kínában a napi működés során hogyan kell ezeket megfelelő módon kezelniük.
„Bár a pandémia okozta karantén és utazási tilalmak időszaka véget ért, és az emberek újra beléphetnek a kínai szárazföldre, arra a nem várt esetre, ha valaki hirtelen ...
Jelentés Kínából: Korrupció? Nem az én cégemben!
Az Ecovis hálózat ügyvédei Magyarország mellett számos más országban is segítik ügyfeleiket. A Kínában terjeszkedni vágyó cégeknek Richard Hoffmann német ügyvéd, az Ecovis Heidelberg alapítója tud támogatást nyújtani. Richard Hoffmann több éves német és nemzetközi tapasztalata, a kínai üzleti környezet speciális ismerete révén már több száz vállalatot támogatott sikeresen abban, hogy eligazodjanak a jogi, adózási és megfelelési kérdések komplexitásában Kínában. Az alábbi írás Richard Hoffmann...
Alapelvek az új ingatlan-nyilvántartási törvényben: a nyilvánosság elve
A 2024. február 1-jén hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvényt (új Inytv.) elemző, Dr. Zalavári György ügyvéd által készített blogcikksorozatunk ezen eljárás során alkalmazott, a törvényben meghatározott alapelveket is sorra veszi.
Az alapelvek nem ismeretlen fogalmak; ezek az anyagi és eljárásjogi természetű általános rendelkezések a korábbi szabályozásban is jelen voltak. A Ptk. Negyedik rész X. címe ezeket már tartalmazza. Fontos, hogy az új Inytv. hatálybalépésekor a Ptk. ezen ...
Az ingatlan-nyilvántartás új rendszere 1. rész – Az alapelvek
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény az előzetes tervek szerint 2024. február 2-án lép hatályba. Az ingatlan-nyilvántartás ezen jogszabály által meghatározott új rendszerére történő felkészülést igyekszik elősegíteni ügyvédi irodánk partnerének, Dr. Zalavári György ügyvédnek cikksorozata. Az első részben az új törvény alapelveit vizsgáljuk.
Az új ingatlan-nyilvántartás alapelveit nemcsak az új törvényben, hanem a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) is megtalálh...
Reklámok és üzletfeliratok csak magyarul?
A vonatkozó törvény alapján a magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is – a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével – magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától.
Dr. Zalavári György ügyvéd ismerteti, hogy ez a követelmény teljesíthető úgy is, hogy – ugyanazon reklámban – az idege...
Tudnivalók az influenszer marketingről
A Gazdasági Versenyhivatal frissítette a 2017 novemberében kiadott #GVH#Megfeleles#Velemenyvezer című tájékoztatóját, amelyet az alábbiakban foglalunk össze. Fontos előzetesen megjegyezni, hogy a Versenyhatóság kizárólag a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezései alapján fogalmazta meg ajánlását, de az influenszer marketingre egyébként más jogszabályok is vonatkozhatnak (Ptk., Grt., gyermekjogi szabályok, adójogszabá...
Cégalapítás Lengyelországban
Az Ecovis hálózat ügyvédei Magyarország mellett számos más európai országban is segítik ügyfeleiket. Lengyelországban az ECOVIS LEGAL POLAND ügyvédeivel együttműködve tudunk a Lengyelországban befektetést, cégalapítást tervező magyar ügyfeleink részére támogatást biztosítani. Az alábbi írás lengyel kollégáink angol nyelven megjelent cikkének engedélyükkel elvégzett magyar fordítását tartalmazza.
Egyszerű részvénytársaság – egy új típusú lengyel gazdasági társaság
2021. július 1-jén lépett h...
Ajándék visszakövetelése
Ajándékozás esetén az ajándékozó valamely dolog tulajdonjogát ingyenesen átruházza a megajándékozottra azzal, hogy bizonyos körülmények esetén a Ptk. lehetőséget biztosít annak visszakövetelésére.
Az ajándék visszakövetelésének egyik jogalapja, ha arra az ajándékozónak a létfenntartása érdekében van szüksége. Fontos, hogy csak a még meglévő ajándék követelhető vissza, és csak akkor, ha annak visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott akkor sem köteles ...
Adatvédelem a társasházban
A GDPR hatálybalépése óta az életünk mindennapjaivá vált az adatvédelem fogalma, szinte bármilyen szolgáltatóhoz fordulunk, a kapcsolatfelvétel legelső lépése az, hogy hozzájárulunk az adataink kezeléséhez. De nemcsak a gazdasági társaságok, hanem egy társasház életében is meghatározó az adatvédelem, hiszen Magyarországon a társasházakban főleg természetes személyek jelentik a tulajdonosok körét. Fontos tudni, hogy a gazdasági társaságok adatai kapcsán az adatvédelem rendelkezései nem alkalma...
Találtam egy gyémánt fülbevalót az utcán, mi a teendőm?
Mindenki életében előfordul, hogy kisebb-nagyobb értékű tárgyat talál. Az alábbi cikkünkben ismertetjük, milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak a találónak.
A találó nyolc napon belül a dolog elvesztőjének (tulajdonosának) vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles a vagyontárgyat átadni. Utóbbi esetben nyilatkozni köteles arra nézve is, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, továbbá – a személyazonossága igazolása mellett – meg kell adnia a saját, illetve esetleges k...
Az üzletrészt terhelő zálogjog
A zálogjog lényege, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból, azaz a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Ilyen zálogtárgy a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész is lehet.
Az üzletrészt terhelő zálogjog megalapításához zálogszerződés mellett a zálogjog cégnyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az általános szabályoktól eltérően – amikor is a változásb...
Drágább lett a cégautóadó…
…azon személygépkocsik kapcsán, amelyeknek tulajdonosaként cég, vállalkozás szerepel a nyilvántartásban, vagy magánszemély ugyan a tulajdonos, de költséget, értékcsökkenési leírást számol el a személygépkocsi után.
Fontos, hogy személygépkocsinak az a jármű minősül, amely négy vagy három gumiabroncskerékkel rendelkezik, és a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Ez lehet benzin-, dízel-, elektromos- vagy gázüzemű személygépkocsi, versenyautó vagy önjáró la...
Amit az előtársaságokról tudni érdemes
A cégbejegyzési eljárások felgyorsulása miatt az előtársasági szakasz jelentősége csökkent, azonban minden cég életében szükségszerűen létezik ez az állapot. Az előtársaság a létesítő okirat alapítók általi aláírásával és az ügyvédi ellenjegyzéssel jön létre, és a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel vagy az erre irányuló kérelem jogerős elutasításával, illetve a bejegyzési kérelem visszavonásával szűnik meg.
Az előtársaság a fentiek szerint ugyan megalapításra kerül, azonban az üzletszer...
Egy gazdasági társaság lehet vezető tisztségviselő egy másik cégben?
A válasz egyszerű: igen, lehet. Bár a magyar Polgári Törvénykönyv ezt a lehetőséget már évek óta lehetővé teszi, a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy ezt a megoldást mégis inkább a külföldi cégek struktúrájában alkalmazzák.
A magyar jogi szabályozás szerint lehetséges, hogy egy cég vezető tisztségviselője jogi személy legyen, de ebben az esetben ez a jogi személy is köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki nevében a vezető tisztségviselői feladatokat ellátja. Ezen természetes szem...
Felmentvény: ügyvezetési tevékenység megfelelőségének megállapítása
Minden vállalkozás legfőbb szervének az év május 31. napjáig kell elfogadnia a vállalkozás előző üzleti évére vonatkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámolót. A Ptk. lehetőséget biztosít a vállalkozás legfőbb szervének, hogy a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adjon az ügyvezető részére.
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott ká...
Mindenkit érintő fogyasztóvédelmi szabályváltozások
A fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemi szabályokról az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve rendelkezik, amelyet a 2019. november 27-én elfogadott 2019/2161 irányelv egészít ki a 6a. cikkel, ami – egyéb uniós szabályváltoztatásokon túl – a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtását és korszerűsítését szolgálja.
A tagállamok 2021. november 28-ig voltak kötelesek elfogadni az irányelv átültetéséhez szükséges nemzeti szabá...
Jogegységi határozat a zálogjoggal terhelt ingatlanra irányuló végrehajtás kapcsán
Vannak olyan jogi kérdések, amelyeket a különböző járásbíróságok, törvényszékek eltérő módon értelmeznek, és ez vezet ahhoz, hogy azonos tényállású ügyekben az ország egy-egy pontján működő bíróságok ítéletei eltérő döntéseket tartalmaznak – vagyis nem egységes az országos joggyakorlat. Ilyen esetekben, ha ezt egy konkrét ügyben érzékeli a Kúria, az adott kérdésben úgynevezett jogegységi határozatot hoz, amely az adott jogkérdésben megadja az általa kidolgozott, minden bíróság számára iránymu...
Ne írjuk be a teljes vételárat az adásvételi szerződésbe! Jó ötlet ez?
Sok ingatlanértékesítés során merül fel akár a felek, akár tanácsadóik javaslatára az a veszélyes és jogszerűtlen ötlet a hétköznapokban, hogy a felek a valós vételárat eltitkolva, annál alacsonyabb összeget megjelölve a szerződésben próbáljanak illetéket, személyi jövedelemadót „spórolni”, pontosabban illeték- vagy adóalapot eltitkolni.
Ezt az utat követték a felek abban az ügyben is, amely kapcsán végül a Kúria mondta ki az ítéletet (BH 2020.6.166, Bfv. II. 1.207/2019.), és állapította me...
Az üzleti titokról III. – Az üzleti titok megsértésének szankciói
Korábbi bejegyzéseinkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját, illetve az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat. Jelen cikkünkben az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciót mutatjuk be.
Az üzleti titokról szóló törvény elfogadásával a természetes és jogi személyek magántitkai a korábbiak szerint azonos módon személyiségi jogi védelemben, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szell...
Az üzleti titokról II. – Az üzleti titok megsértése
Korábbi bejegyzésünkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját. Jelen cikkünkben az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat mutatjuk be.
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének három módozata van: az üzleti titok jogosulatlanul (1) megszerzése, (2) hasznosítása vagy (3) felfedése, ugyanis az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára az az üzleti titok felett jogszer...
Nálam maradt a foglaló, kell utána adóznom?
Abban a ritkább, de nem túl szerencsés esetben, ha az adásvételi szerződés meghiúsul, és a felek egyértelműen foglalót kötöttek ki a szerződésben foglalt kötelezettségeik megerősítésére a felróhatóság függvényében az egyik vagy a másik oldalon, valamelyik félnél az ügylet előtti állapothoz képest ott marad a foglaló összege. Ha az a fél okozta a szerződésszegést, aki kapta a foglalót, akkor annak kétszeres összegét kell visszafizetnie a másik fél részére. Ha a foglalót átadó félnek felróható ...
Az üzleti titokról I. – Alapfogalmak
A hazai jogalkotó a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvénnyel ültette át a magyar jogrendszerbe. Az irányelv elfogadásának célja az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és unió-szerte hasonló jogi eszközök megteremtése volt, tekintettel arra, hogy az innov...
Mi is az az Üvegkapu törvény?
2022. január 1. napján léptek életbe az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az Üvegkapuról szóló új rendelkezései. Ennek lényeges elemeit foglalja össze jelen blogcikkben Dr. Zalavári György, az Ecovis Hungary Legal partner ügyvédje.
Az Üvegkapu hivatalos elnevezése Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer; ez a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai megoldás. Célja a jogszerű építőipari foglalkoztatás előseg...
Mi indokolja, hogy a „vételi biztosíték” valójában pénzletét, és miért nem jogosultak az ingatlanközvetítő vállalkozások üzletszerűen pénzletétet kezelni?
Sok vita témája a magyar ingatlanközvetítők által alkalmazott „vételi biztosíték” intézményének jogi besorolása, és annak megválaszolása, jogszerű-e az ingatlanközvetítők ilyen típusú pénzkezelése. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket igyekszem megválaszolni.
Mivel a magyar jogrendszer ezen típusú „vételi biztosíték” fogalmat nem szabályoz, vizsgálnunk kell, hogy ennek milyen jellemzői vannak, mely ismert jogviszonyt azonosíthatunk ezek alapján.
Hogyan is működik a vételi biztosíték?
Az eg...
Egyes speciális törvényességi felügyeleti eljárások
A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel, azaz a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával a cég törvényes működését kényszeríti ki. A törvényességi felügyeleti eljárások két nagy csoportra oszthatóak: a rendes és a különleges felügyeleti eljárások. Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk az általános szabályokkal, illetve ismertettük a speciális eljárások körében a cégjegyzékbe bejegyzett személy kérelmére irányuló és az ismeretlen székhe...
Az ismeretlen helyen élő, illetve a külföldön elhunyt haszonélvező esete
Ügyvédi irodánk tagja, Dr. Zalavári György ügyvéd a jelen blogcikkben egy olyan jogi ügyről mesél, amelynek megoldásához nem a jogi tudás, hanem kitartás, türelmes kommunikáció és egy jó adag szerencse is kellett, amelyek sokszor nélkülözhetetlenek az ügyvédi működés során:
„Ügyfelem közel két évvel ezelőtt azzal keresett meg, hogy megszerezte egy magyarországi ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján, mivel már több mint 15 éve háborítatlanul, jóhiszeműen birtokba lépve használta azt. Az ez...
Pótbefizetésre vonatkozó új szabályok
A pótbefizetés szabályait a Magyar Közlönyben 2021. június 25. napján kihirdetésre került, a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-jei hatállyal módosítja.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a pótbefizetés szabályozását a jogalkotó kiemelte a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések közül, és a gazdasági társaságok általános szabályai között helyezte el, tekintettel arra, hogy felmerült az igény, „hogy a korlátolt felelősségű társaság esetében ma...